Függőség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Filthy Habit by SillyPuttyEnemies.jpg

Hétköznapi szóhasználatban a függőség szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség jelenségének önmagában nincs pozitív, vagy negatív értéke, jelentését a kontextus adja, például a függőség egy csecsemő számára a túlélést teszi lehetővé – ez Fairbairn szóhasználatában az infantilis függőség. Amennyiben az érett függőségbe való eljutás sérül, kóros függőségi állapotok (szenvedélybetegségek, azaz addikciók), illetve kóros függetlenségi állapotok (autisztikus magatartás) alakulnak ki.

A szenvedélybetegség – másként addikció vagy kóros szenvedély – hátrányos helyzetbe hozhatja az érintett személyt és környezetét is, mivel kényszeres viselkedési mintákból áll, melyekben a viselkedés irányítása, abbahagyása sikertelen. Pszichológiai értelemben véve a kóros szenvedély azt jelenti, hogy egy a hétköznapokban elterjedt és normálisnak vagy csak enyhén deviánsnak látszó viselkedésmód mintegy elszabadul, dominánssá válik. Ugyanakkor bizonyos függőségtípusok, pl. a munkamánia sokkal elfogadottabb.[1]

Formái[szerkesztés]

Kokain por

Kémiai szerek által kiváltott:

Viselkedési addikciók:

Kémiai szerek által kiváltott[szerkesztés]

Pszichoaktív drogok

Nikotinfüggőség[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: Nikotinfüggőség

A nikotin a dohányban található alkaloida, az egyik legerősebb függőséget kiváltó szer. A függőségért a központi idegrendszerben lezajló elváltozások tehetők felelőssé. A leszokás elvonási tünetekkel jár, ennek ellenére a WHO felmérései szerint körülbelül a világ lakosságának egyharmada dohányzik. Károkat elsősorban a fizikai egészségre gyakorolt negatív hatása okoz.

Alkoholizmus[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: Alkoholizmus

Az orvosi definíciók az alkoholizmust olyan szenvedélybetegségként írják le, mely az alkohol kitartó fogyasztásával jár a negatív következmények dacára. Lényege az alkoholtól való testi-lelki függőség kialakulása, adott esetben – az alkohol hiánya esetén – elvonási tünetek megjelenése jelzi ezt a függőségi állapotot. Negatív hatással jár a fizikai, mentális egészségre, valamint a szociális kapcsolatokra.

Egyéb pszichoaktív szerek által kiváltott függőség[szerkesztés]

Megváltoztatják a gondolkodást,eleinte kellemes bódulatot,majd önkivületi állapotot okoznak.Nagyon veszélyes szerek, mert a szervezet egy idő után annyira megszokja őket,hogy hiányukat alig lehet elviselni.Az újabb adag megszerzéséért a kábítószeres minden anyagi áldozatra képes.A folyamat lelki-testi összetöréshez,igen gyakran súlyos bűnőzéshez vezet. Hasonló hatásúak egyes gyógyszerek ha alkohollal veszi be őket valaki.

Viselkedési addikciók[szerkesztés]

Olyan függőségek, melyek kialakulása és fennmaradása nem kémiai anyagokhoz, hanem bizonyos viselkedéshez kötődik. Hátterükben valószínűleg a szerotonin- és a dopaminrendszer rendellenes működése áll.[3] Számos viselkedésformára irányulhatnak, tüneteik azonban a legtöbb esetben a szerfüggőségéhez hasonlóak: tolerancia csökkenése, elvonási tünetek, hétköznapi funkciók romlása.

Tudományos vizsgálatuk bonyolultabb, mint a szerfüggőknél. A leggyakoribb módszerek az önbeszámolós kérdőívek és a klinikai interjúk.

