Marbach an der Donau
| Marbach an der Donau | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Melki járás | ||
| Irányítószám | 3671 | ||
| Körzethívószám | 07413 | ||
| Forgalmi rendszám | ME | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1690 fő (2025. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 219 m | ||
| Terület | 10,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 13′, k. h. 15° 09′48.216667°N 15.150000°EKoordináták: é. sz. 48° 13′, k. h. 15° 09′48.216667°N 15.150000°E | |||
 | |||
| Marbach an der Donau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marbach an der Donau témájú médiaállományokat. | |||
Marbach an der Donau osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 1690 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Marbach an der Donau a tartomány Waldviertel régiójában fekszik a Duna bal partján, a Marbach patak torkolatánál. Területének 45,3%-a erdő, 32,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Auratsberg (227 lakos 2025-ben), Friesenegg (64), Granz (213), Kracking (63), Krummnußbaum an der Donauuferbahn (623), Marbach an der Donau (280) és Schaufel (220).
A környező önkormányzatok: északra Münichreith-Laimbach, északkeletre Maria Taferl, keletre Klein-Pöchlarn, délkeletre Pöchlarn, délre Krummnußbaum, délnyugatra Persenbeug-Gottsdorf, nyugatra Hofamt Priel.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Marbach neve 1144-ben szerepel először az írott forrásokban, de ekkor még a patakra vonatkozóan; magát a települést 1269-ben említik először a melki apátság egyik birtokcsere-oklevelében. A Duna menti település a kereskedelemnek köszönhetően gyorsan fejlődött, itt rakták hajóra a Waldviertelből érkező fát, faszenet és követ. 1396-ban vásártartási jogot kapott.
Bécs 1529-es ostromakor a török portyázók felégették a környék településeit. 1578-ban II. Rudolf császár címert adományozott a mezővárosnak. A reformációt követően Marbach plébánosa áttért a lutheránus hitre. 1578-ban a nagy ellenreformátor Melchior Khlesl a Hoyos grófok támogatásával eltávolította hivatalából. Az 1596/97-es parasztfelkelés során a marbachiak is fellázadtak és elfoglalták a szomszédos Persenbeugot. Heinrich Weiß marbachi szabó Morvaországba ment erősítésért, de a lázadást végül leverték, Weißt pedig felakasztották. A harmincéves háború elején (1618–20) a településnek 900 katonát kellett ellátnia. A háború végén, 1645–ben a svédek svédek dúlták fel a környéket. 1669-ben pestisjárvány szedett áldozatokat. A napóleoni háborúk idején csak az előőrsök értek el Marbachig, de sok emigráns, menekült és katona keresett itt menedéket.
A 19. század elején grafitlelőhelyre bukkantak; a bányát 1830 körül Francken-Sierstorpff gróf vette át. 1860-ban Marbachot egy egy, a folyó közepén rögzített ún. repülő híd kötötte össze a Duna túloldalán lévő krummnussbaumi vasútállomással. 1903-ban ezt feszítőkábeles gördülő komppá fejlesztették. Ennek működését az 1982-ben elkészült melki erőmű miatt leállították. Egy kis motoros komp pótolta, míg a 2003-ban elkészült pöchlarni Duna-híd ki nem váltotta funkcióját. Az első világháború előtt kiépült a Duna-parti vasút és Marbach közvetlen vasúti összeköttetést kapott. 1926-ban bevezették az elektromos áramot. Az önkormányzat mai formájában 1971-ben jött létre Marbach, Krummnußbaum és Auratsberg községek egyesülésével.
A Duna partján és a két patak között fekvő településen gyakoriak voltak az árvizek. Különösen súlyos áradásokat lehetett tapasztalni 1501-ben, 1954-ben, 1975-ben, 2002-ben és 2013-ban. 2016 végén megkezdődött egy mobil árvízvédelmi rendszer építése, amely 2018-ban készült el.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Marbach an der Donau-i önkormányzat területén 2025 januárjában 1690 fő élt. Lakosságszáma 1934 óta 1600 körül stagnál. 2023-ban az ittlakók 88,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,2% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,4% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 91,9%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 1,3% ortodoxnak, 1,1% mohamedánnak, 3,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (95,7%) kívül a törökök (0,7%) alkották.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 1668 | 1677 | 1690 |
| 2016 | 2018 | 2025 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- a Szt. Márton-plébániatemplom
- a marbachi "kastély" (Herrenhaus)
- az 1570-ben épült városháza
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja
- Marbach an der Donau Statistik Austria
- Marbach an der Donau Gedächtnis des Landes
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Marbach an der Donau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
