Fritz Kreisler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fritz Kreisler
Kreisler.jpg
Született 1875. február 2.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10]
Bécs[11][12][13]
Elhunyt 1962. január 29. (86 évesen)[1][14][2][3][4][15][5][6][7][8][9][10]
NewYork–Presbyterian Hospital[16][12]
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem
Kitüntetései
  • Bécs Városának Becsületgyűrűje
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (1904)
Sírhely Woodlawn Temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz Kreisler témájú médiaállományokat.

Fritz Kreisler (Bécs, 1875. február 2.New York, 1962. január 29.) osztrák születésű, később Amerikába települt hegedűművész, zeneszerző.

Élete[szerkesztés]

Anyja Anna Reaches, apja Samuel Kreisler, zsidó orvos volt. A csodagyerek Kreisler már háromévesen tudott kottát olvasni. Első hegedűleckéit még apjától kapta, aki lelkes amatőr muzsikus volt, majd Jacques Auber lett a mestere.

1882-ben (7 évesen) a Bécsi Zenei Konzervatórium legfiatalabb diákjaként ifjabb Josef Hellmesberger és Anton Bruckner irányítása alatt tanult. Két évvel később, 9 évesen mutatkozott be szólistaként és a következő évben, 10 évesen a Párizsi Zenei Konzervatóriumban folytatta tanulmányait Lambert-Joseph Massart, Massenet és Delibes szárnyai alatt.

12 éves korában kikeresztelkedett.

1888-ban az Egyesült Államokban tett első alkalommal hangversenykörutat Moriz (Moritz) Rosenthallal, majd néhány évi szünet után, abbahagyva orvosi tanulmányait, folytatta a koncertezést egészen 1899-ig. 1924-ben Berlinben, majd 1933-ban Párizsban telepedett le, s 1938-ban francia állampolgár lett. A nácik üldözése elől 1939-ben Amerikába emigrált és 1943-ban ott is állampolgárságot kapott. 1941-ben egy közlekedési baleset következményeként karrierje megtört, bár még 1950-ig játszott a hangszerén. 1902-ben vette feleségül Harriet Lies-t, aki igazi menedzserként segítette koncertjeinek szervezését.

Munkái[szerkesztés]

Kreisler számtalan olyan hegedűdarab szerzője, amelyeknek az előadása bravúros technikát követel, ugyanakkor alkalmasak a „szalonok” igényeit kielégíteni romantikus melódiájukkal. Gyakran fordult régi híres muzsikusok – Dvořak, Paganini, Albéniz, Manuel de Falla, Corelli, Mozart, Tartini – stílusához, nemegyszer azt a látszatot keltve (és megerősítve), hogy műve amazok egy-egy szerzeményének átirata. (Pl. a XX. század közepéig szerzőként Pugnani-Kreisler szerepelt a ma már "Praeludium és allegro Pugnani stílusában" című virtuóz darab kottáján[17])

Legismertebb műveiből[szerkesztés]

  • Régi bécsi táncdallamok:
    • Liebesfreud - (Szerelmi öröm)
    • Liebesleid - (Szerelmi bánat)
    • Schön Rosmarin - (Szép Rozmaring)
  • Praeludium et Allegro Gaetano Pugnani stílusában
  • La Précieuse Couperin stílusában
  • Variációk egy Corelli témára
  • Rondino egy Beethoven témára
  • Rosamunda - (balett)
  • Concerto Vivaldi stílusában
  • Kadenciák Beethoven és Brahms hegedűversenyéhez

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven)
  11. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  12. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крейслер Фриц, 2015. szeptember 28.
  13. http://www.worldatlas.com/webimage/countrys/europe/austriaviennaphotos.htm
  14. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крейслер Фриц, 2015. szeptember 27.
  15. Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  16. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  17. Itzhak Perlman előadásában. a YouTube-on

További információk[szerkesztés]