Szex- és szerelmi addikciók[szerkesztés]

Pornó- és szexfüggőség[szerkesztés]

Ha az önkielégítés emberi és szexuális kapcsolatokat nagy mértékben háttérbe szorító - vagy esetenként az emberek közötti szexuális interakciót helyettesítő - mértékben van jelen valaki életében (és ez nem pl. börtönhöz hasonló külső kényszer miatt történik), akkor ez egyfajta függőség jele.[4] Dr. Máté Gábor értelmezése szerint a többi függőséghez hasonlóan itt is egyfajta ügyetlen "öngyógyításról" van szó, az agyban jelentkező örömérzet, a szorongástól, stressztől való menekülés, illetve valamilyen - akár elfelejtett, gyermekkori - lelki fájdalom feledtetése a cél.[5] Az igazi intimitást hárító, partnereiket gyakran váltogató szex- és szerelemfüggők, illetve az ember-ember közötti szexualitás helyett pornográfiát preferáló pornófüggők önsegítő csoportja Anonim Szex- és Szerelemfüggők, amely az az Anonim alkoholisták által alkalmazott 12 lépéses módszer mintájára megalkották a szexfüggők 12 lépéses öngyógyító módszerét.[6]

Egy az Egyesült Államokban végzett kutatás arra következtetésre jutott, hogy a pornófüggés agyi folyamatai nem hasonlítanak pl. a heroinfogyasztás közbeniekhez. E mellett aki pornófüggőnek tartja magát, az sokkal stresszesebb életét él, mint aki ugyanannyi pornót néz, de ezt nem tartja függőségnek.[7]

Parafília[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: Parafília

Ha egy személy szexuális vágya olyan fantáziák megvalósulásában nyilvánul meg, amelyek az átlagtól eltérőek vagy extrémek, parafíliáról beszélünk. A fantáziák kötődhetnek tárgyhoz/személyhez (pl. gyerek, állat, ruhanemű) vagy cselekvéshez is (pl. fájdalom okozása, mutogatás) de a skála igen széles. Gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél. A tárgyhoz vagy viselkedéshez való ragaszkodás idővel függéssé alakul át. Az addikciók közé sorolható:[8]

  • gyerekekkel való szexuális aktus (pedofília),
  • nemi szervek idegeneknek való mutogatása (exhibicionizmus),
  • idegenek intim szituációkban való megfigyelése, kukkolás (voyeurizmus),
  • idegenek fogdosása, nemi szervvel való dörzsölgetése (frottőrizmus),
  • halott testek utáni vágy (nekrofília).

Társ- és kapcsolati függőség (kodependencia)[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: Társfüggőség

A társfüggőség személyiségzavarra az alábbiak jellemzőek:

  • a kodependens személy önértékelése annak függvényében alakul, hogy mennyiben képes másokat és önmagát kontrollálni,
  • saját igényeinek háttérbe szorítása mellett vállal felelősséget mások szükségleteinek kielégítéséért,
  • szorongás és a pszichológiai határok torzulása, valamint ehhez kapcsolódó intimitásprobléma és szeparációs nehézségek jellemzik,
  • összefonódott kapcsolatot tart fenn egy szenvedélybetegségben szenvedő, vagy impulzus-szabályozási zavarral jellemezhető egyénnel,
  • legalább 3 jegy jellemzi az alábbiak közül: a tagadás elhárító mechanizmusának preferálása, érzések elfojtása, depresszió, túlzott reagálási készenlét, különféle kényszerek (például „rendmánia”), szorongás, narkománia, stressz-betegségek, gyermekkori bántalmazások alanya, külső segítség nélkül legalább két éve tart fenn elsődleges kapcsolatot egy aktív szenvedélybeteggel.
  • A kodependencia azonban foglalkozási szerepként is megjelenhet. Gyakran találkozunk társfüggő személyiségjellemzőkkel bíró professzionális segítő szakemberrel.[9][10][11][12]

Játékszenvedély[szerkesztés]

A kóros játékszenvedélyt (patológiás gambling) az addikciók körébe sorolják, lényege a hétköznapokból való menekülés, bár nem kémiai módon. A betegség alapja az agy biokémiájában keresendő: a megfelelő mennyiségű endorfin termelődését segíti elő a játék a beteg embernél; s legmélyén ugyanaz a szerotoninzavar lappanghat, mint a depressziónak, amellyel így rokonságban áll. Örömét a gyors és könnyűnek tűnő nyerés lehetősége, és a hozzá vezető út izgalmai (adrenalin-flash) adják. Nagy többségben férfiakat érint: eljátsszák pénzüket, vagyonukat, gyakran súlyos adósságokba bocsátkoznak, s ezzel házasságukat, családi kötelezettségeiket, hírnevüket is kockára teszik. Magyarországon is működnek több városban Gamblers Anonymus önsegítő csoportok, amilyet először 1957-ben Los Angelesben alapítottak, hogy segítséget nyújtsanak a játékfüggőség legyőzéséhez.

