Golling an der Erlauf

Golling an der Erlauf
A városháza
Golling an der Erlauf címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Melki járás
Irányítószám	3381
Körzethívószám	02757
Forgalmi rendszám	ME
Népesség
Teljes népesség	1514 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	215 m
Terület	2,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 12′, k. h. 15° 11′48.2, 15.183333333333
Golling an der Erlauf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Golling an der Erlauf témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Golling an der Erlauf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 1475 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Golling an der Erlauf a Melki járásban

Az egykori igazgatói villa, ma óvoda

Golling an der Erlauf a tartomány Mostviertel régiójában fekszik Duna mellékfolyója, az Erlauf mentén. Területének 37,1%-a erdő, 32,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 települést egyesít: Golling (662 lakos 2025-ben), Hinterleiten (117), Neuda (677) és Sittenberg (19).

A környező önkormányzatok: északkeletre Pöchlarn, délkeletre Erlauf, nyugatra Krummnußbaum.

Története

Gollingot 1334-ben említik először a regensburgi püspökség birtokaként. Neve a folyóban történő aranymosásra utal. A 19. század végén az iparosítás jelentős mértékben fellendítette a település gazdaságát. 1883-ban Neudán alapították az első osztrák kötélgyárat, az Em. Biach & Comp. Brüder Liesert, amely termékei a határokon túl is ismertté váltak. A gyárat 1919-ben az Erste österreichische Jute-Spinnerei und -Weberei (HITIAG) vásárolta meg; ez a vállalat 1945-re Európa egyik legnagyobb textilgyárává vált. Neudai telephelyen 2006-ig gyártottak selymet és fonalat. Az üzem 1898-tól kezdve tágas munkáslakótelepeket épített a dolgozók számára. Golling an der Erlauf 1623-ban vált ki Krummnußbaum önkormányzatából és vált önálló községgé. Temploma 1964-ben épült, 1969-ben kapta meg a plébániatemplomi státuszt.

Lakosság

A Golling an der Erlauf-i önkormányzat területén 2025 januárjában 1475 fő élt. Lakosságszáma 2001 óta csökkenő tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 86,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 5,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,4% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 0,7% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 77%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 2,9% ortodoxnak, 7% mohamedánnak, 10,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 8 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német anyanyelvűeken (89%) kívül a törökök (7,3%) és a szerbek (2,1%) alkották.

A népesség változása:

2016	1 496
2018	1 514

Látnivalók

• az 1925-ben épült városháza
• az Assissi Szt. Ferenc-plébániatemplom

Források

• A település honlapja
• Golling an der Erlauf Statistik Austria
• Golling Gedächtnis des Landes

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Golling an der Erlauf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.