Ugrás a tartalomhoz

Ausztria

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Osztrák Köztársaság szócikkből átirányítva)
Osztrák Köztársaság
Republik Österreich (német)
Ausztria zászlaja
Ausztria zászlaja		 Ausztria címere
Ausztria címere
Nemzeti himnusz: Land der Berge, Land am Strome
FővárosaBécs
é. sz. 48° 12′, k. h. 16° 21′48.200000°N 16.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 16° 21′48.200000°N 16.350000°E
Legnagyobb városBécs
Államformaköztársaság
Vezetők
Szövetségi elnökAlexander Van der Bellen
Szövetségi kancellárChristian Stocker
A Szövetségi Tanács elnökePeter Raggl
A Nemzeti Tanács elnökeWolfgang Sobotka
TörvényhozásOsztrák Parlament
Hivatalos nyelvnémet,
regionálisan elismert a magyar, a horvát és a szlovén
Beszélt nyelvekszerbhorvát, török
Függetlenség1955. július 27.
Semlegességi nyilatkozat1955. október 26.
ElődállamokAusztria szövetséges megszállása
EU-csatlakozás1995. január 1.
Tagság
Lista
Népesség
Népesség8 979 894 (2022, lakónyilvántartás)[1]
Rangsorban95
Becsült9,1 millió [2] fő (2025)
Rangsorban95
Népsűrűség111 fő/km²[3]
GDP2023 (nominális)
Összes511 milliárd USD [4] (28)
Egy főre jutó56 000 USD [4] (kb. 13.)
PPP: 74 372 USD (2025)[5] (kb. 18.)
HDI (2025)0,930 [6] (22.) – nagyon magas
Földrajzi adatok
Terület83 879 km²
Rangsorban113
Víz1,3%
Időzónaközép-európai idő (UTC+1)
közép-európai nyári idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemeuró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijelA
Hívószám+43
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 122
  • 133
  • 144
  • 140
  • 120
  • 123
Internet TLD.at
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja.

1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették. Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges államként a saját útját járja.

Jól fejlett szociális piacgazdaság jellemzi, amely szerkezetében hasonló Németországéhoz.[7] Fejlett ország, igen magas életszínvonallal,[7] továbbá multikulturális állam, amely etnikai, vallási, faji sokszínűséggel rendelkezik. A Mercer listáján hosszú évek óta globálisan is a fővárosa, Bécs áll a legélhetőbb nagyvárosok listájának első helyén.[8] Az EU-ban 2022-ben a GDP arányához képest Ausztriában volt a legalacsonyabb a feketegazdaság mértéke.[9]

1955 óta tagja a ENSZ-nek, és 1995 óta az Európai Uniónak is. További szervezeti tagságai: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF, OECD. 1995-ben aláírta a schengeni egyezményt,[10] és 1999-ben bevezette fizetőeszközként az eurót.[11]

Földrajz

[szerkesztés]

Domborzat

[szerkesztés]
Domborzati térkép
Műholdkép

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.

Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:

Legmagasabb pont: Großglockner (3798 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok)

Legalacsonyabb pont: Fertő tó (Neusiedler See) (115 m)

Vízrajz

[szerkesztés]

Folyói

[szerkesztés]

Legjelentősebb folyója a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivétel Vorarlberg (a Rajna vízgyűjtője); a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva vízgyűjtője). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti irányba.

A Duna leghosszabb jobb oldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Bal oldali mellékfolyói kisebbek, mint például a Krems és a Morva.

Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.

Tavai

[szerkesztés]

Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el:

  • A Fertő tó (Neusiedler See) – 232 km² keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5–15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
  • A Boden-tó (Bodensee) – 539 km², nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.

A számtalan tó közül kettő bír jelentős vonzerővel:

  • A Salzkammerguti-tóvidék Stájerország és Salzburg tartományokban fekszik, tavai: a Traunsee 25,7 km², Ausztria második legnagyobb beltava, az Atter-tó (Attersee) 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika és Ausztria második legnagyobb tava, a Hallstatti-tó (Halstättersee), az Altaussee, a Grundlsee, a Mondsee, a Wolfgang-tó (Wolfgangsee), a Fuschlsee, a Wallersee, a Hintersee, a Trumersee, a Prebersee, a Putterersee és a Stausee.
  • A Karintiai-tóvidék Karintia tartományban helyezkedik el, tavai: nagyobbak a Wörthi-tó (Wörthersee), Karintia legnagyobb és egyik legmelegebb tava, az Ossiachi-tó (Ossiacher See), a Millstatti-tó (Millstätter See), és a Weißensee. Kisebbek a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See. Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.

Éghajlat

[szerkesztés]

Éghajlatát az Alpok hegyvonulata és az Atlanti-óceántól való nagyobb távolság határozzák meg. Felszínének csaknem 2/3-át a Keleti-Alpok hálózza be, ahol változatos hegyvidéki éghajlat alakult ki, az óceántól való jelentősebb távolság miatt azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a szárazföldi éghajlat vonásai. Ezek a zárt medencékben felerősödnek. Északon, a Linzi- és Bécsi-medencében nedves kontinentális éghajlat jellemző.[12]

Az Alpok északi szélénél átmeneti, közép-európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hullik csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran meleg és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő területeket sokszor köd borítja.