Deepak Chopra[13] szerint spirituális kielégületlenségről van szó valamennyi szenvedélybetegség esetében: "a spirituális tudatosság az egyetlen igazi és sokáig érvényesnek bizonyuló válasz a káros szenvedélyektől való függőségre". Tim Harford is foglalkozik a játékszenvedély betegek viselkedésével, mint a racionális döntés egy „speciális” megnyilvánulása, lásd „Az élet rejtett logikája” c. művében. Egyre több kongresszus önálló szakmai témája a játékszenvedély betegség. A játékszervező cégek ez irányú társadalmi felelősségvállalásán túlmenőleg a költségvetési kihatásai és morális kérdések is a vizsgálat tárgyát képezik.

Internetfüggőség[szerkesztés]

Az internetfüggőség fogalma nehezen definiálható, hiszen az online töltött idő, vagy tevékenységek alapján nem határozható meg egyértelműen, hogy a használat problémás, túlzott-e.  A internet a ’90-es évektől kezdve egyre szélesebb körben terjedt el, használata pedig – egyes pszichoaktív szerekével ellentétben – társadalmilag elfogadott. Használata sok munkakörben, és hétköznapi helyzetben elvárt, ezért az addikció felismerése nehéz. A függőségnek több típusát különböztethetjük meg aszerint, hogy az internetezés mely területére irányul.[14]

Generalizált függőség[szerkesztés]

Generalizált függőségnek nevezzük azt, amikor a tüneteket (sóvárgás, elvonási tünetek, tolerancia, stb.) több különböző online tevékenység, vagy összességében az internetezés váltja ki.

Specifikus függőségek[szerkesztés]

A függőség nem az internethasználat egészére, hanem annak egy-egy behatárolható területére vonatkozik. Az internetaddikció kutatásának egyik jelentős alakja, Kimberly Young ötféle tevékenységet különített el,[15] melyek köré a legtöbb problémás felhasználó online aktivitása csoportosítható. Ezek a következők: internetes játékfüggőség (gaming), online kapcsolattartás függőség (pl. chat, e-mail, közösségi média bizonyos formái), kényszeres információgyűjtés (hírek, fórumok böngészése), internetes szexuális tevékenységek (pl. pornográf tartalmak), online vásárlásfüggőség. Egyes szakértők szerint ide sorolható még az internetes szerencsejáték függőség.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Dr. Máté Gábor: A sóvárgás démona
  2. ↑ Demetrovics Zsolt a testedzésfüggőségről. Magyar Narancs 2013. augusztus 15.
  3. ↑ Grant, Jon E., Marc N. (2006/12). „The Neurobiology of Substance and Behavioral Addictions” (en nyelven). CNS Spectrums 11 (12), 924–930. o. DOI:10.1017/S109285290001511X. ISSN 1092-8529.  
  4. ↑ Az önkielégítés hatása a szexualitásra Bede Zsuzsa írása a Szexhelp.hu-n
  5. ↑ Máté Gábor: A sóvárgás démona
  6. ↑ Anonim Szex- és Szerelemfüggők
  7. ↑ Archivált másolat. [2016. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)
  8. ↑ Szexuális addikciók
  9. ↑ 8. A lélek egészségvédelme: A függőség. [2007. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 5.)
  10. ↑ függőség – a csokitól, de akár az internettől és a szextől is. [2007. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 5.)
  11. ↑ Függőség.lap.hu
  12. ↑ Archivált másolat. [2007. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 5.)
  13. ↑ Szenvedélybetegségek - Önpusztító szokásaink elengedése, Édesvíz kiadó Bp. 2006.
  14. ↑ Davis, R.A.. „A cognitive-behavioral model of pathological Internet use”. Computers in Human Behavior 17 (2), 187–195. o. DOI:10.1016/s0747-5632(00)00041-8.  
  15. ↑ Young, Kimberly, James (1999. október 1.). „Cyber Disorders: The Mental Health Concern for the New Millennium”. CyberPsychology & Behavior 2 (5), 475–479. o. DOI:10.1089/cpb.1999.2.475. ISSN 1094-9313.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Függőség&oldid=22890108”