Emmersdorf an der Donau
| Emmersdorf an der Donau | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Melki járás | ||
| Irányítószám | 3644, 3652, 3653 | ||
| Körzethívószám | 02752 | ||
| Forgalmi rendszám | ME | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1776 fő (2025. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 211 m | ||
| Terület | 29,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′ 26″, k. h. 15° 20′ 09″48.240556°N 15.335833°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 26″, k. h. 15° 20′ 09″48.240556°N 15.335833°E | |||
 | |||
| Emmersdorf an der Donau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Emmersdorf an der Donau témájú médiaállományokat. | |||
Emmersdorf an der Donau osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 1776 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Emmersdorf an der Donau a tartomány Waldviertel régiójában, Wachau tájegységében fekszik a Duna bal partján. Területének 53,2%-a erdő, 32,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 14 települést egyesít: Emmersdorf an der Donau (750 lakos 2025-ben), Fahnsdorf (78), Gossam (251), Grimsing (115), Hain (123), Hofamt (139), Luberegg (12), Mödelsdorf (23), Pömling (55), Rantenberg (36), Reith (23), Sankt Georgen (132), Schallemmersdorf (39), Seegarten.
A környező önkormányzatok: északra Maria Laach am Jauerling, keletre Schönbühel-Aggsbach, délre Melk, délnyugatra Zelking-Matzleinsdorf, nyugatra Leiben, északnyugatra Weiten.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az emmersdorfi Duna-átkelőt már a történelem előtti időkben is használták; a mederben átkelés előtti áldozatok nyomait találták meg. Az önkormányzat területén az urnamezős kultúrához (i. e. 1250-750) köthető edényeket, tálakat, nyeles csészéket találtak (ezek ma a melki múzeumban láthatóak). A gossami vár templomában egy római-kori sírkövet használtak oltárként.
Emmersdorfot 1133/1136-ban említik először Cemarstorf néven. A település 1100-tól a weiteneggi uradalomhoz tartozott; 1220-ban hercegi tulajdonba került. Vára valószínűleg soha nem volt. 1259-ben II. Ottokár király ugyanolyan vám- ás adóprivilégiumokat adományozott neki, mint Steinnek és Kremsnek, de vásártartási jogot nem kapott. Temploma eleinte a melki apátság felügyelete alá tartozott, a 11. századtól Weitenhez, majd 1336-ban önálló egyházközséggé vált. A 16. században a lakosság többsége áttért a protestáns hitre. 1593-tól a birtok a Hoyos bárók kezére került, akik visszaállították a katolikus misézést és katolikus iskolát létesítettek. Az 1596/97-es alsó-ausztriai parasztfelkelés során az emmersdorfiak Georg Prunner szabó vezetésével elfoglalták Pöggstall városát, majd Persenbeug várát. A gossamiak más lázadókkal együtt ostrom alá vették St. Pölten városát. A császári csapatok szétverték őket, vezetőiket pedig kivégezték.
1652-ben "reformációs bizottságot" alakítottak, hogy visszakényszerítsék a lakosokat a katolikus egyházba. Emmersdorfban és Weitenben 965 protestánst írtak össze, akik közül 859-en katolizáltak, 67-en gondolkodási időt kértek, 39-en pedig inkább kivándoroltak. Egy 1705-ös vérhasjárványban 113-an haltak meg. 1809-ben Napóleon katonái ismét behurcolták a vérhast, amely ekkor 49 áldozatot követelt.
A település gazdaságának fontos ága volt a fakitermelés; a rönköket a Dunán úsztatták le Bécsbe. Az 1800-as években a Habsburgok családi birtokokat kezelő hivatala megvásárolta a Hoyos családtól a persenbeugi és emmersdorfi uradalmakat. 1848-ban megszűnt a feudális birtokrendszer és megalakult Emmersdorf önkormányzata. 1909-ben megnyitották a Krems és Grein közötti Duna-menti vasút, amely Emmersdorfot is bekötötte a vasúti hálózatba. 1973-ban megépült az Emmersdorf és Melk közötti Duna-híd. A következő évben a település a Kremsi járásból átkerült a közelebbi Melki járásba.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Emmersdorf an der Donau-i önkormányzat területén 2025 januárjában 1776 fő élt. Lakosságszáma 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 93,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 2,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,7% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,6% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 92%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 0,5% ortodoxnak, 1,5% mohamedánnak, 3,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (96,6%) kívül a törökök alkották 0,8%-kal.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 1754 | 1778 | 1776 |
| 2016 | 2018 | 2025 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- a Szt. Miklós-plébániatemplom
- a Mária Magdolna-kápolna
- a lubereggi kastély
- a dachbergi kilátó
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja
- Emmersdorf an der Donau Statistik Austria
- Emmersdorf an der Donau Gedächtnis des Landes
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Emmersdorf an der Donau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
