Ausztria kultúrája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az osztrák kultúra nemzetközileg elismert eredményeket hozott. Gyönyörű épületeket építettek mindenféle stílusban, amelyek közül sok ma az UNESCO kulturális világörökségének része. A 18. és 19. században Ausztria az európai zenei élet egyik központja volt a bécsi klasszikus zenével, amely nemcsak az országhoz élő zenészek és zeneszerzők számában tükröződik, hanem a mai napig létező számos operaházban és színházban. Ausztriának ugyanakkor kiterjedt kulináris hagyománya is van, például a bécsi kávéház kultúrája, valamint számos tipikus osztrák étel.

Oktatási rendszer[szerkesztés]

A Melki apátság iskolája a legrégibb iskola az országban

Ausztriában 1975 óta minden iskola koedukált, az állami iskolák ingyenesek. Iskolaköteles minden 6 és 15 év közötti gyermek.

Iskola előtti nevelés[szerkesztés]

A 3-6 év közötti gyermekek nagy többsége óvodába jár. Az óvodai ellátás térítés ellenében történik. Bizonyított anyagi nehézségek esetében a térítési díjat elengedhetik, illetve csökkenthetik. Az óvodai helyekre 1-2 évvel a gyermek elhelyezése előtt kell jelentkezni.

Általános iskola és középiskolai alsó tagozat[szerkesztés]

Ausztriában a kötelező oktatás általános és szakképzési részre osztható. A kötelező oktatás azon év szeptember 1-jén kezdődik, amelyben a gyermek betöltötte hatodik életévét. A kötelező oktatás három részből áll:

  • Általános képzés (1-4. osztályig, általános iskola alsó tagozat)
  • Alsó szintű középfokú oktatás (5-8. osztályig, általános iskola felső tagozat, illetve középiskolai alsó tagozat)
  • Kilencedik osztály (technikumban, illetve a középiskola felső tagozatának első osztálya)
  • Középiskolák

Hauptschule[szerkesztés]

Általános oktatás három, választható fakultációból áll: német, matematika, idegen nyelv (általában angol).

Általános középiskola (Allgemeinbildende höhere Schule)[szerkesztés]

Az AhS egy négyéves alsó és egy négyéves felső tagozatra oszlik, amely végén érettségi vizsgát (Matura) tesznek. A belépés feltétele az általános iskola negyedik évének sikeres befejezése kiváló eredménnyel. Amennyiben a gyermek általános iskolai eredményei nem kiválóak, felvételi vizsgát kell tennie.

Az AhS alsó tagozatának három fajtája létezik: a gimnázium, amelyben az idegen nyelvek kapják a főszerepet, a reálgimnázium, ahol a természettudományokra és a matematikára fektetik a hangsúlyt és a közgazdasági reálgimnázium, ahol a közgazdaságtan és a társadalomtudományok állnak a középpontban. A középiskolák első két évében a tanterv egyforma, a fakultációk és orientációk a felső tagozatban választhatók ki.

Felsőfokú oktatás[szerkesztés]

Ausztriában négyféle felsőfokú intézményt különböztetnek meg: egyetemet, vallási főiskolát, művészeti főiskolát és szakfőiskolát. Az országban összesen 12 egyetem és 6 művészeti főiskola található. A legnagyobb állami egyetem a Bécsi Egyetem, ami a német nyelvű országok legrégebben alapított felsőoktatási intézménye (1365). A Grazi Egyetem 1585-ben, az Innsbrucki Egyetem 1669-ben nyitotta meg kapuit.

2006-ban a felnőtt osztrák lakosság mintegy 14%-ának volt felsőfokú végzettsége. Az egyetemisták/főiskolások száma egyre nő: a 2005/2006-os tanévben kb. 34 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. A hallgatók 54%-a nő.

Felnőttoktatás[szerkesztés]

Az általános és szakmai továbbképzést a törvény nem szabályozza, de általában a társadalmi partnerek érdekképviseleti szervei és ezek intézetei kínálják fel, s ezt a magánjellegű oktató intézmények ajánlatai egészítik ki.

A felnőttoktatásban továbbá arra is lehetőség van, hogy a képzést „college”-ekben, és dolgozók iskoláiban, mester- vagy üzemi mesteriskolákban, szakakadémiákon valamint egyetemeken egészítsék ki vagy pótolják be. Az „ember egész életében tanul” felfogás szellemében a felnőttoktatás keretein belül az önképzés központi és a tovább-, illetve szakképzési ajánlatait egyre inkább innovatív technológiákkal, például az elektronikus tanulással közvetítik.

Tudomány[szerkesztés]

Híres osztrák tudósok:

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Könyvtárak

Ausztriában 2400 könyvtárban kereshetnek köteteket az olvasók. Legnagyobb gyűjteménye az 1526-ban alapított Nemzeti Könyvtárnak van, dokumentumai 816-ig vezethetők vissza.

