Weiten

Weiten
Weiten címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Melki járás
Irányítószám	3653
Körzethívószám	02758
Forgalmi rendszám	ME
Népesség
Teljes népesség	1094 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	349 m
Terület	28,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 17′ 30″, k. h. 15° 16′ 00″48.291666666667, 15.266666666667
Weiten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Weiten témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Weiten osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 1092 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Weiten a Melki járásban

A streitwieseni vár

Mollenburg várának romjai

A Szt. István-plébániatemplom

Weiten a tartomány Waldviertel régiójában fekszik a Dunától északra, a Weitenbach folyó mentén. Területének 55,9%-a erdő, 38,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 15 települést egyesít: Am Schuß (152 lakos 2025-ben), Eibetsberg (9), Eitental (75), Filsendorf (39), Jasenegg (49), Mollenburg (4), Mollendorf (55), Mörenz (23), Nasting (4), Rafles (36), Seiterndorf (132), Streitwiesen (54), Tottendorf (47), Weiten (393) és Weiterndorf (20).

A környező önkormányzatok: északra Raxendorf, keletre Maria Laach am Jauerling, délkeletre Emmersdorf an der Donau, délre Leiben és Artstetten-Pöbring, nyugatra Pöggstall.

Története

Weitent 1096-ban említik először. Egyházközségét 1050 körül alapította a passaui püspök, ez volt ekkor szinte az egész Waldviertel anyaplébániája. 1432-ben a vilshofeni kolostor fennhatósága alá került. A kolostor 1804-es szekuralizálása után hercegi felügyelet alá jutott. A 11. században Weiten keleti részén a Formbachok birtokolták a földeket, a többi pedig a Babenberg őrgrófok tulajdonában volt. Ekkor még egy erőd is állt itt, amely uradalmi központnak számított, de később ez átkerült Mollenburgba, a weiteni vár pedig elvesztette jelentőségét. 1313-ban már mezővárosként hivatkoznak rá. 1141 óta jelentős zsidó kolónia is élt a településen, amelynek saját imaháza volt. A 14. századi pestisjárvány és a sorozatos rossz termés miatt a lakosság száma drasztikusan csökkent, a környező falvak elnéptelenedtek.

A 16. század közepén a lakosság nagy része a protestáns Roggendorf grófok biztatására áttért a lutheránus vallásra, még a katolikus papok (mint pl. Georg Höpp) is áttértek. A környéken a mollenburgi Lindegg és a persenbeugi Hoyos nemesi családok megmaradtak a katolikus hiten és meghívták a híres ellenreformátort, Melchior Khleslt. A napóleoni háborúk során, 1809-ben a franciák megszállták a várost, rekviráltak, fosztogattak, nőket erőszakoltak meg.

A Weiten völgye (és a Duna közelsége miatt a déli Waldviertel) a 18. és 19. században Bécs legfontosabb faellátója volt. A vasúti hálózat kiépítésével az itteni fakitermelés egyre inkább háttérbe szorult, ugyanakkor fűtőanyagként a lignit is egyre inkább felváltotta a fát.

Weitenben az 1938-as Anschluss előtt négy zsidó család élt, közülük kettő még időben emigrálni tudott. A Felsenstein család közvetlen szomszédságában 1941 és 1944 között Adolf Hitler nővére, Paula Wolf élt fizikailag fogyatékos unokatestvérével, Eduard Schmidttel. A háború végén Berchtesgadenbe vitték (1960-ban meghalt). Eduard Schmidt Weitenben maradt és elhurcolták a Szovjetunióba. 1949 és 1963 között Weitenben mezőgazdasági továbbképző iskola működött, amelyet tanulóhiány miatt bezártak.

Lakosság

A weiteni önkormányzat területén 2025 januárjában 1092 fő élt. Lakosságszáma 1890-ben érte el a csúcspontját 1525 fővel, azóta lassan, de fokozatosan csökken. 2023-ban az ittlakók 94,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 3,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,5% az egykori Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország polgára volt. 2001-ben a lakosok 94,4%-a római katolikusnak, 0,3% evangélikusnak, 0,2% ortodoxnak, 2,3% mohamedánnak, 1,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (97,8%) kívül a magyarok és a csehek alkották 3-3 fővel.

A népesség változása:

2016	1 091
2018	1 094

Látnivalók

• a streitwieseni vár
• a mollenburgi vár romjai
• a Szt. István-plébániatemplom
• a milleniumi napóra

Testvértelepülések

• Mettlach Weiten városrésze (Németország)

Források

• A település honlapja
• Weiten Statistik Austria
• Weiten Gedächtnis des Landes

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Weiten (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.