Ybbs an der Donau

Ybbs an der Donau
A Szt. Lőrinc-plébániatemplom
Ybbs an der Donau címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Melki járás
Irányítószám	3370
Körzethívószám	07412
Forgalmi rendszám	ME
Népesség
Teljes népesség	5653 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	224 m
Terület	23,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 10′, k. h. 15° 04′48.166666666667, 15.066666666667
Ybbs an der Donau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ybbs an der Donau témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ybbs an der Donau osztrák város Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 5648 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Ybbs an der Donau a Melki járásban

A pszichiátriai kórház épülete

A säusensteini apátság

A vízierőmű

Ybbs an der Donau a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Duna jobb partján, az Ybbs mellékfolyó torkolatánál. Területének 29%-a erdő, 43,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Donaudorf (98 lakos 2025-ben), Göttsbach (546), Sarling (446), Säusenstein (201) és Ybbs an der Donau (4357).

A környező önkormányzatok: északra Persenbeug-Gottsdorf, északkeletre Krummnußbaum, délkeletre Bergland, délnyugatra Neumarkt an der Ybbs, nyugatra Sankt Martin-Karlsbach, északnyugatra Hofamt Priel.

Története

Ybbs területe az egykori római limes mentén feküdt és egy felirat alapján feltételezik, hogy Adiuvense nevű katonai tábor állt itt. A 9. században a mai főtéren épült egy vár, amely a templomot is magába foglalta, innen indult a település fejlődése.

Ybbs első biztos írásos említése 1058-ból származik, amikor IV. Henrik német király Ibese-ben járt. A település 1045-ig a Sempt-Ebersberg grófok tulajdonában volt, 1145-ben pedig hercegi birtokká vált. A 13. század végéig a Duna és a félkör alakú, falakkal, tornyokkal, vizesárkokkal és sáncokkal körülvett erődítmény között kialakult az óváros. 1274-ben Ybbs előbb fejedelmi vámszedőhelyként, két évvel később pedig városként (civitas) szerepel az írott dokumentumokban. 1311 és 1317 között Szép Frigyes herceg számos kiváltságot adományozott neki, többek között ítélkezési és kompműködtetési jogokat. A kereskedelmi kiváltságok Ybbst az ausztriai Duna-szakaszon a vas, a bor és a só legfontosabb kereskedelmi központjává tették, és elősegítették a vasfeldolgozó ipar és a textilgyártás kialakulását. A vár a késő középkorra elvesztette stratégiai jelentőségét és lebontották, csak palota maradt meg. A városfalon kívül állt a ciszterci kolostor és a polgárok ispotálya, amelyeket Adelheid Gottschalk 1291-ben és 1305-ben alapított.

A 15-16. században a várost többször megostromolták (pl. 1466-ban és 1532-ben) és árvizek is rongálták a falait és házait. A reformációt követően a lakosság többsége áttért a protestáns vallásra. A ciszterci kolostort feloszlatták és 1572-ben egyesítették a bécsi St. Klara kolostorral. A helyén az ellenreformáció során, 1631/1632-ben ferences kolostort épült, amelyet II. József 1783-ban felszámoltatott.

1637-től Ybbs a Bécs és Regensburg közötti hajóforgalom egyik kikötőhelye volt, amiből jelentős vámjövedelme származott; a vámot viszont a 18. században eltörölték. Míg a gazdasági fejlődés a harmincéves háború után stagnált, a zenei kultúra a 17. és 18. században Ybbsben különleges virágzást élt meg. 1762-ben a hatéves Wolfgang Amadeus Mozart vendégszerepelt a kolostorban. A „Mozart-orgona” 1789-ben került a gamingi plébániatemplomba. 1849-ben megalakult az ybbsi járásbíróság, amely 2014-ben olvadt bele a melki járásbíróságba. A 19. században az egyik fő vasútvonal, a Westbahn megépítésével a város veszített jelentőségéből. 1898-ban megépült a Duna-híd. Az 1954-59 között épült Ybbs-Persenbeug vízierőmű a második világháború utáni újjáépítés és a gazdasági fellendülés egyik országos szimbólumává vált.

Lakosság

Az Ybbs an der Donau-i önkormányzat területén 2025 januárjában 5648 fő élt. Lakosságszáma 1971 óta csökkenő tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 82,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 7,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,2% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 3,7% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 81,8%-a római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 4,9% mohamedánnak, 7,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 30 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (92,6) kívül a törökök (2,2%) alkották.

A népesség változása:

2016	5 676
2018	5 653

Látnivalók

A főtér (a tornyos épület a városháza)

• az óváros
• a középkori városfal és tornyainak maradványai
• a Szt. Lőrinc-plébániatemplom
• a säusensteini Szt. Donát-plébániatemplom
• a volt säusensteini cisztercita kolostor
• római őrtorony maradványai
• a kerékpármúzeum

Híres ybbsiek

• Gregor Joseph Werner (1693–1766), zeneszerző, orgonista
• Wilhelm Wirtinger (1865–1945), matematikus
• Othmar Karas (1957-), politikus, az Európai Parlament alelnöke
• Alfred Gusenbauer (1960-), politikus, szövetségi kancellár

Testvértelepülések

• Bobbio (Olaszország)

Források

• A település honlapja
• Ybbs an der Donau Statistik Austria
• Ybbs an der Donau Gedächtnis des Landes

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ybbs an der Donau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.