Viseszláv horvát fejedelem
| Viseszláv | |
 | |
| Viseszláv keresztelőkútja | |
| Tengermelléki Horvátország fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 785 – 802 | |
| Elődje | ismeretlen |
| Utódja | Borna |
| Született | 8. század |
| Elhunyt | 802 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Viseszláv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Viseszláv (horvátul: Višeslav, latinul: Vuissasclavus) a horvátok egyik feltételezett első fejedelme a 9. században, aki a pápa és Bizánc támogatásával uralkodott. A horvátok az ő uralma alatt harcoltak a frankok ellen. A vezetése alatt álló horvát erők és a Frank Birodalom hadserege közötti háborúban 799 őszén esett el Trsat ostroma során Erik friuli őrgróf, frank vezér.[1][2] Végül 803-ban a Pax Nicephori alapján a horvátok elfogadták a frank uralmat.
Viseszláv létezése sem bizonyított. Nevét egyedül egy keresztelőkúton található latin felirat említi, amelyet róla Viseszláv keresztelőkútjának neveznek.[3] A keresztelőkutat a 19. században Velencében, a Giudecca szigetén lévő San Salvatore kapucinus kolostorban találták, 1853-ban pedig a Correr Múzeumba került.[4] 1942-ben a zágrábi Strossmayer galériából származó olasz mester által alkotott két festményre cserélték el, ma pedig a spliti Horvát Régészeti Múzeumban őrzik. [3][4] A kút felirata latin nyelvű, egy János (Iván) nevű pap nevét említi, aki Viseszláv herceg idejében keresztelt embereket Keresztelő János tiszteletére.
Viták a keresztelőkút eredetéről[szerkesztés]
A keresztelőkút feliratából kiderül, hogy Viseszláv „dux” (herceg) volt, de nem tudni, melyik nemzeté. [3] A keresztelőkút és a nini Szent Kereszt-templom összefüggésére nem találtak elegendő bizonyítékot. [5][6] A keresztelőkút keltezésének kérdése tárgyában a művészettörténeti, illetve paleográfiai elemzések alapján számos elmélet született. A legtöbb kutató (Lj. Karaman, L. Jelić, F. Šišić, S. Gunjača, T. Raukar, V. Delonga) ma egyetért abban, hogy a keresztelőkút a 9. század első negyedében készült, és elvetették azokat az eddigi elemzéseket, melyek szerint a 9. század végén (I. Kukuljević Sakcinski, G. Ferrari-Cupilli, F. Rački) illetve a 11. században (M. Šeper, N. Klaić) készítették. [3] Mivel a felirat és a megtalálási körülmények nem teszik lehetővé a keresztelőkút Horvátországgal való összekapcsolását, nincs alapja annak az állításnak, hogy Viseszláv horvát fejedelem lett volna, mint ahogy az a régebbi történettudományi művekben gyakran megtalálható. Kukuljevićnek azt az állítását, miszerint Viseszláv Mihajlo Višević zahumljei herceg apja[7] lett volna, valamint az azonosítására tett egyéb kísérleteket nem lehet bizonyítani. Csak annyi bizonyos, hogy valamely szláv népcsoport fejedelme volt azon a területen, ahol a Karolingok uralmának első évtizedeiben terjedt el a kereszténység.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gazi
- ↑ Žic
- ↑ a b c d e Hrvatska enciklopedija
- ↑ a b Kajdiž 71. o.
- ↑ Kajdiž 73. o.
- ↑ A nini székesegyház keresztelőkápolnának 1746-ban történt lebontásának leírása szerint egy kerek, boltíves keresztelőkápolna volt, közepén egy süllyesztett kúttal, amelyhez lépcső vezetett le. Amikor a keresztelőkápolnát lebontották, valaki elvitte a címerekkel és feliratokkal díszített követ. Ezt a követ G. Ferrari-Cupilli az akkor a Correr Múzeumban őrzött keresztelőkúttal azonosította.
- ↑ Kajdiž 71-72. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Hrvatska enciklopedija: Hrvatska enciklopedija: Višeslav. www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2021. november 16.)
- ↑ Gazi: Stephen Gazi: A history of Croatia. New York: Philosophical Library. 1973. ISBN 9780802221087
- ↑ Kajdiž: Ines Kajdiž: „Višeslavova krstionica“- problem podrijetla i datacije. Rostra : Časopis studenata povijesti Sveučilišta u Zadru, IX. évf. 9. sz. (2018) Hozzáférés: 2021. november 16.
- ↑ Žic: Igor Žic: Kratka povijest grada Rijeke. Rijeka: Adamić. 1999. ISBN 9789536531318
| Előző uralkodó: ismeretlen |
|
Következő uralkodó: Vladiszláv |
