Görögország kultúrája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Görögország kultúrája több ezer éves múltra tekint vissza, az európai gondolkodás és művészetének meghatározó alapja.[1] A mükénéi kultúrától a klasszikus Görögországon és Római Birodalmon át a Bizánci Birodalomig . Görögország volt a nyugati kultúra és a demokrácia bölcsője. Jelentős volt a tudomány, a matematikában, csillagászatban, orvostudományban, fizikában és a filozófiában is maradandót alkottak az ókorban.[2] Az irodalomban figyelemre méltó művei jelentek meg, számos műfajban alkottak örök életű remekműveket. Népszerűek voltak a lírai, epikai művek, valamint a dráma is jól ismert volt.[3]

Képek a kultúráról
Agios Andreas görög ortodox templom, Pátra
Hosziosz Lukasz-kolostor
Sztavronikita-kolostor, Áthosz-hegy
Hagyományos stílusú házak Nafplionban
Szírosz, Ano Szírosz, Kikládok
Amorgosz szigetének épületei
Az Athéni Akadémia
Gyerekek a hagyományos népviseletben
Az elnöki gárda népviseletben
Hagyományos taverna
Görög saláta
Frappé
Ókori boroskancsó a Kr. e. 4. századból
Epidaurosz ókori színháza

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Szárazföld:

Rodosz:

Kréta:

más szigetek:

Kulturális világörökség[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Képzőművészetek[szerkesztés]

A mai görög festészetben és szobrászatban a modern nyugati irányzatok a hangadók, a nonfiguratív irányzat valamennyi ágának akadnak művelői. Egy-két kiválóságot, valamint Párizsban vagy az Egyesült Államokban működő művészt kivéve, a nagy többség a konformizmus jegyét viseli magán. [4]

Építészet[szerkesztés]

Az ókori Görögország[szerkesztés]

Az ógörög építészet legismertebb épületei a templomok és a színházak.

Bizánci Görögország[szerkesztés]

A bizánci kor alatt épült templomok legjellegzetesebb pontja a görög kereszt alaprajz volt. A kupola az építészet egyik kedvelt eleme volt. A bizánci oszloprendek a ióni és korinthoszi oszlopok keveréke.

Modern Görögország[szerkesztés]

A török hódoltság alatt főleg görög ortodox templomok épültek .Miután Görögország újra független lett a 19. század folyamán, a neoklasszikus építészet vált jellemzővé. Jelentős építészek befolyásolták az építészetet, mint például Theophil Hansen , Erns Ziller és Stamatios Kleanthis. A templomok neobizánci stílusban épültek.[5]

A második világháború után hatalmas társasházak épültek a nagyobb városközpontokban. Az első felhőkarcolók az 1960-as években épültek mint például az OTE-torony és az Athéni Tornyok (Πύργος Αθηνών). Az 1970-es években indult el a szálloda építési program, melynek célja , hogy javítsa az ország turisztikai infrastruktúráját.

Festészet[szerkesztés]

Az ókori Görögország[szerkesztés]

Az ókori festmények nagy része nagyon megrongálódott vagy elveszett. A görög festészet főleg az emberi alakot tanulmányozta . Képesek voltak ábrázolni tömegeket, szenvedélyeket és érzelmeket. Jellemző volt még a falfestmény készítése is. Több freskó is készült Mükénében, a knosszoszi épületegyüttesben és Tirünszban.

Bizánci Görögország[szerkesztés]

Mozaik a Daphni-kolostorban (1100).

Az ikonfestészet tilalma alatt megerősödött a keleti hatás. Amikor ez a tilalom megszűnt, az alakok továbbra is stilizáltak maradtak. A festett jelenetek szimmetrikusak, az alakok elmélyültek voltak. Több freskó is jó állapotban maradt fenn. Például az északi és déli fal frízei, melyen kiterjesztett szárnyű, térdelő angyalok láthatóak, amint szigorú ünnepélyességgel hódolnak a kis Jézust tartó Szűz Máriának.

Modern Görögország[szerkesztés]

A függetlenség után a romantika volt a jellemző stílus. Jelentős festők: Nikolaos Gyzis, Georgios Jakobides, Nikiphoros Lytras, Konstantinos Volanakis és Theodoros Vryzakis.

Szobrászat[szerkesztés]

Ókori Görögország[szerkesztés]

Peplos Kore az Akropolisz Múzeumban.

Jellemzőek voltak a monumentális szobrok, melyek nagyrészt márványból vagy bronzból készültek. A korra jellemző szobor volt a kurosz (ruhátlan ifjú). Tökéletesen ábrázolták az emberi testet. Jelentős szobrok: Pheidiász Zeusz és Pallasz Athéné szobra, Mürón Diszkoszvető szobra és Polükleitosz Lándzsavívó szobra.

Bizánci Görögország[szerkesztés]

A kereszténység tiltotta a szobrok készítését. Ez idő alatt csak domborművek készültek, ezekből is csak kevés maradt fenn.

