Persenbeug-Gottsdorf
| Persenbeug-Gottsdorf | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Alsó-Ausztria |
| Járás | Melki járás |
| Irányítószám | 3680 |
| Körzethívószám | 07412 |
| Forgalmi rendszám | ME |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2201 fő (2018. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 222 m |
| Terület | 8,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 11′ 15″, k. h. 15° 05′ 52″48.187430°N 15.097790°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 15″, k. h. 15° 05′ 52″48.187430°N 15.097790°E | |
 | |
| Persenbeug-Gottsdorf weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Persenbeug-Gottsdorf témájú médiaállományokat. | |
Persenbeug-Gottsdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 2152 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
.jpg)
Persenbeug-Gottsdorf a tartomány Waldviertel régiójában fekszik a Duna bal partján, az ún. ybbsi Duna-hurok félszigetén. Területének 20,9%-a erdő, 37,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Gottsdorf (716 lakos 2025-ben), Hagsdorf (89), Metzling (72), Loja (6) és Persenbeug (1269).
A környező önkormányzatok: északkeletre Marbach an der Donau, keletre Krummnußbaum, délre Ybbs an der Donau, északnyugatra Hofamt Priel.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Persenbeug várát 883-ban említik először. 970-től a bajor Ebersberg grófok tulajdonában volt. 1045-ben a család kihalt és III. Henrik császár a birodalom számos egyházi és világi méltóságával együtt a várban gyűlt össze, megtárgyalni az örökösödést. A gyűlés során a terem padlója beomlott az alatta lévő fürdőbe, és több magas rangú személyiség életét vesztette, a császár viszont sértetlen maradt.
A 11. század végén a vár Ágnes özvegy császárné özvegy tulajdonában volt, majd általa került III. Lipót osztrák őrgróf birtokába. Innentől Persenbeug hercegi birtok volt, amelyet a 14. század végétől többször elzálogosítottak. I. Miksa császár 1495-1519 között vadászkastélyként használta. 1521-ben a Spanyolországból érkezett I. Ferdinánd Persenbeugban és Ybbsben fogadta a tartományi rendek hódolatát; ezután Persenbeugnak mezővárosi jogokat adományozott. 1593-ban II. Rudolf császár eladta a birtokot a Hoyos grófoknak. Az 1596/97-es alsó-ausztriai parasztfelkelés során a parasztok öt hétig megszállva tartották várat, innen hódították meg Ybbs városát.
A Hoyos család a 17. század elején kastéllyá építtette át a várat, amelyet aztán 1800-ban II. Ferenc császár megvásárolt és nyaranta ide költözött. 1887-ben itt született I. Károly császár. 1919 óta a kastély az állam tulajdonában van, de bérbe adják a Habsburg-Lotaringiai családnak.
A város gazdaságát a hajózás és a kereskedelem határozta meg. A kastély lábánál álló régi polgári és hajómesteri házak tanúskodnak egykori jelentőségéről. A „Duna admirálisának” nevezett Matthias Feldmüller (1801-1850) idején a település a Duna legjelentősebb hajóépítő helyszínévé vált. Évente akár 40 új hajót építtetett a hajógyárában, és virágkorában 250 munkást és 150 lovat foglalkoztatott. Évente 850 hajó hajózott lefelé Bécsbe, 350-et pedig lovak húztak felfelé. 1849-ben megalakult a persenbeugi járásbíróság, amely 1992-ben olvadt bele az ybbsi járásbíróságba.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A persenbeug-gottsdorfi önkormányzat területén 2025 januárjában 2152 fő élt. Lakosságszáma 2011-ig gyarapodó tendenciát mutatott. 2023-ban az ittlakók 92,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 4,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,7% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,2%-a római katolikusnak, 1,7% evangélikusnak, 0,7% ortodoxnak, 1% mohamedánnak, 5,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (97,6%) kívül a törökök (0,6%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 2 221 |
| 2018 | 2 201 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- a persenbeugi kastély
- a gottsdorfi Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
- a helytörténeti múzeum
- az ybbs-persenbeugi vízierőmű
Híres persenbeugiak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- I. Károly (1887–1922), osztrák császár és magyar király
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja
- Persenbeug-Gottsdorf Statistik Austria
- Persenbeug (Persenbeug-Gottsdorf) Gedächtnis des Landes
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Persenbeug-Gottsdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
