Ugrás a tartalomhoz

Gutkeled István (nádor)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Gutkeled nemzetség címere

Gutkeled István (? – 1259) nádor, szlavón bán, Stájerország kapitánya a Gutkeled nemzetségből.[1]

A Gutkeled nemzetségbe tartozott. Apja Dragun volt,[2] nagybátyjai pedig Apaj szlavón bán (1235-39) és Miklós tárnokmester és szlavón bán (1239-41).

István a királyi udvarban nevelkedett, majd 1231–1234-ig II. András harmadik fiának, András halicsi fejedelemnek az udvarában szolgált. IV. Béla oldalán vett részt a muhi csatában, onnan megmenekülve a királyt a tengerpartig kísérte. 1242–1245-ig lovászmester és orbászi ispán, 1245–1246-ban országbíró, 1246-ban nyitrai ispán, majd 1246–48 között nádor és somogyi ispán, majd 1248-tól haláláig szlavón bán 1252-től hercegi címmel.[1][2]

IV. Béla tatárjárás utáni reformpolitikájának egyik legkiemelkedőbb képviselője volt. Különösen a Szlavón Bánság – ami akkoriban Horvátországot és Dalmáciát is magában foglalta – újjáépítésében tüntette ki magát. Új várakat emelt (például Jablanac), Kőrös várost ő telepítette és látta el kiváltságokkal 1252-ben. 1250 után ő verette az addigi legfinomabb magyar pénzt, az értékálló „báni dénárokat”, megelőlegezve Károly Róbert híres pénzügyi reformjait. Ő volt az első nagybirtokos báró Magyarországon, aki várost alapított: a Rab szigetéről áttelepülni kívánóknak a Jablanac vára alatti területet adta oda erre a célra (1251). 1254-től 1258-ig az elfoglalt Stájerország kapitánya is volt, amelyet Pettauból (Ptuj) kormányzott. 1258-ban a stájer főurak fellázadtak a magyar uralom ellen, de IV. Béla akkor még leverte a felkelést, és fiát, a későbbi V. Istvánt hagyta ott, hogy Stájerország hercegeként uralkodjon a tartományon, akinek Gutkeled nembeli István kapitányként továbbra is az oldalán maradt. A területet megszerezni akaró II. Ottokár cseh király azonban sikerrel állította a saját oldalára az ismét lázongó főurakat, így a két István 1260-ra végleg kiszorult Stájerországból.

Gutkeled nembeli Istvánt IV. Béla „szívünk szerint való férfinak” mondja 1248-as oklevelében, aki „nem romboló, hanem építő, nem tékozló, hanem gyűjtő lesz, nem is pusztító, hanem inkább eredendő hűsége és bölcsessége révén nagyszerű megőrző”.

Gyermekei:[3]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Markó, László (2000). A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1.
  2. 1 2 Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc (ed.). Korai magyar történeti lexikon. cikkszerző: Sebők Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest. 963 05 6722 9. {{cite book}}: Unknown parameter |years= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link)
  3. ↑ http://genealogy.euweb.cz/hung/gutkeled4.html