Modern Görögország[szerkesztés]

A nyugat volt befolyással a görög építészetre, jellemző irányzat volt a neoklasszicizmus. A szobrok fő témája az ókori görög antikvitás, a szabadságharc és fontos történelmi személyek voltak. Jelentős szobrász volt Leonidasz Drosis (szobrai megtalálhatóak Athén főiskoláján), Ioannis Kossos, Yannoulis Chalepas és Georgios Bonanos.

Irodalom[szerkesztés]

Az újgörög irodalom szoros szálakkal kapcsolódik az antikvitáshoz. Mindenekelőtt a nyelv, az ezernyi változáson átment, s talán éppen ezért örök életű görög nyelv a közvetlen kapcsolat a távoli múlt és a jelen között. Az újgörög irodalom azonban mégsem az esztétikailag és nyelvileg egyaránt megmerevedett, bizánci literatúrából alakult ki. A 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben kialakuló újgörög kultúra és irodalom forrása és szülőanyja az európai kultúra és irodalom volt. [4]

Az első görög nyelvű írásos töredékek (táblákon, agyagedényeken) a mükénéi típusú városokból maradtak ránk — ezeket a krétai eredetű, de a görög nyelv rögzítésére átalakított lineáris B írással jegyezték le.

Mükénét és a többi, hasonló kultúrájú várost az i. e. 12. század közepén a bevándorló dór törzsek pusztították el. Az ezután következő görög sötét korban az írásbeliség jóformán megszűnt, és amikor a kor végén, i.e. 800 táján újra megjelent, az már nem a szótag-, hanem betűírás (a máig fennmaradt görög ábécé őse) volt.

Az ókori Görögország[szerkesztés]

A sötét korban az irodalom legősibb formáinak tekinthető mítoszok alapvetően a szájhagyomány részeiként terjedtek, és csak az i.e. 8. századtól, a poliszok megerősödése után kezdték lejegyezni őket.

A lantkísérettel előadott eposzok verselése időmértékes volt, fő sortípusa a hexameter. A műfaj főleg Kisázsia görög nyelvű városaiban virágzott. Ebben az időszakban alakultak ki az elbeszélő és lírai költészet első formái is.

A dráma két fő műfaja a tragédia és a komédia lett.

Bizánci Görögország[szerkesztés]

Modern Görögország[szerkesztés]

Filozófia[szerkesztés]

Az ókori görög filozófia a Kr. e. 6. században alakult ki, és folytatódott a hellenisztikus időszakban, valamint azon időszakban, amikor Görögország és a legtöbb görög által lakott terület a Római Birodalom része volt. A filozófiát arra használták, hogy nem vallásos módon értelmezzék a világot. Nagyon sokféle témával foglalkozott, beleértve a csillagászatot, a matematikát, a politikai filozófiát, az etikát, a metafizikát, az ontológiát, a logikát, a biológiát, a retorikát is.[6]

Az ókori Görögország aranykorát megelőző időszak vezető filozófusai: Thalész, Pithagorasz, Hérakleitosz, Prótagorasz és Démokritosz voltak. Szókratész az etikát és a politikát vizsgálta. Legnagyobb tanulója, Platón Szókratész kérdés-válasz módszerét használta filozófiai problémák kivizsgálására híres párbeszédeiben.

A görög filozófia a kezdete óta nagyban befolyásolta a nyugati kultúrát.

Film[szerkesztés]

Az első tényleges mozit 1907-ben nyitották meg. 1914-ben megalakult az Asty Films Company, és elkészült az első görög hosszú némafilm, a Golfo(Γκόλφω). 1931-ben rendezte Orestis Laskos a Daphnis és Chloe című romantikus filmet, mely először tartalmazott meztelen jelenetet a történelem során. Ez volt az első görög film ,amelyet külföldön is játszottak. 1944-ben Katina Paxinou kapta az Oscar-díjat a legjobb női mellékszereplő kategóriában az Akiért a harang szól című filmben nyújtott teljesítményéért. Sokak szerint az 1950-es és 1960-as évek voltak a görög filmek aranykora. Számos nemzetközi elismerést szereztek : Mihalis Kakogiannis, Alekos Sakellarios, Melina Mercouri, Nikos Tsiforos, Iakovos Kambanelis, Katina Paxinou, Nikos Koundouros, Ellie Lambeti, Irene Papas stb. Több mint hatvan film készült el évente. Jelentősebb filmek voltak: O drakos (Nikos Koundouros rendezte), Stella (1955) és a Bitter Bread (1951). Az 1970-es, 1980-as években Theo Angelopoulos több figyelemre méltó filmet rendezett. Az örökkévalóság meg egy nap című filmje Arany Pálma-díjat nyert az 1998-as cannes-i filmfesztiválon.[7]

Zene és tánc[szerkesztés]

Legrégebbről ismert ábrázolása a lírának, egy bizánci koporsón található meg. A bizánci egyházzene erőteljes hatással van a modern görög zenére
Buzuki pengetős hangszer

Görögország zenei hagyománya változatos, nagy befolyással volt rá a Római Birodalom, a bizánci liturgikus énekek, a közel-keleti zenék és a reneszánsz.

