Csácsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csácsó (Čáčov) (Čáčov)
Csácsó evangélikus temploma
Csácsó evangélikus temploma
Közigazgatás
Település Szenice
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól2 km
Elhelyezkedése
Csácsó (Čáčov) (Szlovákia)
Csácsó (Čáčov)
Csácsó (Čáčov)
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 36″, k. h. 17° 20′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 36″, k. h. 17° 20′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Csácsó (Čáčov) témájú médiaállományokat.

Csácsó (szlovákul: Čáčov) Szenice városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szenicei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szenice központjától 2 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint "CSACSO. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Amade Uraság, ’s más Nemesek is, lakosai katolikusok, fekszik Szenitztől fél mértföldnyire, mivel réttye, és földgye első Osztálybéli, szőlő hegye termékeny, fája tűzre, és épűletre van, legelője elegendő, piatzozása Szenitzen, malma szomszédságban lévén, méltán első Osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint " Csácsó, tót falu, Nyitra vgyében, Szénásfalu mellett: a Miava vizénél. Táplál 235 kath., 633 evang., 62 zsidó lak. Földe hegyes, homokos, és jól mivelt; rétei kétszer kaszálhatók. Erdő. A berencsi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Holics."[2]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Csácsó, nagy tót falu Szenicz mellett, ettől nyugotra. Lakosainak száma 1011. Vallásukra nézve 250 r. kath., 693 ág. evangelikus. Postája van, táviró- és vasúti állomása Szenicz. A XVI. században „Csecsó” (Chechó) név alatt említik. R. kath. temploma 1600 körül épült és mögötte terül el a község régi temetője. Az ág. ev. templomot 1864-ben emelték. Földesura a Thomka család volt. Itt van Zmertich Iván orsz. képv. régi nemesi kuriája is."[3]

Csácsó római katolikus temploma .

Népviseletét Jankó János is külön megemlíti "A millenniumi falu terve" című kéziratában, melyet Nyitra vármegye közgyűlési termét díszítő képgyűjtemény részeként látott Kovács Gyulával együtt, s azt javasolták a milleneumi kiállításon is bemutatni. De jure 1920-ig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott, de a vármegyerendszert Csehszlovákiában csak később számolták fel.

Népessége[szerkesztés]

Népviseletét Löger Gusztáv (1899) is megörökítette.[4]

1910-ben 1007, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1600 körül épült.
  • Evangélikus temploma 1864-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
  4. Nyitra vármegye monográfiája

Források[szerkesztés]

  • Václav Mencl 1980: Lidová architektura v Československu. Praha, 34-35
  • Jozef Paulík 1960: K problematike mladšej doby bronzovej na juhozápadnom Slovensku. Archeologické rozhledy XII.
  • Viktor Šemmer 1941: Archeologické nálezy v Čáčove (okr. Senica nad Myj.) roku 1937. Sborník Muzeálnej slovenskej spoločnosti XXXIV-XXXV.