Kamalduli rend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kamalduli Rend
(Ordo Sancti Benedicti Camaldulensis)
Emblema-camaldulense.jpg
Rövidítés OSBCam
Egyéb nevek kamalduliak
Mottó Ego vobis, vos mihi. (Én nektek, ti nekem.)
Alapító Szent Romuald
Alapítva 1009
Típus kongregáció

Székhelye Localitá Camaldoli, 14.
52014 Camaldoli,
Arezzo megye, Toszkána,
Olaszország
Elhelyezkedése
a rend központja (Toszkána)
a rend központja
a rend központja
Pozíció Toszkána térképén
é. sz. 43° 47′ 34″, k. h. 11° 49′ 14″
A Kamalduli Rend
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamalduli Rend
témájú médiaállományokat.
A majki kolostor részlete

A kamalduliak vagy a kamalduli bencés remete-monachusok kongregációja (latinul: Congregatio Monachorum Eremitarum Camaldulensium Ordinis S. Benedicti, OSBCam) egy 1010 körül alakult, pápai jogú, szemlélődő monasztikus közösség, a bencések szigorított rendje volt. A ravennai Romuald herceg (későbbi Szent Romuald) reformjából született, aki a lombardiai hercegi család egyik tagja volt. Egy Malduli nevű gazda adományaként a birtokán Campo Malduli néven jött létre a remeteség. A rend 1027-ben kapott pápai jóváhagyást II. Sándortól.

Tagjai a lelki tökéletességre törekedtek, e célból magányosan, Isten felé fordulva éltek, ötvözve a közösségi, szerzetesi és remeteéletet. A csuhájuk színe miatt fehér barátoknak is nevezték őket. A fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat és hosszú szakállt viseltek. Sem egymással, sem a külvilággal nem érintkeztek.

A némasági fogadalom alól csak a december 28. és január 2. közötti napok voltak kivételek, máskor azonban a kolostort is csak engedéllyel hagyhatták el.

Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországon a 17. században telepedtek le a kamalduliak. Az első kamalduli remeteséget a Nyitra melletti Zobor-hegyen alapították 1691-ben. Esterházy Pál nádor a Sopron vármegyei Lánzsér váránál 1700-ban alapított remeteséget. 1710-ben a Szepes vármegyei Lehnicen alakult remeteség.

Majkon tizenkét évig működött remeteség (lásd: majki műemlékegyüttes), majd II. József magyar király 1782-es rendeletével mindet feloszlatták.

További információk[szerkesztés]

  • Koltai András, Kamalduli rend montecoronai kongregációja, in Szerzetesség a koraújkori Magyarországon: Összehasonlító rendtörténeti blog, 2016.10.03.
  • A majki kolostor Archiválva 2011. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Majk és Grosbois. Kamalduli szerzetesek, Rákóczi és az Esterházyak. Az 1995. szeptember 14-i majki társadalomtörténeti konferencia tanulmányai; szerk. R. Várkonyi Ágnes; Önkormányzat, Oroszlány, 1999
  • Nitsch Árpád János: Majk. A bold. Szűz majki premontrei prépostságának majd a Nepomuki Szent Jánosról nevezett kamalduli remeteségnek története; Forgács József, Oroszlány, 2010 (Vértesi legendák)
  • Galgán Diána–Rabazzi Stepancsics Gusztáv: Majk, kamalduli remeteség, Esterházy vadászkastély; 5. bőv. kiad.; TKM Egyesület, Budapest, 2015 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Majk 12 pillanata; szerk. Forgács József; Forgács József, Oroszlány, 2018