Párkányi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Párkányi csata
Bitwa pod Parkanami.jpg
Juliusz Kossak: A párkányi csata

Konfliktus A Szent Liga háborúja:
A török kiűzése Magyarországról
Lengyel–török háború (1683–99)
Időpont 1683. október 79.
Helyszín Párkány (ma Štúrovo, Szlovákia)
Eredmény Habsburg-lengyel győzelem,
Esztergom visszafoglalása
Szemben álló felek
Herb Rzeczypospolitej Obojga Narodow.svg Lengyelország-Litvánia
Dubbele Adelaar door Strohl.jpg Habsburg Birodalom
Ottoman Army1453-1798-1-.png Oszmán Birodalom
Parancsnokok
POL COA Janina.svg III. (Sobieski) János lengyel király
POL COA Janina.svg Stefan Bidziński sandomierzi vajda
Flag of the Ottoman Sultanate (1299-1453).svg Kara Mehmed budai pasa
Szemben álló erők
kb. 30 000 fő kb. 45–50 000 fő
Veszteségek
minimális jelentős
é. sz. 47° 47′ 57″, k. h. 18° 43′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 57″, k. h. 18° 43′ 05″

Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683. október 7–9. között, két nap alatt zajlott le Párkánynál.

A csata leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1683. szeptember 12-én a szövetséges Habsburg–lengyel felmentő hadsereg szétverte a Bécset ostromló törököket. Bécs felmentéséből bontakozott ki az a támadó hadjárat, amely többek között Esztergomot is felmentette a török uralom alól. Míg a bécsi udvar békét akart kötni a törökkel, Sobieski János lengyel király a török után indult Érsekújvár és Esztergom felmentésére. A hírre Kara Musztafa összeszedte a seregét és megerősítette e városok őrségét. Október 7-én Párkánynál erős török csapatok támadták meg a királyi sereget messze megelőző Sobieskit. Kétezer lengyel katona elesett. Másnap érkezett meg Lotaringiai Károly herceg serege. Így az egyesített felmentő sereg 28 000 katonából állt. A török erők hajóhídon megkezdték a visszavonulást a Duna esztergomi oldalára. Erre a szövetséges vezérkar szétlövette a hajóhidat, majd elfoglalták Párkány erődjét. Mintegy 8000 török a csatatéren maradt, vagy a Dunába veszett.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párkányi csata

A győzelem lendületében a seregek ostrom alá vették Esztergomot. A vár parancsnoka, Ibrahim pasa rövid alku után feladta a várat, és 1683. október 28-ával Esztergom 140 éves török megszállása véget ért. Esztergom a csata után a Habsburg Birodalomhoz tartozott. A csata alatt megsemmisült az esztergomi Duna-híd, ezért ezután kompok jártak a két part között.

Egyes történészek fontosabbnak tartják ezt a győzelmet, mint az ezt megelőző bécsi diadalt. A Magyarország északi részeit megszálló török csapatok visszavonhatatlanul vereséget szenvedtek. Gyakorlatilag lemészárolták a több tízezres török sereget, és az út Magyarország felé nyitva állt. Az alatt a néhány hónap alatt, amíg a török sereg teljesen meg volt semmisítve, Ausztria ellenállása miatt nem sikerült a szövetséges hadak egyesítése, mellyel felszabadíthatták volna Magyarországot.

Sobieski János lengyel király szobra a párkányi csata 325. évfordulóján (Alkotók: Győrfi Lajos, Varga Imre, Bácsi Lajos)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Párkányi csata témájú médiaállományokat.