Artstetten-Pöbring
| Artstetten-Pöbring | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Melki járás | ||
| Irányítószám | 3661 | ||
| Körzethívószám | 07413 | ||
| Forgalmi rendszám | ME | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1184 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 395 m | ||
| Terület | 12,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′ 33″, k. h. 15° 12′ 15″48.242500°N 15.204167°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 33″, k. h. 15° 12′ 15″48.242500°N 15.204167°E | |||
 | |||
| Artstetten-Pöbring weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Artstetten-Pöbring témájú médiaállományokat. | |||
Artstetten-Pöbring osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 1263 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Artstetten-Pöbring a tartomány Waldviertel régiójában fekszik a Dunától északra. Területének 42,8%-a erdő, 51,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 15 települést egyesít: Aichau (33 lakos 2025-ben), Artstetten (581), Dölla (54), Fritzelsdorf (99), Hart (55), Hasling (26), Lohsdorf (32), Nussendorf (143), Oberndorf (21), Payerstetten (54), Pleißing (7), Pöbring (50), Schwarzau (28), Trennegg (23) és Unterbierbaum (57).
A környező önkormányzatok: északra Pöggstall, északkeletre Weiten, keletre Leiben, délre Klein-Pöchlarn, délnyugatra Maria Taferl, északnyugatra Münichreith-Laimbach.
Története
[szerkesztés]Artstettent 1263-ban említik először. Itt volt a székhelye a von Artstetten nemesi családnak. Várát a 16. század végén reneszánsz kastéllyá építették át, amelyet 1691-1698 között négyszárnyas épületté bővítettek, ekkor kapta mai formáját. Ekkor, 1691-ben említik először mezővárosként a települést.
A kastélyt 1823-ban I. Ferenc császár vásárolta meg, majd 1889-ben Ferenc Ferdinánd főherceg kapta meg. Családja jövőbeli temetkezési helyének szánta, mivel rangon aluli házassága miatt feleségének és utódainak nem volt joguk a Habsburgok hagyományos temetkezési helyén, a kapucinusok kriptájában nyugodni. Az 1914-ben Szarajevóban meggyilkolt házaspárt valóban az 1910-ben elkészült kriptában temették el. A kastélyban, amelyben ma is Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia leszármazottai laknak, 1982-ben Ferenc Ferdinánd-múzeumot hoztak létre.
Az önkormányzat mai formájában 1967-ben jött létre Artstetten, Fritzelsdorf, Nussendorf, Harth, Pöbring és Payerstetten községek összeolvadásával. Címerét 1976-ban kapta.
Lakosság
[szerkesztés]Az artstetten-pöbringi önkormányzat területén 2025 januárjában 1263 fő élt. Lakosságszáma 1869 óta 1100-1300 között mozog. 2023-ban az ittlakók 96,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,2% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 0,5% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,9%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 0,4% ortodoxnak, 0,5% mohamedánnak, 1,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (97,3%) kívül a magyarok alkották 9 fővel.
A népesség változása:
| 2016 | 1 172
|
| 2018 | 1 184
|
Látnivalók
[szerkesztés]- az artstetteni kastély
- a Szt. Jakab-plébániatemplom
- a pöbringi Szt. Bertalan-plébániatemplom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- Artstetten-Pöbring Statistik Austria
- Artstetten Gedächtnis des Landes
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Artstetten-Pöbring című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