Az Alpok területén gyakran keletkezik a száraz, meleg bukószél, a főn. Legjellegzetesebb a főn télen, ebben az évszakban néhány óra alatt akár 15-20 °C-os felmelegedést is előidézhet, ami hirtelen hóolvadással és lavinaképződéssel jár.[12]

A csapadék évi összegei általában 1000-2000 mm között változnak, de északkeleten és keleten, továbbá helyenként az Inn völgyében azonban jóval kevesebb, 600–700 mm évi csapadék hullik. A csapadék évi járása kontinentális típusú.[12]

Az Alpoktól délre – alpi viszonylatban – szárazabb és melegebb a nyár, a tél pedig enyhébb, ezért is sokan üdülnek szívesen a Karintiai-tavak mellett. Az ország keleti része mérsékelt éghajlat alá tartozik, Burgenlandban pannon klíma uralkodik.

Éghajlattáblázatok
Bécs éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,95,110,315,220,523,425,625,420,314,27,54,014,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,0−0,92,45,810,513,515,415,311,77,02,4−0,56,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)373946526270685854405044620
Havi napsütéses órák száma567912717122022024522917113663531771
Forrás: worldweather.org
Graz éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,16,611,717,121,825,027,126,121,015,68,92,815,6
Átlaghőmérséklet (°C)−0,51,86,311,416,119,521,520,615,911,12,2−0,210,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,2−3,00,95,710,414,015,815,210,96,62,2−3,16,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)243044498611812511381625235819
Havi napsütéses órák száma9011814616621021323422717414093791890
Napi napsütéses órák száma3566888865336
Forrás: Napos órák:[13] Csapadék:[14] Hőmérséklet:[15]
Innsbruck éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,56,311,314,820,322,624,724,420,815,88,23,714,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−5,2−3,70,23,47,810,812,812,79,34,8−0,5−4,24,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)444156588711013711178576353895
Havi napsütéses órák száma94120154168193186215214180159102831868
Forrás: [16]

Élővilág

[szerkesztés]
Az osztrák táj Möderbruggnál

Ausztria Európa egyik legerdősebb országa. Területének mintegy 47%-át erdő borítja.[17] Az Alpok alacsonyabban fekvő részein lombos erdők (tölgyesek, bükkösök) találhatók. E felett, az 1900-2000 m-en húzódó erdőhatárig tűlevelű erdők vannak, amelyeket törpefenyvesek váltanak fel. Az erdők állománya sok helyen lecsökkent, helyüket másodlagosan kialakult legelők foglalják el. A havasi gyepek 2500 m magasságban felszakadoznak, s a jellegzetes szubnivális (az örök hó területe alatti) párnavegetáció következik. 3000 m magasságban a zuzmók és párnamohák dominálnak. A medencékben, völgyekben az eredeti lombos erdőket mezőgazdasági területek váltották fel. Az erdők nagyobb állománya csak az Osztrák-gránitfennsíkon maradt meg. A sík vidéken is visszaszorította az erdőket a mezőgazdasági művelés. A Fertő tó környékén sztyeppnövényzet, a tavon nagy nádasok találhatók.[18]

Többnyire a közép-európai állatvilág jellemző az országra: szarvas, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly, róka, borz, nyest és mókus. Az Alpokban főleg zergék, mormoták, és kőszáli kecskék élnek. Emellett jelentős a madárállománya, különösen a Fertő tó környékén.

Gesäuse Nemzeti Park

Természetvédelem

[szerkesztés]

Nemzeti parkjai:

Ausztria számtalan környezetvédelmi egyezmény résztvevője, többek között:

  • a Rámszari egyezmény (a vadvizek védelme)
  • a Berni egyezmény (a vadon élő növény- és állatfajok védelme)
  • a CITES egyezmény (a veszélyeztetett fajok védelme)
  • Egyezmény az Alpok védelméről

Történelme

[szerkesztés]
Ausztria történelme
Őskor és ókor
Ausztria őstörténete
Középkor
Osztrák őrgrófság
Újkor
Osztrák Császárság
20. század
Első osztrák köztársaság
Tematikus
Ausztria művészettörténete
Sablon:Ausztria történelme

A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel. Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.


20. század

[szerkesztés]

1914–1918: Az 1914-es Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen elkövetett szarajevói merénylet után kitör az első világháború, 1916 Ferenc József halála, 1918 a Monarchia széthullása, I. Károly császár (IV. Károly néven magyar király) lemondása, a Habsburg-ház trónfosztása.

Az első köztársaság kora (1918–1938)

[szerkesztés]

1916-ban I. Ferenc József halálával megkezdődött az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása. Az őt követő I. Károly császár két évvel később lemondásra kényszerült.

1918. november 12-én az Osztrák Ideiglenes Nemzetgyűlés kikiáltotta az Osztrák Köztársaságot. 1919 szeptember 10-én a Saint-Germainben megkötött béke megtiltja Ausztria egyesülését Németországgal. A béke lecsökkentette az ország területét, és felelőssé tették Ausztriát a háború kitöréséért. Új alkotmányt adtak ki, melyben az országot szövetségi állammá alakítják.

A hatalmas Osztrák–Magyar Monarchiából egy megkisebbedett Ausztria maradt. A továbbiakban az országnak sok problémával kellett szembenéznie. Nagy volt a munkanélküliség és az élelmiszerhiány. Ausztria nem tudta élelmezni önmagát. További baj volt, hogy az egykori birodalomból Ausztriára maradt egy hatalmas hivatalnoksereg. Emellett 15%-os volt az infláció, és a hagyományos piacok a saint-germaini békeszerződés miatt külföldre kerültek. Maguk a tartományok sem bíztak abban, hogy az ország képes lesz fennmaradni. Vorarlberg Svájchoz, Tirol és Salzburg (tartomány) a Német Birodalomhoz kívánt csatlakozni. A Szociáldemokrata Munkáspárt (SDAPÖ) programja is tartalmazott egy Anschluss paragrafust. De a győztes hatalmak mindenképpen ragaszkodtak egy önálló Ausztriához. Az ország végül nem ment csődbe, ugyanis több ország segélyt nyújtott Ausztriának.

Az 1920-as években fejlődött az ország. Megduplázódott a személyautók száma, az idegenforgalom területén több mint kétmillióval nőtt az igénybe vett szállások száma. Azonban az osztrákok nem vágytak függetlenségre, nem érezték úgy, hogy ők egy nemzet tagjai. Emellett sokan (főleg a kisbirtokos parasztok) elutasították a demokráciát, a „vörös Bécs” pedig az egész országgal szembekerült. Különböző félkatonai szervezetek alakultak, amelyek valós veszélyt jelentettek a demokráciára nézve.

A nagy gazdasági világválság Ausztriát keményen sújtotta. Az osztrák ipar 70%-át érintette súlyosan. Kb. 200 ezerről 557 ezerre nőtt a munkanélküliek száma. Azonban a kormányzó SDAPÖ (Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártja) nem tudott megküzdeni a gazdasági válság nehézségeivel. Ausztria ugyanis még nem pótolta elvesztett gyárait, termőföldjeit és ásványkincseit. Ennek eredményeképpen az 1930-as években egyre erősödött a nacionalista jobboldal. Hamarosan új problémával kellett szembenézni: a Németországból irányított, egyre veszedelmesebb nácikkal. Megkezdődött az Anschluss-nak (a Német Birodalomhoz való csatlakozás) gondolatának féktelen hirdetése, és az osztrák náci párt előretörése.

A felső-ausztriai születésű Adolf Hitler 1933-ban

Ez a helyzet válaszút elé kényszerítette a Dollfuß-kormányt. Engelbert Dollfuß kancellár (1932–34) azonban a fő ellenséget a baloldalban látta, s szerette volna az egész demokráciát felszámolni. 1934 februárjában, a pattanásig feszült légkörben valóságos csata zajlott le a félkatonai szervezetek és kormány hadserege között. A hadsereg győzött, ezután pedig Dollfuß kancellár betiltotta a pártokat, és fasiszta mintájú szövetségi alkotmányt fogadtatott el. Ezzel véget ért az osztrák demokrácia története, ami összesen 15 évig tartott. Ám a nácik azt szerették volna elérni, hogy Ausztria Németország része legyen. Dollfuß kancellár meggyilkolása azonban hátráltatta törekvésüket. Hitler is levonta a tanulságot, hogy Ausztria erőszakos bekebelezése egy táborba gyűjtheti a nyugati hatalmakat.

Hitler és Mussolini 1936-ban megegyeztek egymással, így már nem volt olyan ország, amely megakadályozhatta volna Ausztria bekebelezését. A pártok feloszlatása után az osztrák náciknak már semmilyen szervezett politikai ellenfele nem akadt. Nyitva állt az út a két ország egyesítése előtt.

A következő kancellár, Kurt Schuschnigg (1934–1938) visszatérhetett volna az alkotmány alapjaihoz, csakhogy ugyanazt folytatta, amit elődje elkezdett. Hiába ajánlott fel a náciknak néhány miniszteri tárcát a kormányban, a nácik lecsendesítése így sem sikerült. Schuschniggra hatalmas nyomás nehezedett, és 1936-ban kénytelen volt elfogadni egy szerződést, amellyel Ausztria Németország szövetségesévé vált. 1938 februárjában Schuschniggot Berchtesgadenbe szállították, ahol Hitler kapitulációt követelt tőle. Schuschnigg ekkor még ellenállt, s feloldotta a gyülekezési tilalmat, próbálta a demokráciát és a függetlenséget megőrizni. Tudta, hogy a német hadseregben már beszélnek a bevonulásról. A nyugati hatalmak csak szóban tiltakoztak az Anschluss ellen. Schuschnigg 1938. március 13-ra népszavazást írt ki a csatlakozás ügyében. Hitler döntő lépésre szánta rá magát. Március 11-én lezárták az osztrák-német határt, március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, és másnap Hitler Ostmark néven beolvasztotta az országot a Harmadik Birodalomba.

Németország részeként (1938–1945)

[szerkesztés]

1938. március 13-án a bevonuló német haderőt a lakosság sok helyen ünnepléssel fogadta. Az új kancellár Arthur Seyss-Inquart lett, akinek a független Ausztria felszámolásának feladata jutott. Bécsben a birodalmi nácik szerezték meg a fontosabb pozíciókat az osztrák barnaingesek elől. Megkezdődött a tartományok átnevezése, az új hivatalok létesítése, illetve a németországi törvények bevezetése. A megszállás árnyoldalát az osztrák értelmiség és a zsidóság rögtön megérezte s több ezren emigráltak. Sokan öngyilkosok lettek, mások, főleg a vallási vezetők viszont kedvezőbben fogadták a „felszabadító” német csapatokat.

A megszállás első napjaiban kb. 90 000 osztrákot (főleg zsidókat) tartóztattak le, akiket azonnal valamelyik koncentrációs táborba vittek.

Németország természetesen magával rántotta a világháborúba Ausztriát.