Múzeumok

  • Bécsi művészeti és tudományos értékeket bemutató műgyűjteményei, magángyűjteményei nemzetközi rangra tettek szert. Népszerűek a Művészettörténeti Múzeum és az Albertina.
  • Salzburgban két múzeum is emléket szentel a város szülöttjének, Wolfgang Amadeus Mozart tiszteletére.
  • Ausztriában 422 múzeum található, amiket évente körülbelül 11 millió ember látogat meg.

Művészetek[szerkesztés]

A Belvedere kastély Bécsben
Mariazell bazilikája

Építészet[szerkesztés]

A barokk kiemelkedő és termékeny alkotói:

Az organikus építészet 20. századi legismertebb osztrák mestere Friedensreich Hundertwasser (19282000).

A modern építészet képviselői:

  • Otto Wagner,
  • Joseph Hoffmann,
  • Roland Rainer.

Salzburg belvárosa 1996-ban lett a világörökség része, Graz városközpontja 1999-ben, Bécs központja 2001-ben.

Híres épületek: Szent István-székesegyház, Schönbrunn-palota, Hofburg-palota, Belvedere-palota, Hohensalzburgi erőd, a Goldenes Dachl, Grazi óratorony, a Hellbrunni kastély, Esterházy-palota (Eisenstadt)

Képzőművészetek[szerkesztés]

Világszerte ismert mesterek: Gustav Klimt (18621918) festő, a szecesszió vezető képviselője, Oskar Kokoschka (18861980) festő és író, az expresszionizmus kimagasló alakja, Alfred Kubin (18771959) grafikus és illusztrátor és Egon Schiele.

Irodalom[szerkesztés]

Neves költők, írók: Walther von der Vogelweide (1170 k. – 1230 k.), az udvari líra ismert személyisége, Franz Grillparzer a 19. század legjelentősebb osztrák drámaírója, Nikolaus Lenau (18021850), a természet szépségének költője, Ferdinand Raimund (17901836) és Johann Nepomuk Nestroy (18011802) a bécsi Népszínház drámaszerzői, Adalbert Stifter (18051868) és Marie Ebner Eschenbach (18301916) írók, Arthur Schnitzler (18621931) és Hugo von Hofmannsthal drámaírók, a 19–20. század fordulójának jelentős alkotói, Rainer Maria Rilke (18751926) a tárgyias költészet kiváló alakja. A 20. századi osztrák irodalom tehetségei: Robert Musil (18801942), Georg Trakl (1887–1914), Stefan Zweig (18811942), Heimito von Doderer (18961966), Elias Canetti (1905–), Ingeborg Bachmann (19261973), Paul Celan (19201970) és Peter Handke (1942–). (Nobel-díjas) írók: Alfred Hermann Fried, Elfriede Jelinek és Bertha von Suttner.

Filmművészet[szerkesztés]

A világhírű színész, Arnold Schwarzenegger, osztrák származású.

Zene[szerkesztés]

A világhírű Bécsi Állami Operaház belseje
Zenészek a hagyományos ruhában, Sámson figurájával Mariapfarrban

Klasszikus zene[szerkesztés]

Ausztria és főleg Bécs, Salzburg neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: Anton Bruckner, Joseph Haydn (17321809), Gustav Mahler (18601911), Wolfgang Amadeus Mozart (17561791), Franz Schubert (17971828), Richard Strauss (18641949).

Az osztrák zenetörténetben rangot képvisel a Bécsi Zeneakadémia neve. Világhírűekké váltak a Bécsi Filharmonikusok, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Wiener Sängerknaben kórus.

Az osztrák fővárosban két operaház, a Volksoper (1904) és a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) (1869) szolgálja a zenerajongók igényeit. Zenei előadásokat láthatnak a Burgtheater látogatói is.

Személyek[szerkesztés]

Intézmények[szerkesztés]

Művek[szerkesztés]

Fontos operák:

Zenei rendezvények[szerkesztés]

Számos zenei rendezvény otthona a nyári időszakban egész Ausztria, Bécsben, Bregenzben, Salzburgban, Fertőmeggyesen rendeznek ünnepi zenei sorozatokat, 2006 pedig Mozart éve volt az osztrák kulturális életben. Haydn és Schubert tiszteletére is rendeznek zenei fesztiválokat, ilyen a Schubertiade Vorarlbergben, és a Haydn Zenei Fesztivál Eisenstadtban.

Fesztiválok: Wiener Festwochen, Salzburger Festspiele, Bregenzer Festspiele, Seefestspiele Mörbisch, Schubertiade, Carinthischer Sommer, Steirischer Herbst, Ars Electronica, Mozartwoche, Opernfestspiele St. Margarethen

Könnyűzene[szerkesztés]

A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes és az Opus együttes.

