Türje nembeli Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Türje Dénes faszobra Türjén, Rőti József alkotása (2002)

Türje nembeli Dénes (Türje nembeli II. Dénes, vagy Nagyorrú Dénes) a 13. században élt magyar főúr, aki II. András király idejében 1233 és 1234 között erdélyi vajda, IV. Béla király uralkodásának idejében pedig 1235 és 1241 között királyi főlovászmester, 1241 és 1244 között szlavón bán, 1245 és 1246 között és 1248-ban nádor, 1247-ben pedig tárnokmester volt. A Türje nemzetség legjelentősebb személyisége, a türjei premontrei kolostor alapítója volt.

Élete[szerkesztés]

A Zala megyei Türje nemzetség szentgróti ágába született I. Dénes fiaként. Korábban Karácsonyi János történész tévesen feltételezte, hogy II. Dénes Gecse fia, és különbséget tett közte és a főlovászmesterként szolgáló Dénes között.[1] A régi oklevelekben Türje községet először 1234-ben említik. A premontrei szerzetesek türjei kolostorát a 13. század elején alapította. Ebben az időben a nemzetség a falu és a szomszédos falvak birtokosa volt. A türjei apátsági templomban 2018-ban folytattak a felújítást megelőző régészeti feltárásokat végeztek, melyek legnagyobb erdeménye volt, hogy feltárták a templomot építtető, Türje nembeli Dénes egykori sírhelyét. A sír szentély közeli elhelyezése, illetve a benne talált téglák jellegzetességeiből kiindulva szinte bizonyosra vehető, hogy az alapító kegyurat helyezték itt örök nyugalomra. A maradványainak sajnos nyoma veszett, ugyanis a 18. században rátemettek a sírra.[2]

Dénes II. András uralkodása alatt lett országos jelentőségű főúr. Nevét a korabeli feljegyzések először 1220-ban említik, hivatali tisztségei azonban 1233 előtt ismeretlenek.[3] Béla herceg hűséges támogatójaként, (aki a király és fia között a sorozatos trónviszályok után létrejött megállapodást követően 1226 után már az erdélyi hercegi címet viselte) 1233-ban Erdély vajdájává nevezte ki. Ezt a tisztet 1234-ig töltötte be.[4][5]

Béla trónra lépésekor 1235-ben Dénest nevezte ki főlovászmesterévé. 1241-ig szolgált ebben a minőségében, ezen kívül 1235-ben a lovászispáni címet (comes agasonum) is viselte. 1240-ben Temes vármegye főispánja volt.[6] 1241-től 1244-ig Szlavónia bánja volt, mellyel kapcsolatban 1242 után az "egész Szlavónia bánja és hercege" (banus et dux totius Sclavonie) címet viselte, később pedig a "tengermelléki bán" címet is felvette. Egy nem hiteles oklevél szerint még 1245-ben is bánként működött. [7]

Dénes 1241. április 11-én részt vett a végzetes kimenetelű muhi csatában, ahonnan IV. Béla királlyal együtt a dalmát tengerpartra menekült. Dénes Dalmácia királyi helytartójaként 1243-ban részt vett Zára ostromában. 1244. június 30-án Béla békét kötött a Velencei Köztársasággal, és átadta a Zára feletti fennhatóságot, de egyharmad részt megtartott a dalmát város vámbevételeiből. 1244-ben Dénes vezette a magyar uralkodó ellen fellázadt Spalato városa ellen vonuló királyi sereget.[3]

1245-ben Magyarország nádorává nevezték ki, amely a király után a második legmagasabb világi tisztség volt. 1246-ig töltötte be ezt a posztot, emellett Somogy vármegye főispánja is volt.[8] 1247-ben tárnokmesteri tisztséget töltött be, de Markó László szerint 1246 és 1248 között töltötte be ezt a tisztet.[3] Mellette 1247-től 1248-ig Pozsony vármegye főispánja is volt. [9] 1248-ban másodszor is megválasztották nádorrá. [8] Végül 1251 és 1255 között, haláláig Szolnok vármegye főispánja volt.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zsoldos 296. o.
  2. Zaol
  3. a b c Markó 256. o.
  4. Zsoldos 38. o.
  5. Engel 381. o.
  6. Zsoldos 56. o.
  7. Zsoldos 45. o.
  8. a b Zsoldos 19. o.
  9. Zsoldos 62. o.
  10. Zsoldos 211. o.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Denis Türje című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Engel: Engel Pál: Magyarország világi archontológiája, 1301-1457 - Középkori magyar genealógia. Budapest: MTA Történettudományi Intézete. 1996.  
  • Markó: Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Életrajzi Lexikon. Budapest: Helikon Kiadó. 2006. ISBN 963-547-085-1  
  • Zsoldos: Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája, 1000–1301. Budapest: MTA Történettudományi Intézete. 2011. ISBN 978-963-9627-38-3  

További információk[szerkesztés]

  • Vjekoslav Klaić: Povijest Hrvata, Knjiga Prva. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske. 1985. ISBN 9788640100519  
  • Ferdo Šišić: Povijest Hrvata, Pregled povijesti hrvatskog naroda 600.-1526, prvi dio. Split: (kiadó nélkül). 2004. ISBN 953-214-197-9  


Előző uralkodó:
Gutkeled nembeli Miklós
Horvát bán
horvát, dalmát és szlavón bán
12411244
Horvát címer
Következő uralkodó:
Kán nembeli László