A nácik politikai ellenfelei különböző ellenálló szervezeteket alakítottak. Szabotázsokat és merényleteket hajtottak végre. Akiket felfedeztek, azokkal leszámoltak. Hamarosan megkezdődtek az Ausztria elleni brit és amerikai légitámadások. Főleg a tartományok fővárosait, Bécset (Bécsi csata) és az ipari központokat (pl. Bécsújhelyet) érték súlyos támadások. Ausztria jelentős része még a fegyverletétel után is német kézen volt (kivéve Bécset és Burgenland tartományt).

A második köztársaság kora (1945 után)

[szerkesztés]
Az ENSZ bécsi központja (UNOV)

Bécs felszabadítása után a Vörös Hadsereg tovább nyomult nyugat felé, miközben nyugatról és északról a szövetséges csapatok is behatoltak Ausztriába. Még folytak a harcok, az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt.

A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták, és egy évtizeden át megszállva tartották a négy megszállási övezetre osztott Ausztriát, amelyre a háború után nem Németországgal együttműködő, hanem Németország által leigázott államként tekintettek. Ez a magyarázata annak, hogy az ország megtarthatta 1938-as határait, és nem kellett kártérítést sem fizetnie.

Egy kommunista irányítású hatalomátvételi kísérlet (Koplenig-puccs) kudarca után 1955-ben a Szovjetunió bejelentette, hogy hajlandó kivonulni, de cserébe meg kell tiltani Ausztriának a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülését, és az újra felfegyverzést. Németországot pedig kötelezni kell, hogy lemondjon minden Ausztriát érintő igényéről. Ezzel a nyugati szövetségesek is egyetértettek. 1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették. Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges országként a saját útját járja. A legfontosabb kérdéseket békésen rendezték, igen ritkán sztrájkolnak.

1945–1966 között az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) koalíciója vezette az országot. 1955-ben az ENSZ, majd 1960-ban az EFTA tagja lett.

1989-ben Ausztria kérelmezte felvételét az Európai Unióba (EU). 1994-ben a lakosság népszavazással jóváhagyta a csatlakozást. 1995. január 1. óta az EU tagja.

Politika és közigazgatás

[szerkesztés]

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]
A parlament épülete Bécsben
A képviselők ülésterme

Ausztria államformája parlamentáris rendszerű szövetségi köztársaság. Az ország alkotmányának gerince a szövetségi alkotmánytörvény, amelyet 1920-ban fogadtak el, majd 1929-ben és 1945-ben is módosítottak.

Az államfő a szövetségi elnök, akit a nép közvetlenül választ meg, mandátuma 6 évre szól. Feladatkörébe tartozik a kormány kinevezése és felmentése.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]

A végrehajtó hatalom a kormány, amelynek élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll. A kormány tagjai: az alkancellár, a miniszterek és az államtitkárok.

A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlament (Österreichisches Parlament). A kamarák együttes ülése a Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung). A kamarák:

A Szövetségi Gyűlés az államfő beiktatásakor kezdi meg munkáját.

Jogállamiság

[szerkesztés]

Ausztria demokrácia-indexei, összehasonlítva szomszédos országokkal, rendezhető táblázatbanː

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]

Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományt a tartományi kormány (Landesregierung) igazgatja, melynek élén a tartományfőnök (Landeshauptmann) áll. Bécsben a tartományfőnök egyben a város polgármestere, a tartományi kormány pedig a városi szenátus. A települések vezetőit polgármesternek nevezik (Bürgermeister).

Tartomány Székhely Terület
(km²)		 Népesség
(2017. jan.)		 Népűrűség
(fő/km²)		 GDP
(milliárd euró)

(2022, Eurostat)

 GDP/fő

(2022)

 Tartományok és kerületek
Burgenland Eisenstadt 3965 292000 73.6 10 454 34 900
Karintia
(Kärnten)		 Klagenfurt 9536 561077 58.8 24 755 43 600
Alsó-Ausztria
(Niederösterreich)		 Sankt Pölten 19178 1665753 86.9 71 757 41 900
Salzburg Salzburg 7154 549 263 76.8 33 330 58 900
Stájerország
(Steiermark)		 Graz 16401 1237298 75.4 56 152 44 600
Tirol Innsbruck 12648 746153 59,0 39 328 51 200
Felső-Ausztria
(Oberösterreich)		 Linz 11982 1 465 045 122.3 76 780 50 700
Bécs
(Wien)		 415 1867582 4500 110 992 56 600
Vorarlberg Bregenz 2601 388752 149 23 588 58 300


Politikai pártok

[szerkesztés]

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

Ausztria 1955 óta katonailag semleges állam.

Népesség

[szerkesztés]
Bécs, a főváros

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1960 és 2022 között:
Lakosok száma
7 047 539
7 322 066
7 544 201
7 549 425
7 564 985
7 754 891
7 968 041
8 171 966
8 363 404
8 979 894
1960196619721979198519911997200420102022
Adatok: Wikidata
Népsűrűségi térkép (2020)

Ausztriának mérsékelten növekvő a népessége. 1950-ben még 6,9 millióan lakták az országot, 1970-ben már 7,5 millió volt az osztrákok száma, húsz évvel később, 1990-ben pedig meghaladta a 7,7 milliót.

2017-es becsült népessége 8,7 millió fő.[23] A környező keleti országok többségével ellentétben, Ausztriában a népességnövekedés bár alacsony, de továbbra is pozitív, amelyhez jelentősen hozzájárulnak a bevándorlók közösségei. 2022.-ben jelentősen megnövekedett a népesség, főképp az ukrán bevándorlók miatt. 2023-ra a becsült népesség 9,1 millió fő.[24]

Népességének változása 1950 és 2017 között.

