Giudecca
Giudecca | |
Közigazgatás | |
Ország | Olaszország |
Népesség | |
Teljes népesség | 4792 fő (2011) |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Adriai-tenger |
Szigetcsoport | igen |
Szigetek száma | 8 |
Nagyobb szigetek | Sacca Fisola |
Terület | 0,59 km² |
Rang | városrész |
Tengerszint feletti magasság | 1,0 m |
Időzóna | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 12° 19′ 43″45.425000°N 12.328611°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 12° 19′ 43″45.425000°N 12.328611°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Giudecca témájú médiaállományokat. |
A Giudecca (velencei nyelven Suèca) egy sziget (vagy, még inkább egy nyolc szigetből álló szigetsor) a Velencei-lagúna déli részén fekszik, Velence történelmi központjától délre, a Canale della Giudeccával szemben, amely közigazgatási szempontból részben a Dorsoduro sestiere alá tartozik.[1]
Az igazi Giudecca (4792 lakos) az utóbbi időkig a Sacca Fisolával (1458 lakos), egy szigeten található, amely a Lagúna nyugati végén helyezkedik el.
A várostól délre, egy lakóövezetben található, viszonylag csendes, a turisták túlzott jelenléte nélkül.
Történelem
[szerkesztés]A Giudecca mindig is szerves része volt Velence történetének, szorosan kapcsolódva ahhoz.
Viszonylag későn városiasodott, azelőtt területét teljesen gyümölcsösók és kertek borították.
A név eredete
[szerkesztés]A Giudecca ősi ismert neve Spinalonga volt (a. m. Hosszúszálka), talán azért, mert hosszúkás alakú, mint a heringgerinc.
Egyesek szerint jelenlegi nevét a szigeten volt első zsidó negyedről kapta[2] ami előtt a zsidók szabadon élhettek bárhol a városban. Ez a forrás is a gyakran idézett szóbeli hagyományon alapul, miszerint a szigeten két zsinagóga volt (a 18. században megsemmisültek)[3] valamint az állítólagos felfedezés, hogy a Cselédek egy kő héber feliratán,[4] a megbízható történelmi bizonyíték. Csak azután létesült a gettó. Az első gettót Velencében 1516. március 29-én Cannaregióban alapították, mert abban az időben a szigeten egy katonai laktanya volt.
Egy másik hipotézis szerint neve eredete a zudegà (az ősi velencei „megítélni”) szó, hivatkozás az ítéletre, amelyben a 9. század elején a Köztársaság kárpótlásul nyújtott egy kis földet, hogy az általa jogtalanul száműzetésre ítélt Barbolani, Flabanici és Caloprini családokat kárpótolja.
Egy további feltételezés végül még közelebb hozza az igazságot: „a bőrfeldolgozó tímár, aki cserzésre sterpami cserjékből származó növényi anyagot használt”. A Veneto régióban, és Trento megyében honos szavak a zuèc, zueccam, zuecchi, míg Isztria gyakran használt helyneve, a Zudeca a hivatkozás olyan helyre, ahol a bőrt cserzik, ezért valószínű, hogy a velencei sziget neve is ebből a tevékenységből származik, és/vagy a bőrfeldolgozás során felhasznált rengeteg sterpamiból.
Műemlékek és látnivalók
[szerkesztés]Egyházi építészet
[szerkesztés]Ezen a szigeten 1577 és 1592 között épült a Megváltó temploma, Palladio tervei alapján. Ez a vallási emlékmű volt a hálaadás jele, az 1576-os szörnyű pestisjárvány elmúltával, amely a város minden harmadik lakosa, köztük a doge, Sebastiano Venier halálát okozta; még ma is az alapja a Megváltó ünnepének.
A Megváltó temploma értékes, gazdag festményei a legnagyobb velencei festők alkotásai. A sekrestyében Paolo Veronese képei csodálhatók meg. A legjobb kilátás erre a késő reneszánsz templomra a Fondamenta delle Zattere, vagy a Dorsoduro sestiere déli részén elnyúló hosszú móló felől nyílik.
A Megváltó nem az egyetlen Palladio-templom a szigeten: egy kicsit messzebb a várostól van még a Le Zitelle (a. m.[agg]szűzek), amely a szokásos vallási funkciók mellett kongresszusi központként is működik, sőt a legmodernebbek között. A szomszédos épület egykor kolostorként szolgált szegény emberek leányai számára, akik megtanulták itt a hagyományos női feladatok ellátását (beleértve a híres velencei csipke készítését).
Jelentős érték még a nagyon ősi templom, a Sant'Eufemia, amelynek eredete a 7. századba nyúlik vissza: ez az egyik legrégebbi Velencében, amely egyszerű külseje ellenére jelentős belső értéket képvisel.
Meg kell emlékeznünk még a két szerzetesi monostorról. Egyikük a Szent Balázs és Cataldo templom mellett, amelyek Domenico Rossi és Giorgio Massari építészek műve, de ma már nem létezik (a 19. században lebontották), valamint a Szent Kereszté, még mindig látható, bár megszentségtelenített, elhanyagolt állapotban.
Világi építészet
[szerkesztés]A sziget nyugati végén áll a neogótikus Molino Stucky, egy 1895-ben a svájci Giovanni Stucky által alapított malom. Túl sokba került a fenntartása, ezért 1955-ben bezárták. Az Acqua Pia Antica Marcia befektetői csoport felújíttatta, és 2007 óta a Hilton Hotels-szállodalánc kongresszusi központjaként használja.
A sziget ellenkező oldalán emelkedik a Hotel Cipriani, az egyik legnagyobb luxussal felszerelt velencei szálloda, s tőle nem túl messze, a Casa dei Tre Oci palota, neogótikus homlokzatával, valamint egy másik példa a Villa Herriot-komplexum, arccal a lagúna felé.
Infrastruktúra, közlekedés
[szerkesztés]A városi mobilitás
[szerkesztés]A szigen a vaporetto négy alábbi megállóját az ACTV üzemelteti: Zitelle, Redentore, Palanca és Sacca Fisola. A sziget a 2-es vaporetto-, és a 41, 42 motorcsónakvonalakon érhető el. Az éjszaka folyamán a szigetet az N-vonal szolgálja ki, amely a 2-est helyettesíti.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Giudecca című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Azonban a Giudecca saját házszámozása független a Dorsodurótól.
- ↑ Riccardo Calimani, Storia del ghetto di Venezia, Mondadori, 2016
- ↑ Zsidó gyökerek Velencében (olaszul). [2017. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
- ↑ Zsidók Velencében (olaszul)
Egyéb projektek
[szerkesztés] Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben