Ugrás a tartalomhoz

Blindenmarkt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Blindenmarkt
Auhof kastélya
Auhof kastélya
Blindenmarkt címere
Blindenmarkt címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásMelki járás
Irányítószám3372
Körzethívószám07473
Forgalmi rendszámME
Népesség
Teljes népesség2795 fő (2025. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság246 m
Terület17,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 43″, k. h. 14° 59′ 21″48.128611°N 14.989167°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 43″, k. h. 14° 59′ 21″48.128611°N 14.989167°E
Térkép
Blindenmarkt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Blindenmarkt témájú médiaállományokat.

Blindenmarkt osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 2795 lakosa volt.

Blindenmarkt a Melki járásban
A Szt Anna-plébániatemplom
A városháza

Blindenmarkt a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Duna mellékfolyója, az Ybbs völgyében. Területének 41,5%-a erdő, 41,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Blindenmarkt (2522 lakos 2025-ben) és Hubertendorf (273 lakos).

A környező önkormányzatok: északkeletre Sankt Martin-Karlsbach, keletre Neumarkt an der Ybbs, délkeletre Steinakirchen am Forst, délre Ferschnitz, nyugatra Sankt Georgen am Ybbsfelde, északnyugatra Neustadtl an der Donau.

Blindenmarkt területe már a bronzkorban is lakott volt, egy ásatás során a régészek 38 halomsírt tártak fel, gazdag sírmelléklettel (tálak, csészék, bronzspirálok és -tűk). 788-ban Nagy Károly ezen a vidéken győzte le a bajorokkal szövetséges avarokat, akiket visszaszorított a Rába mögé.

Blindenmarkt a 13. század elején jött létre, településszerkezetéből ítélve tervszerű telepítés által. Első írásos említése (plintenmarct formában) egy 1220-as passaui urbáriumban található, amiből kiderül, hogy a passaui püspök birtoka volt. A 14. század végén a Wallsee család szerezte meg, majd a Seisenegg (1400-1529), Ortenburg (1529-1621), Freienstein (1621-1684) és Starhemberg (1684-1848) családoké volt. A település gazdaságát a vas és vasáru kereskedelme határozta meg, ezeket itt rakták át szekerekről hajókra, hogy az Ybbsen lehajózzák a Dunára. Bécs 1529-es és Kőszeg 1532-es ostromakor Blindenmarktot kifosztották a török portyázók. Az 1529-ben megsemmisült címerlevelet II. Miksa császár 1569-ben megújította.

Az 1596/97-es alsó-ausztriai parasztfelkelésben a blindemarktiak is részt vettek. Február elején elfoglalták a Karlsbach-kastélyt, ahol egyesültek a szomszéd városok parasztjaival. 15 ezres seregük elfoglalta Säusensteint és Pöchlarnt, majd ostrom alá vette Ybbst. Végül a császári katonaság leverte a felkelést. 1780-ban, 1809-ben és 1875-ben is nagy tűzvészek pusztítottak a városban. 1783/85 körül az addig St. Georgen am Ybbsfeld leányegyházaként működő templom plébániatemplomi státuszt kapott. A vasúti hálózathoz 1858-ban, a Westbahn megnyitásával csatlakozott.

A blindenmarkti önkormányzat területén 2025 januárjában 2795 fő élt. Lakosságszáma 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 87,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 7,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,1% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,1% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 88,5%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 0,3% ortodoxnak, 5,5% mohamedánnak, 3,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 15 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (91,5) kívül a törökök (5,1%) alkották.

A népesség változása:

A népesség alakulása 2016 és 2025 között:
Lakosok száma
2630
2712
2795
201620182025
Adatok: Wikidata
  • Auhof kastélya
  • a Szt. Anna-plébániatemplom
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Blindenmarkt című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.