Társasági adó
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A társasági adó a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája. Magyarországon az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) szabályozza a társasági adó hatályos szabályait.[1]
Adótényállás[szerkesztés]
Adóalany[szerkesztés]
A társasági adó alanyai két csoportba sorolhatóak:
- belföldi illetőségű adóalanyok,
- külföldi illetőségű adóalanyok.
Belföldi illetőségű adóalanyok a törvény által meghatározott belföldi személyekből, illetve azon külföldi személyekből állnak, amelyek esetében az ügyvezetés helye Magyarországon van. A belföldi személyek közül belföldi illetőségű adóalanyok:
- a gazdasági társaságok, az egyesülés, az európai részvénytársaság,
- a szövetkezet és az európai szövetkezet,
- az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv,
- az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
- az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda,
- az erdőbirtokossági társulat,
- a vízi társulat,
- a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete,
- az alapítvány, a közalapítvány,
- az egyesület,
- a köztestület,
- az egyházi jogi személy,
- a lakásszövetkezet,
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
- a felsőoktatási intézmény, a diákotthon,
- az európai területi együttműködési csoportosulás,
- az egyéni cég,
- az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium.
Azonban kivételeket is meghatároz a törvény, ilyenek például
- a pártok,
- a felszámolás alatt állók,
- a Magyar Nemzeti Bank.
Külföldi illetőségű adóalanyok a külföldi vállalkozók, és az ingatlannal rendelkező társaság tagja, ahol ingatlannal rendelkező társaság alatt olyan társaságot értünk, amelynek mérlegében az eszközök értékének több mint 75%-át magyarországi ingatlanok adják, illetve ahol a külföldi illetőségű személy.
Adótárgy[szerkesztés]
Az adótárgy a társasági adó esetében a vállalkozási tevékenység, ami alatt ebben az esetben jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet értünk.
Adóalap[szerkesztés]
Az adó alapja a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény, módosítva a törvény által meghatározott korrekciós tételekkel.[2] Amennyiben az adóalap nem éri az elvárt jövedelem szintjét, akkor törvényes vélelemként vélelmezett adóalap kerülhet megállapításra.
Az adó mértéke[szerkesztés]
A vállalkozásokat terhelő társasági adó (vállalati nyereségadó) mértéke 1997-től a következőképpen változott (2018. májusi állapot szerint), főszabály szerint:
- 1997-től 2003-ig 18%
- 2004-től 2005-ig 16%
- 2006-tól 2007-ig 16%, de 5 millió Ft adóalap alatt 10% (bizonyos feltételek teljesítése esetén)
- 2008-tól 2009-ig 16%, de 50 millió Ft adóalap alatt 10% (bizonyos feltételek teljesítése esetén)
- 2010-től 2016-ig 19%, de 500 millió Ft adóalap alatt 10%
- 2017-től 9%
Hivatkozások[szerkesztés]
- Simon István (szerk.): Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-276-228-9
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
|