Párkányi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Párkányi csata
Justus van den Nijpoort: A párkányi csata
Justus van den Nijpoort: A párkányi csata

Konfliktus A Szent Liga háborúja:
A török kiűzése Magyarországról
Lengyel–török háború (1683–99)
Időpont 1683. október 79.
Helyszín Párkány (ma Štúrovo, Szlovákia)
Eredmény Habsburg-lengyel győzelem,
Esztergom visszafoglalása
Szemben álló felek
Herb Rzeczypospolitej Obojga Narodow.svg Lengyelország-Litvánia
Dubbele Adelaar door Strohl.jpg Habsburg Birodalom
Zulfikar flag.svg Oszmán Birodalom
Parancsnokok
POL COA Janina.svg III. (Sobieski) János lengyel király
POL COA Janina.svg Stefan Bidziński sandomierzi vajda
Fictitious Ottoman flag 1.svg Kara Mehmed budai pasa
Szemben álló erők
kb. 30 000 fő kb. 45–50 000 fő
Veszteségek
minimális jelentős
é. sz. 47° 47′ 57″, k. h. 18° 43′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 57″, k. h. 18° 43′ 05″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Párkányi csata témájú médiaállományokat.

Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683. október 7–9. között, két nap alatt zajlott le Párkánynál.

A csata leírása[szerkesztés]

1683. szeptember 12-én a szövetséges Habsburg–lengyel felmentő hadsereg szétverte a Bécset ostromló törököket. Bécs felmentéséből bontakozott ki az a támadó hadjárat, amely többek között Esztergomot is felmentette a török uralom alól. Míg a bécsi udvar békét akart kötni a törökkel, Sobieski János lengyel király a török után indult Érsekújvár és Esztergom felmentésére. A hírre Kara Musztafa összeszedte a seregét és megerősítette e városok őrségét. Október 7-én Párkánynál erős török csapatok támadták meg a királyi sereget messze megelőző Sobieskit. Kétezer lengyel katona elesett. Másnap érkezett meg Lotaringiai Károly herceg serege. Így az egyesített felmentő sereg 28 000 katonából állt. A török erők hajóhídon megkezdték a visszavonulást a Duna esztergomi oldalára. Erre a szövetséges vezérkar szétlövette a hajóhidat, majd elfoglalták Párkány erődjét. Mintegy 8000 török a csatatéren maradt, vagy a Dunába veszett.

Következmények[szerkesztés]

A párkányi csata Juliusz Kossak 1883-as festményén

A győzelem lendületében a seregek ostrom alá vették Esztergomot. A vár parancsnoka, Ibrahim pasa rövid alku után feladta a várat, és 1683. október 28-ával Esztergom 140 éves török megszállása véget ért. Esztergom a csata után a Habsburg Birodalomhoz tartozott. A csata alatt megsemmisült az esztergomi Duna-híd, ezért ezután kompok jártak a két part között.

Egyes történészek fontosabbnak tartják ezt a győzelmet, mint az ezt megelőző bécsi diadalt. A Magyarország északi részeit megszálló török csapatok visszavonhatatlanul vereséget szenvedtek. Gyakorlatilag lemészárolták a több tízezres török sereget, és az út Magyarország felé nyitva állt. Az alatt a néhány hónap alatt, amíg a török sereg teljesen meg volt semmisítve, Ausztria ellenállása miatt nem sikerült a szövetséges hadak egyesítése, mellyel felszabadíthatták volna Magyarországot.

Sobieski János lengyel király szobra a párkányi csata 325. évfordulóján (Alkotók: Győrfi Lajos, Varga Imre, Bácsi Lajos)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]