III. Krešimir horvát király
| III. Krešimir | |
| Horvát királyság királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1000 – 1030 | |
| Elődje | Szvetoszláv Szuronja |
| Utódja | I. István |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trpimirović-ház |
| Született | 10. század |
| Elhunyt | 1030 |
| Nyughelye | Szigeti Szent István-templom |
| Édesapja | Stjepan Držislav |
| Testvére(i) | |
| Gyermekei | I. István horvát király |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III. Krešimir (? – 1030) a középkori Horvát Királyság uralkodója volt 1000-től 1030-ig (testvérével Gojszlávval közösen 1020-ig). Uralkodása alatt Horvátország elvesztette tengermelléki városait, valamint Bizánc vazallusává vált. I. István magyar király segítségével Szlavónia is elszakadt az országtól és önálló bánsággá lett.
Uralkodása
[szerkesztés]Miután Stjepan Držislav elhunyt 997 körül, legöregebbik fia, Szvetoszláv Szuronja került a trónra. Nemsokára rá Kresimir és testvére Gojszláv összefogott ellene, majd a bolgárok segítségével letaszították a trónról és száműzetésbe küldték.[1] A polgárháborút kihasználva a Velencei Köztársaság elfoglalta a főbb tengermelléki városokat és szigeteket, valamint a fővárost, Biogradot is.
Uralkodásuk további részében Kresimir és Gojszláv próbálták visszaszerezni ezeket a területeket. Miután 1018-ban szövetségesük, a bolgár Sámuel vereséget szenvedett a bizánciakkal szemben, a horvátoknak békét kellett kötniük a velenceiekkel, valamint Bizánc hűbéresei lettek.
Gojszláv gyilkossága
[szerkesztés]Tisztázatlan körülmények között 1020-ban Krešimir állítólag megölette testvérét, Gojszlávot. Ez a tett hatalmas visszhangot keltett az egyházi körökben, akik a pápát kérték meg lépjen közbe. A pápa megvonta Krešimirtől a koronát, valamint Mainard püspököt küldte, hogy vizsgálja ki a helyzetet. A krízisnek csak több évnek után lett vége, miután a király és 12 nemese megesküdött, hogy nem ölték meg Gojszlávot, és a pápa visszaadta Krešimirnek a koronát.[2]
A helyzetet kihasználta Magyarország, Velence és Bizánc, hogy megsegítsék Istvánt, Szvetoszláv Szuronja fiát, hogy elfoglalja Horvátország Száva-menti területeit, ahol önálló bánságot alapított, Szlavóniát.
III. Krešimir 1030-ban halt meg. Valószínűleg a Szigeti Szent István-templomban lett eltemetve. A trónon fia, I. István követte.
Források
[szerkesztés]- ↑ Dukljai Pap Krónikája
- ↑ ...audivit de Cressimiro Chroatorum principe quod dolo necari fecisset Goislavum fratrem suum misso apocrisario Mainardo...
| Előző uralkodó: Szvetoszláv Szuronja |
Következő uralkodó: I. István |