Ausztria népességének növekedése[25]
ÉvNépesség (millió fő)Népsűrűség (fő/km²)
19506,984
19607,186
19707,591
19807,692
19907,794
20008,198
20108,4102
20209,0109

A születéskor várható élettartam relatív magas.

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
Legnagyobb 20 település (2022. évi becslés)[26]


Bécs

Graz

 # Település Népesség # Település Népesség

Linz

Salzburg
1Bécs1 982 44211Bécsújhely47 934
2Graz298 51212Steyr37 920
3Linz210 16513Feldkirch35 803
4Salzburg156 62114Bregenz29 614
5Innsbruck131 31915Leonding29 135
6Klagenfurt am Wörthersee104 33316Klosterneuburg28 102
7Villach65 12717Baden bei Wien26 020
8Wels64 41218Krems an der Donau25 272
9Sankt Pölten57 64919Wolfsberg25 139
10Dornbirn51 21720Leoben25 125


Etnikai megoszlás

[szerkesztés]
Ausztria nemzetiségi térképe
Osztrák állampolgárrá vált külföldiek születési helye (2001)

A 2011-es ausztriai hivatalos becslések azt mutatják, hogy a lakosok 81%-a helyi származású,[27] de 19%-ának (1,6 millió lakos) legalább egy szülője bevándorló hátterű. A bevándorlók és vendégmunkások közül jelentős a délszlávok, a törökök, románok, magyarok, lengyelek és más, Európán kívüliek száma.

No. Származási ország [megj 1] Népesség

(2020. jan.)[28]

1 Németország200 059
2 Románia123 461
3 Magyarország123 045
4 Szerbia122 364
5 Törökország117 640
6 Bosznia-Hercegovina96 635
7 Horvátország83 605
8 Lengyelország64 454
9 Szíria51 441
10 Szlovákia43 643
11 Afganisztán43 585
12 Oroszország32 868
13 Bulgária32 566

Nyelvi megoszlás

[szerkesztés]

Az ország hivatalos nyelve a német. 2001-ben a népesség 88,8%-a vallotta magát német anyanyelvűnek.

Regionális szinten (Karintiában és Stájerországban) a szlovén, valamint (Burgenlandban) települési szinten a magyar és a horvát számít hivatalos nyelvnek. A Bécsben élő csehek és szlovákok is elismert történelmi kisebbségnek számítanak.

Beszélt nyelvek Ausztriában a 2001-es népszámlálás alapján:[29]

Vallási megoszlás

[szerkesztés]
A bécsi iszlám központ, Bruckhaufen

2016-ban a lakosság közel negyedének nem volt vallási hovatartozása vagy csak nem nyilatkozott. Az osztrákok többsége római katolikus vallású (57%), de vannak ortodox (9%) és kisebb protestáns (főleg evangélikus) közösségek szerte az országban (3,3%).[30][31]

A bevándorlók közül a törökök, bosnyákok, szírek, afgánok zöme iszlám vallású; 2016-ban a lakosság 8%-a; 2001 óta duplázódott a számuk.[32]

A nagy számban jelenlévő szerbek és románok többnyire a kereszténység keleti formáját követik és a szerbek a szerb ortodox egyházhoz, a románok javarészt a román ortodox egyházhoz tartoznak.

Szociális rendszer

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
Gazdasági mutatók
GDP (nominális)516 mrd $ (2023)[33]
GDP növekedési ráta1,8% (2022 Q3)[34]
Egy főre jutó GDP (nominális)56 290 $ (2023)[35]
Egy főre jutó GDP (PPP)73 751 $ (2023)[36]
Államadósság401,3 mrd € (2023)[37]
Államadóssági ráta77,8% (2023)[37]
Infláció2,4% (2024. augusztus)[38]
Foglalkoztatottsági ráta73,3% (2024 Q1)[39]
Munkanélküliségi ráta6,7% (2024. augusztus)[40]
MinimálbérNincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér.[41]
Bérnövekedés üteme-
Jegybanki alapkamat4,25% (2024. augusztus)[42]
SZJA55% (2024)[42]
ÁFA (általános)20% (2024)[43]
TAO23% (2024)[42]

Ausztria gazdasága fejlett szociális piacgazdaság, az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) pedig világszínvonalon is magas értéket mutat. A Világgazdasági Fórum globális versenyképesség listája alapján 2019-ben 141 ország közül a 21. helyen állt.[44] Az amerikai Mercer legélhetőbb nagyvárosainak listájának első helyén hosszú évek óta Bécs áll az éves "életminőségi" felmérésben.[8]

A gazdaság szinte minden ágazata fejlett az országban. Az ipari termelés fő ágai a gépgyártás (közlekedés és mezőgazdaság), a szerszámgépgyártás, valamint az egyéb ipari ágak berendezéseinek gyártása. Fő központjai Bécs, Graz, Linz és Steyr városok.

Az ország gazdaságának döntő hányadát a szolgáltatási szektor adja.

A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg.

Németország történelmileg Ausztria fő kereskedelmi partnere volt, így az osztrák gazdaság sebezhetővé vált a német gazdaság változásaival szemben.[45] Bár még mindig Németország a legfontosabb partnere, amióta 1995-ben az Európai Unió tagállama lett, szorosabbra fűzi kapcsolatait az EU többi gazdaságával is. Ez a fejlemény csökkentette a gazdasági függőségét Németországtól.

