Közalapítvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ún. közalapítványt hozhatott létre a korábbi hatályos jog szerint az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. A Ptk. 74/G. §-a megállapította a közalapítvány különös szabályait, egyebekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kellett alkalmazni.

A 2006. évi LXV. törvény 2006. augusztus 24. napjától hatályon kívül helyezte a Ptk 74/G. §-t. Így közalapítványok már nem hozhatók létre, a korábbiak azonban tovább működhettek.

Történetéből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közalapítványt már 19. századi jogunk ismerte. A Pallas nagy lexikona az alábbi két szócikket szentelte e témának:

Közalapítványi javak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"v. röviden közalapok, azok az ingó és ingatlan jószágok, amelyek bizonyos általánosságban megjelölt kulturális v. karitativ célzattal adattak át egyes hatóságoknak kezelés és felhasználás végett. Ezekkel ellentétben alapítványoknak nevezik a gyakorlati életben alkalmazott terminologia szerint azokat a nyilvános kezelés és ellenőrzés alatt álló javakat, amelyek meghatározott, konkrét célra rendeltettek (l. Alapítvány). A két rokon fogalom között tehát csupán a cél kijelölése tekintetében van különbség. A magyar K. ingatlan és ingó jószágokból s jelentékeny pénztőkéből állanak, amelyek természetük szerint vannak beosztva az egyes szakminiszterek kezelése alá, közülök legtöbb esik a vallás- és közoktatási minisztérium ügykörébe. Legfontosabbak a következők: 1. A magyarországi katolikus vallás-alap (l. Vallás-alap); 2. A magyarországi katolikus tanulmányi alap (l. Tanulmányi alap); 3. Az egyetemi alap (l. Tudomány-egyetemi alapok); 4. A magyarországi református közalap ( Baldácsy-alapítvány); 5. Ludovika-alapítvány (Ludovika-akadémia) stb. Mindezen K.-on kivül még sokféle más célokra rendelt magyar K. is vannak, amelyeknek eredete nagyon különböző forrásokra vezethető vissza s ezek szerint jogi természetük is nagyon különböző. Igy p. a tanulmányi és a vallás-alapnak tulajdonjogi természete ma annyira vitás, hogy e K. nem is vétetnek fel az államnak a törvényhozás elé terjesztett költségvetéseibe és zárszámadásaiba, hanem azoknak felügyelete és ellenőrzése ideiglenesen külön ellenőrző-bizottságra van ruházva. A többi K. azonban a miniszterek rendes alkotmányos felelőssége mellett kezeltetnek."

Közalapítványi királyi ügyigazgatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"1849. a mindenkori kormányoknak az összes közalapok és alapítványok jogügyeiben intéző és tanácsadó közege volt. A szabadságharc után megszünt és az abszolut-korszak alatt összes teendőit a kincstári jogügyigazgatóság látta el. Az alkotmány helyreállítása után a harmadik felelős minisztérium alatt újra felállították s eljárását az 1867 szept. 27-én 10,165. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet utasításai szabályozzák. Jelenleg eredeti hatáskörén kivül, a miniszterek megbizása alapján és azok jogán gyakorolja azt a legfőbb felügyeletet, amely a király az 1723. LXX. t.-c. alapján megilletik. A K. hivatali szervezete 1894. módosíttatott, miáltal azonban hatáskörében semmi változás sem következett be."

A közalapítvány a Ptk 74/G. §-ban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti.
  1. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét.
  1. (3) Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát - alapítójának hozzájárulásával - azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. Ha a közalapítvány alapítására jogosult az ajánlatot elfogadja, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozza létre. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megillető jogosultságokat -ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik - együttesen gyakorolják.
  1. (4) Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre.
  1. (5) Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is - létrehozásáról kell gondoskodni.
  1. (6) A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni.
  1. (7) A közalapítványhoz - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelő szerv (szervezet) jóváhagyása szükséges.
  1. (8) A kezelő szerv (szervezet) a közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét - a helyi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
  1. (9) A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nem peres eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona - a hitelezők kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni.
  1. (10) A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pallas nagy lexikona
  • Polgári törvénykönyv

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]