Ugrás a tartalomhoz

Leiben

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leiben
A leibeni kastély
A leibeni kastély
Leiben címere
Leiben címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásMelki járás
Irányítószám3652
Körzethívószám02752
Forgalmi rendszámME
Népesség
Teljes népesség1362 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság285 m
Terület12,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 36″, k. h. 15° 16′ 28″48.243333°N 15.274444°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 36″, k. h. 15° 16′ 28″48.243333°N 15.274444°E
Térkép
Leiben weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leiben témájú médiaállományokat.

Leiben osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 1321 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Leiben a Melki járásban
A weiteneggi vár romjai (háttérben a melki apátság)
A Szt. Balázs-plébániatemplom

Leiben a tartomány Waldviertel régiójában fekszik a Dunától közvetlenül északra, a Weitenbach patak mentén. Területének 27,9%-a erdő, 50,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 9 települést egyesít: Ebersdorf (138 lakos 2025-ben), Kaumberg (34), Lehen (104), Leiben (758), Losau (109), Mampasberg (59), Neu-Weinzierl (21), Urfahr (35), Weinzierl (31) és Weitenegg (32).

A környező önkormányzatok: északra Weiten, keletre Emmersdorf an der Donau, délkeletre Melk, délre Zelking-Matzleinsdorf, délnyugatra Pöchlarn, nyugatra Klein-Pöchlarn, északnyugatra Artstetten-Pöbring.

Története

[szerkesztés]

Leibent 1196-ban említik először egy bizonyos Ortolf von Liuben nevében. A Leiben család 1332-ig birtokolta teljes egészében a várat és a falut, ezt követően a vár fele hercegi tulajdonba került, amit III. Albert herceg Heinrich von Haslaunak adományozott. A 15. század végén az akkor a Krabat von Lappitz család birtokában lévő várat kibővítették és a Krabatok a 16. században a weiteneggi várat is megszerezték. 1513-ban I. Miksa császár mezővárosi jogokat adományozott Leibennek. 1617-ben Geyer von Osterburg szerezte meg a birtokot és a várat kastéllyá építtette át, ekkor nyerte el az épület mai formáját.

1662-ben a Sinzendorfok vásárolták meg Leibent, akik Weitenegg és Zelking uradalmaival is rendelkeztek. Kiterjedt birtokaik 1738-tól a Fürnbergekhez kerültek. A vállalkozó kedvű Josef von Fürnberg tavernával, tejgazdasággal és malommal bővítette az uradalmat, papírgyárat (később textilgyárat) alapított. Súlyos adósságai miatt 1796-ban eladta a birtokegyüttest a Habsburgoknak. A kastély 1945-ben az osztrák állami erdőkezelőhöz, 1989-ben pedig Leiben önkormányzatához került; ma a Mezőgazdasági Gépészeti Múzeumnak ad otthont.

Az önkormányzat mai formájában 1971-ben jött létre Leiben, Lehen és Weitenegg községek egyesülésével.

Lakosság

[szerkesztés]

A leibeni önkormányzat területén 2025 januárjában 1321 fő élt. Lakosságszáma 1991 óta stagnál. 2023-ban az ittlakók 92,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 3,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,3% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,8% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 93,2%-a római katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 0,2% ortodoxnak, 0,9% mohamedánnak, 4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német anyanyelvűeken (97,4%) kívül a magyarok és a törökök alkották 3-3 fővel.

A népesség változása:

2016
1 365
2018
1 362

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a leibeni kastély
  • a weiteneggi várrom
  • a Szt. Balázs-plébániatemplom
  • a mezőgazdasági gépek múzeuma

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leiben című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.