Szvetoszláv Szuronja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szvetoszláv
Europe map 998.PNG
A Horvát királyság 998 körül

Ragadványneve Szuronja
Horvát királyság királya
Uralkodási ideje
996/9971000
Elődje Stjepan Držislav
Utódja III. Kresimir
Gojszláv
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trpimir-ház
Édesapja Stjepan Držislav

Szvetoszláv Szuronja a középkori Horvát Királyság uralkodója volt 996[1]/997[2]-től 1000-ig. A Szvetoszláv-ház alapítójának tekintik, amely később Szlavónia fölött uralkodott. Stjepan Držislav legöregebb fia volt, valamint Gojszláv és Kresimir testvére. Rövid ideig, csupán három évig uralkodott, ami idő alatt folyton trónja megőrzéséért harcolt.

A „Szuronja” (sötét, hideg) ragadványnevet valószínűleg külseje miatt kapta, de lehetséges, hogy hűvös természete miatt is.[3]

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az apja, Stjepan Držislav, még uralkodása alatt tette vajdává és trónörökösének nevezte. Viszont a régi szláv szokások szerint az országot testvéreivel kellett volna, hogy megosztja. Apja halála után Szvetoszláv megához ragadta az összes hatalmat[3], a bánnak pedig Gvarda (Varda) ispánt nevezte ki.

Szvetoszláv két öccse összefogott a bolgár cárral, és megfogadták, hogy szövetséget kötnek Bizánc ellen, ha segít nekük megszerezni a trónt.[4] Sámuel 998-ban betört az országba és elfoglalta Bosznia nagyobb részét, valamint Dalmácia tengermellékét a városok kivételével.[5]. Ezeket a területeket átadta utána Kresimirnek és Gojszlávnak.

A polgárháborút a velenceiek is kihasználták, és 1000 körül II. Orseolo Péter elfoglalta Zára, Spalato, Trau városokat és még a fővárost, Biogradot is, valamint Krk, Osor, Rab, Korčula és Lastovo szigetet.

Trauban, miután velencei hatalom alá került, II. Orseolo Péter és Kresimir megbeszélésre találkoztak és többek között megegyeztek, hogy Kresimir fia István elveszi a dózse lányát Orseolo Joscellót[6][7], de azt is, hogy kiadják Szvetoszlávot aki családjával Velencébe menekült. Szvetoszláv Suronja Magyarországra szökött és nemsokára meg is halt.

A Szvetoszláv-ház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szvetoszláv utódai Magyarországon éltek tovább. Amikor 1020-ban Kresimir megölte testvérét Gojszlávot[8], Szvetoszláv fia, István, a magyar I. István segítségével betört Horvátországba és elfoglalta a Száva-menti területet. Ebből keletkezett Szlavónia, melyből később horvát bánság lett. István fia, Dmitar Zvonimir, 1074-ben horvát király lett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Detling, Samaržija: Koraci kroz vrijeme II, udžbenik povijesti za II. razred gimnazije; Školska knjiga, Zagreb, 2008.
  2. Goldstein: Hrvatska povijest; Kolekcija knjiga POVIJEST Jutarnjeg lista, 21-es füzet
  3. ^ a b Šišić: »Genealoški prilozi o hrvatskoj narodnoj dinastiji«, 65.—86. oldal (»Vjesnik hrv. arheološkog društva.«  1914. év)
  4. Intervju - ДИНАСТИЈЕ и владари јужнословенских народа. Special Edition 12, 16 June 1989.
  5. Dukljai Pap Krónikája
  6. Velence
  7. Az Orseolo család fája
  8. ...audivit de Cressimiro Chroatorum principe quod dolo necari fecisset Goislavum fratrem suum misso apocrisario Mainardo...


Előző uralkodó:
Stjepan Držislav
Horvátország uralkodója
996/9971000
Trpimir-ház
Horvát címer
Következő uralkodó:
III. Kresimir és
Gojszláv