Horvát Sándor

Horvát Sándor
Született	1844. május 2. Csepreg
Elhunyt	1909. július 20. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	áldozópap neveléstudós
Sablon • Wikidata • Segítség

Horvát Sándor (Csepreg, 1844. május 2. – Budapest, 1909. július 20.) piarista áldozópap és tanár.

Élete

Az algimnáziumot Kőszegen végezte, majd Sopronban és Győrött tanult. 1863-ban a győri papnevelő intézetbe lépett. 1867-ben átlépett a kegyes tanítórendbe teológiára. Vácott mint növendék egy évet töltött. A próbaév után 1868-1869-ben Kecskeméten, 1869-1870-ben Nyitrán volt tanár. Ott szervezte a magyar önképzőkört, amely azután gócpontja lett a magyarságnak. 1870. augusztus 2-án pappá szentelték.

Vácra és Szegedre küldték gimnáziumi tanárnak, ahol 1879-ig (időközben mint képzőintézeti tanár is) működött és 1874-ben tanári oklevelet nyert. 1879-1880-ban Kolozsvárott, 1880-1886 között Veszprémben tanított. 1886 után a nyitrai főgimnázium tanára. 1890-ben a házfőnöki és hittudományi intézet igazgatótanári tisztét is ráruházták. Utóbbit az intézetnek Kolozsvárra történt áthelyezéséig viselte. Több külföldi tanulmányutat tett.

A tanügy terén szerzett érdemeiért 1897-ben Ő felségétől a királyi főigazgatói címet nyerte.

Munkatársa volt az 1878-ban alapított Szegedi Naplónak.

Művei

• Az ifjúsági lapokba írt 1868-1869-ben névtelenül
• 1872 Az emberi nem keletkezése. Szegedi Hiradó
• 1874 Petőfi Sándor lyrai költészete. Szegedi Hiradó
• 1875 Berzsenyi Dániel lyrai költészetének főbb vonásai. A szegedi róm. kath. főgimnázium Értesítője
• 1879 Emlékirat Szeged ujjáteremtése ügyében. A szegedi róm. kath. főgimnázium Értesítője
• 1880 Önképzőkörök a jelenlegi iskolai rendszerben. A kolozsvári r. kath. főgimmnázium Értesítője
• 1896 Okmánytár a piaristák sz. László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez 1698-1849 I. Nyitra
• 1897 Adatok Nyitravármegye és város monografiájához. Nyitra
• A nyitrai kollégium és a kegyesrendiek XVIII. századbeli tanításügyének története (kézirat)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története. Budapest, 1887, 388. old.
• Kegyes tanítórend névtára, 1896
• PIM

További információk

• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. A Nyitrai gimnázium. (arcképpel)
• Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003