A munkanélküliség 2015-2025 között 7–9 % körül alakult, 2025 elején 8,6 % volt.[46] (A nyári félévben mindig alacsonyabb, mint a téli félévben.)[46]

Ausztria egy főre eső GDP-jének változása (nominális), USD-ban, 2019 és 2024 között,[35] összehasonlítva Magyarországéval.[47]
ország / év 2019 2020 2021 2022 2023 2024
 Ausztria 50 010 48 764 53 827 52 609 56 290 56 915
 Magyarország 17 003 16 356 18 991 18 556 22 302 23 272

Külkereskedelem

[szerkesztés]

Ausztria 2022-ben a világ 32. legnagyobb exportőre, és 29. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Ausztria 209 milliárd $ értékben exportált és 216 milliárd $ értékben importált, 7 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.[48]

Az osztrák exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, fémipar és a vegyipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjárművek, gyógyszerek, valamint a gyógyszeralapanyagok. Ausztria legjelentősebb exportországa Németország, ahova a teljes exportállomány több mint egynegyede (27,7%) érkezik. 2017 és 2022 között, az export termékek közül a villamosenergia és a gyógyszeralapanyagok kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a hormonkészítmények és a belsőégésű motorok szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Németország és Magyarország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek szenvedte el.

Az osztrák importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, fémipar és a vegyipar. A legjelentősebb behozatali termékek a gépjárművek, finomított kőolaj, valamint az arany. Ausztria legjelentősebb importországa Németország, ahonnan a teljes importállomány közel fele (40%) érkezik. 2017 és 2022 között, az import termékek közül az arany és a villamosenergia behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjárművek és a hormonkészítmények szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Németország és Olaszország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Banglades és Mexikó szenvedte el.

Termékek

[szerkesztés]

Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2022-ben:

Legnagyobb exporttermékek Legnagyobb importtermékek
Termék
Arány
Termék
Arány
1. Gépjárművek3,7% Gépjárművek4,1%
2. Gyógyszerek3,5% Finomított kőolaj3,8%
3. Gyógyászati alapanyagok3,2% Arany3,4%
4. Villamosenergia2,6% Műsorszóró berendezések2,7%
5. Gépjármű alkatrészek és tartozékok2,4% Villamosenergia2,6%
6. Ásványvíz1,7% Gyógyászati alapanyagok2,3%
7. Egyedi funkciókkal rendelkező gépek1,5% Gépjármű alkatrészek és tartozékok2,1%
8. Földgáz1,3% Gyógyszerek1,9%
9. Belsőégésű motorok1,3% Nyers kőolaj1,6%
10. Fém rögzítők1,3% Hormonkészítmények1,3%

Országok

[szerkesztés]

A fő országok, amelyekbe Ausztria exportált és amelyekből importált termékeket 2022-ben:

Legnagyobb exportországok Legnagyobb importországok
Ország
Termék
Arány
Ország
Termék
Arány
1.  NémetországGépjármű alkatrészek és tartozékok, gyógyászati alapanyagok, villamosenergia stb.27,7%  NémetországFinomított kőolaj, gépjárművek, villamosenergia...stb.40%
2.  USAGyógyászati alapanyagok, gépjárművek, belsőégésű motorok stb.6,9%  OlaszországFinomított kőolaj, gépjármű alkatrészek és tartozékok, gyógyászati alapanyagok...stb.6,9%
3.  OlaszországFűrészelt fa, villamosenergia, gyógyászati alapanyagok stb.6,5%  CsehországGépjárművek, villamosenergia, műsorszóró berendezések...stb.5%
4.  SvájcGyógyszerek, villamosenergia, fa építőanyagok stb.5,4%  SvájcArany, hormonkészítmények, gyógyászati alapanyagok...stb.5%
5.  MagyarországFöldgáz, villamosenergia, finomított kőolaj...stb.5%  HollandiaGyógyszerek, műsorszóró berendezések, nyers alumínium...stb.4,5%
6.  FranciaországHormonkészítmények, finomított réz, központi fűtésű kazánok...stb.4%  LengyelországKoksz, szénbrikett, akkumulátorok...stb.3,7%
7.  LengyelországGyógyászati alapanyagok, gyógyszerek, fém rögzítők...stb.3,7%  KínaMűsorszóró berendezések, számítógépek, elektromos transzformátorok...stb.3,3%
8.  SzlovákiaMűsorszóró berendezések, számítógépek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb.3,6%  MagyarországVillamosenergia, gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb.2,9%
9.  CsehországGépjárművek, hengerelt acéllemezek, gyógyszerek...stb.3,4%  SzlovákiaGépjárművek, nyers kőolaj, nyers réz...stb.2,7%
10.  Egyesült KirályságArany, gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb.2,6%  FranciaországGyógyászati alapanyagok, gépjárművek, alumínium bevonók...stb.2,5%

Közlekedés

[szerkesztés]
Gyorsforgalmi út (S16) Tirolban
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér

Szárazföldi közlekedés

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]
  • Közúti útvonalainak hossza (2003): 133 700 km

Vasút

[szerkesztés]
  • Vasútvonalainak hossza (2017): 5801 km

Vízi közlekedés

[szerkesztés]
  • Az ország vízi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok (összesen 4 kikötője van): Linz, Bécs, Enns és Krems.
  • Az ország kereskedelmi hajóflottája 10 hajóból áll, összkapacitásuk 46 563 BRT.[forrás?]

