Vágmosóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vágmosóc (Považany)
Vágmosóc templom 2.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Turisztikai régióKözépső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1263
Polgármester Eva Ninisová
Irányítószám 916 26
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség 1295 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség148 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület8,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágmosóc (Szlovákia)
Vágmosóc
Vágmosóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 45″, k. h. 17° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 45″, k. h. 17° 50′ 30″
Vágmosóc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágmosóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágmosóc (szlovákul: Považany, korábban Nové Mošovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban. Somszeg (Vieska), Vágmosóc (Mošovce) és Vágszentkereszt (Križ nad Váhom) közös közigazgatási egysége.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 5 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Vágmosócot 1263-ban "Mosowcz" alakban IV. Béla király oklevelében említik először. Több nemesi család birtoka volt. 1715-ben 6 jobbágy és 13 zsellércsalád lakta. 1787-ben 38 házában 263 lakos élt. 1828-ban 76 háza és 528 lakosa volt. Lakói földműveléssel, kosárfonással, csipkeveréssel, kereskedéssel foglalkoztak. A 19. században területén három malom működött a Vágon.

"MOSÓCZ. Mosovce. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Szent Kereszthez nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan mint Szent Kereszté." [2]

"Mosócz, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Vágh-Ujhelyhez fél órányira. Számlál 325 kath., 7 evang., 2 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Galgócz."[3]

Vágszentkeresztet a 13. század közepén német keresztesek alapították. 1297-ben a nyitrai káptalan oklevelében "Kereztur" néven említik először. Plébániáját és Egyed (Aegidus) nevű papját 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi. 1533-ban helyi nemesek birtoka. 1560-ban az egyházi vizitáció szerint a Szentpétery család a birtokosa. 1598-ban 10 nemesi portája volt. 1600-ban 8, 1601-ben 10, 1603-ban 6 háza állt. 1715-ben 7 zsellércsalád lakta. 1753-ban 27 család élt a településen. 1787-ben 38 házában 319 család élt. 1828-ban 54 házát 380-an lakták, akik mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak.

"SZENT KERESZT. Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Érsek-Újvárhoz 3/4 mértföldnyire; határja jól termő." [2]

Somszeg 1368-ban "Weyzka" alakban tűnik fel az írott forrásokban. Királyi birtok, majd Temetvény várának uradalmához tartozott. Később több nemesi családé volt. 1753-ban 17 adózó család lakta. 1787-ben 12 házában 110 lakosa élt. 1828-ban 10 háza volt 67 lakossal. 1904-ben a Vágon három malom is működött a területén. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A trianoni békeszerződésig mindhárom település Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. Vágmosócot, Vágszentkeresztet és Somszeget 1960-ban egyesítették. Hivatalos neve ekkor Nové Mošovce, majd 1961-ben Považany lett.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben Somszegnek 204, Vágmosócnak 390, Vágszentkeresztnek 355, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben Vágmosóc 1214 lakosából 1193 szlovák volt.

2011-ben Vágmosóc 1295 lakosából 1258 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Vágszentkereszt római katolikus temploma 1830-ben épült klasszicista stílusban a korábbi, 1297-ben már említett templom alapjain.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]