Kamilliánusok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Betegek Szolgái Kamilliánusok
('Ordo Clericorum Regularium Ministrantium Infirmis)
A Kamilliánus rend címere
A Kamilliánus rend címere

Rövidítés M.I., O.S.C., O.S.Cam.
Egyéb nevek Betegeket Szolgáló Szabályozott Papok Rendje, Jó Halál Atyái
Alapító Lellisi Szent Kamill
Alapítva 1582
Jóváhagyva 1586. március 18.
Típus pápai jogú
Tevékenység betegek, szenvedők, mozgássérültek és haldoklók iránti irgalmasság gyakorlása

Székhelye Róma
Elhelyezkedése
Kamilliánusok (Európa)
Kamilliánusok
Kamilliánusok
Pozíció Európa térképén
é. sz. 41° 53′ 52″, k. h. 12° 26′ 44″

A kamilliánusok vagy kamillánusok (Hivatalos nevük: Betegeket Szolgáló Szabályozott Papok Rendje; latinul Ordo Clericorum Regularium Ministrantium Infirmis; rövidítésük: M.I., O.S.C., O.S.Cam.) egy klerikus szerzetesrend, amelyet 1582-ben alapított Rómában Lellisi Szent Kamill a betegek, szenvedők, mozgássérültek és haldoklók iránti irgalmasság gyakorlására.

Tevékenységük[szerkesztés]

A tagok az ágostonos szabályzatot[1] követik, de a szerzetesi fogadalmak mellett leteszik a negyedik fogadalmat: életük kockáztatásával is szolgálnak minden beteget (irgalmasság fogadalma).

A papok a lélek, a testvérek a test ápolására szentelik magukat megfelelő képzés alapján. Különösen a haldoklókkal törődtek, a nép ezért nevezte el a kamilliánusokat a Jó Halál Atyáinak. Fekete reverendájukon vörös posztóból keresztet viselnek, ami a vért, a szenvedést és könyörületességet szimbolizálja. 1859-ben Jean Henri Dunant, a Nemzetközi Vöröskereszt megalapítója látta a kamilliánusokat a solferinói csatánál a sebesült katonák ellátásában. Intézményét ezért nevezte el Vöröskeresztnek.[2][3][4] Az eredeti kamilliánus tevékenységek mellett ma mindenekelőtt szenvedélybetegekkel foglalkoznak.

Történetük[szerkesztés]

Miután Szent Kamill 1582-ben megalapította a rendet, 1586. március 18-án V. Sixtustól már pápai jóváhagyást is nyertek, majd 1591-ben XIV. Gergely pápa exempt renddé[5] nyilvánította. Magyarországra 1595-ben érkezett az első nyolc kamilliánus a török ellen harcoló pápai sereggel XI. Ince pápa intézkedésére. Ekkor jelent meg a vörös színű kereszt a csatatereken mint a betegápolók megkülönböztető jelvénye, Szent Kamill és rendtársai ápolták mindkét harcoló tábor sebesültjeit. Gyorsan elterjedtek Itáliában, Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, Németalföldön valamint Dél-Amerikában. A 17. század végén a kamilliánusok rendje hanyatlásnak indult, a kolostorok kihaltak. Napóleon föloszlatta a rendjüket.

1842-ben Veronában újjáéledt a rend. Központja Rómában a Mária Magdolna-templom melletti kolostorban van, ahol Szent Kamill is működött. Az olasz rendi szabályok lehetővé tették, hogy a rend 1870 után Európában és a misszióban (Észak- és Dél-Amerika, Kína, Tajvan) sok helyen megtelepedjen.

1980-ban 133 házban 1017 tag, köztük 680 pap, 1999-ben 146 házban 1300 tag, köztük 674 pap élt.

A rend Magyarországon[szerkesztés]

Szent Kamill szobra a római Szent Péter-bazilikában

Magyarországon 1758-1759-ben Vácott próbáltak letelepedni, de pártfogójuk, Forgách Pál püspök meghalt, mielőtt megérkeztek a városba. A Gombás-patak barokk hídján (1759) azonban ott áll Szent Kamill szobra, kezében halálfejjel, a pestis jelképével. 1775-ben Győrött a Kálvária közelében templomot és kolostort építettek. A betegeket otthonaikban és kórházakban ápolták. 1785-ben házukat II. József föloszlatta. A rend pap tagjai egyházmegyés papként dolgoztak tovább.

A rendszerváltozás után, 1995-ben Nyíregyházán telepedtek le. Betegeket, szenvedőket gondoznak, segítik a rászorulókat és azok segítőit. Házfőnökük, György Alfréd, 2010 szeptemberében vette át a Magyarországi Kamilliánus Rend vezetését dr. Anton Gotstól. György Alfréd 1975. április 22-én született Csíkszentdomokoson. Tanulmányait szülőfalujában, valamint Gyergyószentmiklóson végezte. A középiskola évek befejezése után iskolakönyvtárosként dolgozott. 1996-ban lépett be a kamilliánus rendbe, 2006-ban tette le örök fogadalmát Nyíregyházán a kamilliánus kolostorban. Még ebben az évben diakónussá szentelték Bécsben a Borromeo Szent Károly-templomban, 2007-ben pedig pappá szentelték Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. Szentelése után egy évig Bécsben a lainzi kórházban szolgált mint kórházlelkész. A következő egy évet Budapest-Pestszentlőrincen töltötte, ahol a Kárpát-medencei kamilliánus családok lelki gondozásával bízták meg, és hivatás-pasztorációban is végzett szolgálatot. 2010 szeptemberétől Bécsben szolgált a tartományfőnökségen. 2010-ben elvégezte a novícius mesterképzőt, és még ebben az évben átvette a nyíregyházi rendház vezetését.[6]

Kapcsolódó intézmények[szerkesztés]

Kamilliánus Nővérek, Szent Kamill Leányai[szerkesztés]

A kamilliánusok női ága.

1892. február 2-án alapította Luigi Tezza O.S.Cam. és B. Giuseppina Vannini a betegek, fogyatékosok, öregek és haldoklók szolgálatára. AIDS-betegeket és leprásokat is ápolnak.

Magyarországon 1997 novemberében Nyíregyházán telepedtek meg. Fekete ruhájukon ők is vörös posztóból készült keresztet viselnek. Főnöknőjük Agnes Totara.

A Kamilliánus Családok[szerkesztés]

A kamilliánusok harmadrendje.

Világi hívők, akik a kamilliánus szerzetesek munkáját támogatják, sajátos struktúrával és megfelelő kiképzéssel. Az egészségügy minden területén Szent Kamill szellemében tevékenykednek. 2000-ben a Kamilliánus Családokhoz 38 család, 545 tag tartozott.

Forrás[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Magyar Katolikus Lexikon ágostonos regula (magyar nyelven). lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
  2. Where the Red Cross Symbol Comes From (angol nyelven). nytimes.com. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  3. The Old Question of the Paternity of the Red Cross (angol nyelven). camilliani.org. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  4. Kamilliánusok (magyar nyelven). lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2016. április 10.)
  5. A püspöki felügyelettől mentesített rend.
  6. Magyar Kurír: Szent Kamill magyar arca. Beszélgetés a Kamilliánus Rend magyar központjának új vezetőjével

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]