Légi közlekedés

[szerkesztés]

Ausztria reptereinek száma (2003) 55. Legjelentősebb nemzetközi repülőterek:

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix OE
ITU zóna 28
CQ zóna 15

Kultúra

[szerkesztés]
A sorozat témája az
osztrák kultúra
Történelem
Nyelv
Művészet
Egyéb
Híres osztrákok
Sablon:Osztrák kultúra

Az osztrák kultúra évszázadok óta társul az európai kultúrához, és nemzetközileg elismert eredményeket hozott. Jelentős épületeket építettek mindenféle stílusban, amelyek közül sok ma az UNESCO világörökség része.

Az ország neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Franz Schubert, Richard Strauss, Johann Strauss.

A 18. és 19. században Ausztria az európai zenei élet egyik központja volt a bécsi klasszikus zenével, amely nemcsak az országhoz kapcsolódó zenészek és zeneszerzők számában tükröződik, hanem a mai napig létező számos operaházban és színházban.

Ausztriának ugyanakkor kiterjedt kulináris hagyománya is van, például a bécsi kávéház kultúrája, valamint számos tipikus osztrák étel.

Ausztria eddig kétszer nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált: először 1966-ban Udo Jürgensnek köszönhetően, majd 2014-ben Conchita Wursttal.

Sportélete

[szerkesztés]

Labdarúgás

[szerkesztés]

Az Osztrák labdarúgó-válogatott eddigi legeredményesebb szereplése az 1954-es világbajnokság ahol bronzérmes lett.

Ausztria 2008-ban Svájccal közösen rendezte meg labdarúgásban az Európa Bajnokságot. A döntőt a bécsi Ernst Happel Stadionban játszották.

Olimpia

[szerkesztés]

Eddig két téli olimpiát az 1964-es és az 1976-os játékokat rendezték az osztrák Innsbruckban (nyári olimpiát még nem rendeztek ebben az országban). Ausztria eddig 73 aranyérmet szerzett az olimpiai játékok során. A téli sportágakban erősebbek az osztrák sportolók. A legeredményesebb sportág az Alpesi sí.

Formula–1

[szerkesztés]

A zeltwegi A1-Ring, más néven Österreichring adott otthont 1997 és 2003 között a Formula–1-es Osztrák Nagydíjnak. A 2002-es osztrák futam botrányba fulladt amikor is a brazil Rubens Barrichello az utolsó körben a Ferrari csapatutasításra elengedte csapattársát, a német Michael Schumachert, ezzel átadva neki a győzelmet. Gerhard Berger F1-es pilóta volt a McLarennél a legendás Ayrton Senna csapattársa és egyben legjobb barátja is, a Ferrarinál is vezetett, később a BMW versenyigazgatója volt, majd 2006-tól a Red Bull csapat testvéristállójának, a Scuderia Toro Rossónak lett csapatvezetője és tulajdonosa.

1994-ben az imolai verseny időmérő edzésén versenybalesetben vesztette életét az osztrák Roland Ratzenberger, egy nappal később a betonfalnak ütközve Ayrton Senna is szörnyethalt, ezért nevezik a F1 fekete hétvégéjének az 1994. májusi San Marinó-i GP-t. Ratzenberger tragédiája után Gerhard Berger, Ayrton Senna és Michael Schumacher létrehozta a DPDA-t (Pilóták Érdekvédelmi Szervezete).

Az osztrák tulajdonban lévő Red Bull Racing csapat lett a 2010, 2011, 2012 és 2013-as Forma 1-es világbajnokság konstruktőri/csapat világbajnoka. Dietrich Mateschitz multimilliomos, a Red Bull energiaital gyártó cég feje 2005-ben megvásárolta a Jaguar alakulatát, és ezzel a F1-ben Red Bull Racing néven új csapatot alapított, az energiaitalgyár vörös bikás logója a versenyautókon is megjelenik. A team pilótái a 2021-től a mexikói Sergio Pérez és a holland Max Verstappen.[49] A Red Bull csapatfőnöke Christian Horner, tanácsadója Helmut Marko, szintén F1-es pilóta volt, pályafutásának az vetett véget, hogy versenyzés közben felcsapódott egy kő, ami fél szemére megvakította. A 2022-es konstruktőri címet, az osztrák alakulat nyerte meg.

Az osztrákoknak két világbajnokuk is van a F1-ben: Jochen Rindt 1970 posztumusz bajnoka és a háromszoros bajnok Niki Lauda (1975, 1977, 1984). Jochen Rindt még a cím megnyerése előtt életét vesztette egy versenybalesetben, özvegye vette át a VB-kupát. Niki Lauda a Nürburgringen súlyos égési sérüléseket szenvedett, de felépült, és folytatta a versenyzést.

Egyéb

[szerkesztés]

2005-ben Bécs és Innsbruck rendezte meg a jéghoki-világbajnokságot, majd 2006-ban Salzburg az országúti kerékpár-világbajnokságot.

Híres sportolók

[szerkesztés]

Turizmus

[szerkesztés]

Oltás

[szerkesztés]

Turisták számára a kullancs encephalitis (agyhártya és agyvelőgyulladás) elleni oltás javasolt (csak bizonyos területekre utazóknak).

