Jarosław

	Jarosław
; Jarosław címere	; Jarosław zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Kárpátaljai
Járás	Jarosławi
Irányítószám	37-500
Körzethívószám	(+48)16
Rendszám	RJA
Testvérvárosok	Lista Dingelstädt; Nagymihály; Orange; Schönebeck; Ungvár; Vyškov; Budapest X. kerülete; Javoriv; Felsővízköz; Homonna;
	Népesség
Teljes népesség	36 303 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	1 048,92 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	34,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 00′ 58″, k. h. 22° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 50° 00′ 58″, k. h. 22° 40′ 40″
	Jarosław weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jarosław témájú médiaállományokat.

Jarosław ( régi magyar neve: Iroszló, jiddisül: יאַרעסלאָוו Yareslov, németül: Jaroslau, ukránul: Ярослав) város Lengyelországban, a Kárpátaljai vajdaságban, a San folyó partján.

Története[szerkesztés]

Délkelet-Lengyelországban, a San folyó fölötti magas parton elterülő Jarosławot feltehetően a névadó, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem alapította a XI. században. Ezután rövid megszakításokkal 1340-ig a halicsi fejedelemséghez tartozott. 1188 és 1190 között, III. Béla magyar király sikeres hadjárata után fia, András herceg lett a halicsi uralkodó. 1208-9-ben ismét magyar uralom alatt állt, majd évekig hol orosz, hol lengyel, hol magyar csapatok foglalták el. 1216-19-ben Kálmán halicsi király, 1227-29 között pedig öccse, András herceg uralkodott fölötte. 1231-ben aztán II. András, Béla és András herceg vette be Jarosław várát, és helyreállította András herceg halicsi uralmát, ami azonban csak három évig tartott. 1249-ben pedig egy egyesült magyar-lengyel sereg szenvedett vereséget Jarosławnál. 1340-ben Jarosławot is megörökölte Nagy Kázmér lengyel király. A település 1375-ben, Opolei Lászlótól, Nagy Lajos király halics-lodomériai kormányzójától nyert magdeburgi városjogot, és 1387-ben került, immár több mint 400 évre, Lengyelországhoz.

Jarosław egészen a XVII. századig fontos kereskedelmi gócpont volt. Erre húzódott a Magyarország és Galícia, valamint a Kelet-Nyugat közötti árucsere-forgalom útvonala. Jelentős (több tízezres) vásárokat tartottak a városban, a San-parti kikötőben pedig áruval megrakott bárkák nyüzsögtek. 1625-ben viszont a vásár alkalmával tűz ütött ki, amely sok emberáldozatot követelt. Ettől kezdve megakadt a város fejlődése. 1656-ban az országot felszabadító Stefan Czarniecki a jarosławi csatában megverte a svédeket. 1683-ban a városban várta a győztes kahlenbergi és párkányi csatából hazatérő királyi férjét, a törökverő Sobieski Jánost felesége, Mária királyné. A nagy északi háború idején járt a városban Erős Ágost lengyel király és Nagy Péter cár, és évekig itt élt Sarolta Amália hercegnő, II. Rákóczi Ferenc felesége is. 1711-ben, szabadságharcának leverése után II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós hosszabb ideig tartózkodtak a városban, és tárgyalásokat folytattak I. Péter orosz cárral. Jarosław volt a kuruc emigránsok központja, ezért is áll itt a lengyel-magyar barátság emlékműve.

Látnivalói[szerkesztés]

Főtér a 19. századi neoreneszánsz városházával, városkúttal és barokk polgárházakkal
Az 1570-ben épült reneszánsz attikás, sgraffitós, lábas Orsetti-ház
Görögkatolikus templom
Bencés apátsági templom (gótikus-reneszánsz) és az 1615-ös apáca kolostor
Domonkos templom és kolostor
Pincerendszer az óváros alatt
A lengyel-magyar barátság emlékműve

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jarosław testvértelepülései a következők:^[6]

Nagymihály (Szlovákia) (1998 óta)^[6] Orange (Franciaország) (2000 óta)^[6] Dingelstädt (Németország) (2001 óta)^[6] Vyškov (Csehország) (2001 óta)^[6]		Ungvár (Ukrajna) (2002 óta)^[6] Homonna (Szlovákia) (2005 óta)^[6] Javoriv (Ukrajna) (2006 óta)^[6] Schönebeck (Németország) (2007 óta)^[6] Budapest X. kerülete (Magyarország) (2012 óta)