Kanonokrendek
A kanonokrendek (latin: canonici regulares) a katolikus kereszténységben a kanonoki és a szerzetesi életformát összekapcsoló szerzetesrendek. Azok a rendek tartoznak ide, melyeknek alkotmánya a kanonokok közös életét szabályozó Szt. Ágoston-szabályzat, de a monachális, Szt. Benedek reguláját követő rendek életéből is több vonást megvalósítanak.[1] Legtöbbször a lelkipásztorkodással való foglalkozás volt a döntő oka annak, hogy az ősi regula bizonyos követelményeinek teljesítése mellett a szabadabb mozgást lehetővé tevő Szt. Ágoston-féle regulát válasszák életük normájává.[1]
Történet[szerkesztés]
Eredetileg a kanonokok közös életre, s háztartásra és különös rendszabályok által előírt életmódra voltak kötelezve. A 10. században az együttélés megszűnt, s a káptalani vagyont a kanonokok maguk közt felosztották, minden kanonok számára külön javadalmat (prebenda) hasítottak ki, míg a közös életet tovább folytató kanonokok kanonokrendekké alakultak át.[1] A monasztikus rendek mellett egyre nagyobb szerepet játszottak ezek a kanonokrendek is, melyek a Szent Chrodegang szabályaitól elhajolt világi kanonokokkal (canonici saeculares) szemben a tiszta Szt. Ágostoni regula alapján álltak (canonici regulares = szabályozott kanonokok),[2] és az erkölcsös életet, a közösségi szemléletet követelték meg tagjaiktól.
A 12. század első fele a reguláris kanonokság fellendülésének időszaka. Ebben az időben jöttek létre a reguláris kanonokok reformközpontjai, a reguláris kanonoki kongregációk és maguk a kanonokrendek is.[3] A rendek közül hazánkban és nemzetközileg is Szt. Norbert alapítása (1121), a premontrei rend ért el legegyetemesebb hatást.[2]
A kanonokrendek eleinte a monasztikus rendekhez hasonlóan a liturgikus istentisztelet végzését tekintették főfeladatuknak, de a 12. század elejétől a lelkészkedést és a hithirdetést is programjukba vették.[4]
Szervezetek[szerkesztés]
Az egyes rendek és kongregációk (nem teljes lista):
- Ágoston-rendi kanonokrend (CRSA)
- Premontrei kanonokrend (OPraem)
- Keresztes kanonokok (OSCr)
- Vörös csillagos keresztes kanonokok
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c Uj Idők Lexikona 15-16. Kanonokrendek (Budapest, 1939)
- ↑ a b Balanyi György: Vallásos élet - iskolák
- ↑ Stefan Weinfurter: Neuere Forschung zu den Regularkanonikern in Deutschen Reich des 11. und 12. Jahrhunderts. Historische Zeitschrift 224. (1977) 379-389.; Peter Classen: Gerhoch von Reichersberg und die Regularkanoniker in Bayern und Österreich. In: Peter Classen: Ausgewählte Aufsätze. Sigmaringen 1983.
- ↑ Balanyi György: Szerzetesrendek - Kincsestár 72. (1933)
További információ[szerkesztés]