Ünnepek

[szerkesztés]
Dátum Magyar név Német név Megjegyzés
Január 1.ÚjévNeujahr  
Január 6.VízkeresztHl. Drei Könige  
–NagypéntekKarfreitag változó dátum
–HúsvéthétfőOstermontag változó dátum
Május 1.A munka ünnepe Tag der Arbeit 
–ÁldozócsütörtökChristi Himmelfahrt változó dátum
–PünkösdhétfőPfingstmontag változó dátum
–ÚrnapjaFronleichnam változó dátum
Augusztus 15.Nagyboldogasszony napja Mariä Himmelfahrt  
Október 26. Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napjaNationalfeiertag  
November 1.MindenszentekAllerheiligen  
November 15.Szent Lipót napjaHeiliger Leopold (Babenbergi III.Lipót) tanítási szünet Alsó- és Felső-Ausztriában, illetve Bécsben
November 11.Szent Márton napja Martinstag tanítási szünet Burgenland tartományban
December 8. Szeplőtelen fogantatásMariä Empfängnis  
December 25. és 26. KarácsonyWeihnachtsfeiertag  

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ akik az országban élnek, de még nincs osztrák állampolgárságuk

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.statistik.at/web_de/statistiken/menschen_und_gesellschaft/bevoelkerung/bevoelkerungsstand_und_veraenderung/bevoelkerung_zu_jahres-_quartalsanfang/023451.html. (Hozzáférés: 2022. február 15.)
  2. ↑ Worldometers
  3. ↑ Worldometers 2025
  4. 1 2 https://www.worldometers.info/gdp/gdp-by-country/
  5. ↑ IMF Report
  6. ↑ https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
  7. 1 2 Austria - New World Encyclopedia. www.newworldencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  8. 1 2 Mercer: Quality of living rankings
  9. ↑ Size-of-the-shadow-economy-of-31-European-countries-in-2022. (Hozzáférés: 2024)
  10. ↑ Austria joins Schengen. Migration News, 1995. május 1. [2009. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 30.)
  11. ↑ Austria and the euro. European Commission - European Commission. [2018. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 7.)
  12. 1 2 3 Péczely György: A Föld éghajlata
  13. ↑ zamg.ac.at
  14. ↑ zamg.ac.at
  15. ↑ weatheronline.de
  16. ↑ Central Institute for Meteorology and Geodynamics
  17. ↑ Archivált másolat. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
  18. ↑ Országok lexikona A-Z, 2007
  19. ↑ Corruption Perceptions Index (2024). Transparency International, 2024 (Hozzáférés: 2025)
  20. ↑ RSF World Press Freedom Index 2025: economic fragility a leading threat to press freedom | RSF (angol nyelven). rsf.org. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
  21. ↑ https://ourworldindata.org/grapher/democracy-index-eiu
  22. 1 2 https://www.v-dem.net/documents/54/v-dem_dr_2025_lowres_v1.pdf
  23. ↑ Archivált másolat. [2017. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 6.)
  24. ↑ DERSTANDARD - Bevölkerung in Österreich...(németül)
  25. ↑ http://www.worldometers.info/world-population/austria-population/
  26. ↑ https://www.citypopulation.de/en/austria/cities/
  27. ↑ Archivált másolat. [2017. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 6.)
  28. ↑ https://www.statistik.at/wcm/idc/idcplg?IdcService=GET_PDF_FILE&RevisionSelectionMethod=LatestReleased&dDocName=071715
  29. ↑ Archivált másolat. [2005. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. május 12.)
  30. ↑ Kirchenaustritte gingen 2012 um elf Prozent zurück (német nyelven). derStandard.at, 2013. január 8. [2013. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  31. ↑ WZ-Recherche 2016. Published in article: "Staat und Religion". Wiener Zeitung, January 2016.
  32. ↑ Die Presse: Zahl der Muslime in Österreich seit 2001 verdoppelt
  33. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=AT
  34. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/austria/gdp-growth-annual
  35. 1 2 https://countryeconomy.com/gdp/austria
  36. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=AT&view=chart%2C
  37. 1 2 https://countryeconomy.com/national-debt/austria
  38. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/austria/inflation-cpi
  39. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/austria/employment-rate
  40. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/austria/unemployment-rate
  41. ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage
  42. 1 2 3 https://hu.tradingeconomics.com/austria/indicators
  43. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/austria/sales-tax-rate
  44. ↑ http://www3.weforum.org/docs/WEF_TheGlobalCompetitivenessReport2019.pdf#page=45
  45. ↑ Bilateral economic relations with Europe (angol nyelven). Bundesministerium für Arbeit und Wirtschaft. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
  46. 1 2 Austria Unemployment Rate. tradingeconomics.com. (Hozzáférés: 2025. február 25.)
  47. ↑ https://countryeconomy.com/gdp/hungary
  48. ↑ https://oec.world/en/profile/country/aut?yearlyTradeFlowSelector=flow0
  49. ↑ Red Bull (angol nyelven). Formula 1® - The Official F1® Website. (Hozzáférés: 2017. október 17.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Österreich című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest 1983)
  • Ausztria (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest)
  • A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
  • A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
  • Martina Boden: Európa (Magyar Könyvklub, Budapest 2001)
  • Hana Justová: Deutschsprachige Länder (Canissa Kiadó, Nagykanizsa) (a kiadáson hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 80-55768-74-7
  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Budapest 2003.)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Budapest 2001–2002.)
  • Juhász László ’’Ausztria magyar emlékei’’ (Antológia Kiadó, Lakitelek, 2005)
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • Annamária Zelényi (2001): Wo man Deutsch spricht. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
  • Österreichische Bundeskanzleramt (2007): Österreich Konkret. Bundespressdienst, Wien.
  • ↑ TourMIS: TourMIS (német nyelven). TourMIS.info. (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ausztria&oldid=28568620”