Egyéb ismertebb együttesek, énekesek, musicalok:

Eurovíziós Dalfesztivál[szerkesztés]

2014-ben az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét 290 ponttal az osztrák Conchita Wurst nyerte Rise Like a Phoenix című dalával. A 2015-ös Eurovíziós Dalfesztiválnak Ausztria adott otthont.

Hagyományok[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Az osztrák konyha sokszínűsége a régiók különböző hagyományainak és a szomszédos országok hatásának köszönhető. A burgenlandi konyhát a magyar gasztronómia befolyásolta, emiatt szinte mindent paprikával fűszereznek. Alsó-Ausztriában népszerűek a cseh ételek különféle változatai, mint például a Skubanki (megsütött krumpligombócok mákos cukorban meghempergetve és forró vajjal leöntve). Alsó-Ausztria északnyugati területein burgonya és máktermesztés folyik, emiatt ez a két étel sűrűn előforduló alapanyag az osztrák konyhaművészetben. Felső-Ausztria igazi sörparadicsom, így tradicionális ételük a sörleves. Kedveltek a különböző gombócok, mint a Grießknödel (grízgombóc) és a Brotknödel (kenyér/zsemlegombóc). Tirol a sült ételeiről híres. A tiroli Gröstl egy papírvékonyra klopfolt hús és főt krumpli megsütött elegye. Vorarlbergben a sajtból készült ételek jutnak főszerephez ('sajtleves, sajtgombóc') A régió hagyományos étke a töltött pisztráng.[1]

Ételek[szerkesztés]

  • Apfelstrudel: almás rétes
  • Germknödel: gőzgombóc (édesség), tésztából és szilvalekvárból áll, fogyasztható vajjal vagy vaníliaöntettel
  • Girardi rostélyos: marhasült szalonnával
  • Gugelhupf: kuglóf
  • Kaiserschmarrn: császármorzsa
  • Knödel: knédli, melynek alapvető hozzávalói: liszt, krumpli, zsemlemorzsa, élesztő
  • Krapfen: fánk
  • Sacher-torta: Franz Sacher receptje alapján.
  • Tafelspitz: marhafartő
  • Wiener Schnitzel: Bécsi szelet
  • Hagymás marhaszelet
  • Párolt szilva
  • Salzburger Nockerln: édesség felvert tojásfehérjéből és tojássárgájából
  • rántott borjúborda
  • tiroli máj
  • Tiroler Gröstl
  • májgombócleves
  • Meraner-torta
  • „hasított” alma

Italok[szerkesztés]

A főváros, Bécs, nemcsak a kávéházairól, hanem a különleges kávéról is híres. Íme néhány fajta:

  • Espresso: kávéfőzővel elkészített, erős kávé
  • Mokka: nagyon erős kávé
  • Kleiner Brauner ("kis barna"): kis csésze kávé kevés tejjel vagy tejszínhabbal
  • Großer Brauner ("nagy barna"): nagy csésze kávé tejjel vagy tejszínhabbal
  • Melange: tejeskávé
  • Einspänner: egy pohár fekete kávé sok tejszínhabbal[2]

Látnivalók[szerkesztés]

UNESCO világörökség része (8 látnivaló)

Schönbrunn Bécsben
Salzburg óvárosának épületei

További fontosabb kulturális látnivalói, templomai, kolostorai, várai és kastélyai:

Fraknó vára, Forchtenstein

Ünnepek[szerkesztés]

Dátum Magyar név Német név Megjegyzés
Január 1. Újév Neujahr  
Január 6. Vízkereszt Hl. Drei Könige  
Nagypéntek Karfreitag változó dátum
Húsvéthétfő Ostermontag változó dátum
Május 1. A munka ünnepe Tag der Arbeit  
Áldozócsütörtök Christi Himmelfahrt változó dátum
Pünkösdhétfő Pfingstmontag változó dátum
Úrnapja Fronleichnam változó dátum
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja Mariä Himmelfahrt  
Október 26. Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja Nationalfeiertag  
November 1. Mindenszentek Allerheiligen  
November 15. Szent Lipót napja Heiliger Leopold (Babenbergi III.Lipót) tanítási szünet Alsó- és Felső-Ausztriában, illetve Bécsben
November 11. Szent Márton napja Martinstag tanítási szünet Burgenland tartományban
December 8. Szeplőtelen fogantatás Mariä Empfängnis  
December 25. és 26. Karácsony Weihnachtsfeiertag  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Annamária Zelényi (2001): Wo man Deutsch spricht. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.>
  2. Annamária Zelényi (2001): Wo man Deutsch spricht. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Források[szerkesztés]

  • Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983)
  • Ausztria (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Culture of Ausztria című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Österreichische Kultur című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.