Az ókori Görögországban[szerkesztés]

Az általános műveltség része volt a zene. A legjelentősebb hangszer a lant volt. A zene része volt a vallási szertartásoknak, a görög drámáknak és az olimpiai játékoknak. A görög zeneelmélet alapvető fontosságú, melyből a nyugati hangrendszer fejlődött ki. Az ókori görögök szerint a zene isteni eredetű, a zene istene Orfeusz. Tánc tekintetében is hatalmas örökséget hagytak az emberiségre, a vallási szertartások része volt már a kezdetektől. A legjellemzőbb ősi táncok a körtáncok, fegyvertáncok és az örömtáncok voltak.

Bizánci Görögország[szerkesztés]

A szertartások alatt az egyszólamú dallamok voltak a jellemzőek. Kizárólag vokálisan adták elő, mert a görög egyházi törvények nem engedték meg a hangszeres kíséretet. A szöveg és a dallam szoros egységet alkot és elválaszthatatlan a liturgiától. Népszerű táncok voltak ebben az időszakban: Syrtos, Geranos, Mantilia, Saximos, Pyrichios és a Kordakas.

Modern Görögország[szerkesztés]

Számos nemzetközileg ismert zeneszerző és előadó született a 20. században, például: Iannis Xenakis, Maria Callas, Nikos Skalkottas, Mikisz Theodorakisz, Dimitris Mitropoulos és Vangelis. A népzenében oszmán elemeket is lehet hallani. A blueshoz hasonlító Rembétiko fénykora az 1930-1950-es évekre tehető. Népszerű hangszer a buzuki, melynek őse egy háromhúros hangszer, a pandura volt.

Színház[szerkesztés]

Ókori Görögország[szerkesztés]

Az epidauroszi színházat még mindig használják

Az ókori görög színház három részből állt: orkhésztra, theatron, szkéné. Az érdekessége a felépítésének az, hogy ezek a részek különböző korszakokban alakultak ki, így végleges formáját csak a hellenisztikus korban nyeri el. Nők nem lehettek színészek, a női szerepeket és férfiak vagy kisfiúk játszották el. Jellemző kellékek volt a maszkok, melyeken látható volt a szereplő érzelmi állapota. A görög dráma eredete Dionüszosz ünnepeihez kapcsolódik.[8]

Középkor[szerkesztés]

A bizánci időszakban a színjátszás erősen csökkent. Csak egyetlen formája maradt meg, a népi színház, melyet maga az állam akart betiltani. A török időszakban a Karagiozis vált népszerűvé a népművészetben.

Modern Görögország[szerkesztés]

A modern görög színház a 19. század elején született. A Nobile Teatro di San Giacomo di Corfù volt az első színház és operaház a modern Görögországban. Az első operát (O ypopsifios vouleftis) Spyridon Xyndas írta 1867-ben. Az athéni színházban dominálóak voltak a revük, zenés vígjátékok, operettek és a nocturnék. figyelemre méltó drámaírók voltak: Spyridon Samaras és Theophrastos Sakellaridis.

A Nemzeti Görög Színház 1880-ban alakult. Jelentős színészei: Cybele Andrianou , Marika Kotopouli , Aimilios Veakis , Orestis Makris , Katina Paxinou , Manos Katrakis és Dimitris Horn .Jelentős rendezői: Dimitris Rontiris , Alexis Minotis és Karolos Koun.

Gasztronómia[szerkesztés]

Az első szakácskönyvet időszámításunk előtt 320-ban írta Arkhesztratosz a történelemben.[9]

MussakasMeKolokithakiaKePatates.jpg Döner kebab slicing.jpg
Muszaka
Gírosz

A görög konyha alapvetően a marha- és birkahúsra épül. Számos fűszert használnak ételeik ízesítéséhez, például oreganot, bazsalikomot, koriandert, olívaolajat és fahéjat.[10] Közkedveltek a saláták, melyeket akár főételként is fogyasztanak.

Nemzeti ételük a Magyarországon is jól ismert gírosz (γύρος: jírosz / gyros[11])), mely pitába töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka, a pasticio, a bifteki, a szudzukaki, a kokiniszto, a kritharaki, illetve a gigantesz plaki. Elterjedt saláta a dzadzíki (τζατζίκι; tzatziki[11]), amely joghurtból, uborkából, fokhagymával és olívaolajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt.

  • kondoszúvli (görög κοντοσούβλι) - húsétel, amit nyárson sütnek; maga a szó „húsnyársat” jelent
  • szuvláki (görög Σουβλάκι) - rövid fa- vagy fémnyársra húzott húsdarabkák elnevezése

A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olívabogyó, a fehér kecske-, juh- és tehéntejből készített sajt, a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyeszöldség-salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecskesonka is gyakran kerül az asztalra.

Legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a recína (Ρετσίνα), illetve a telt, vörös mazsolabor, a mavrodáfni (Μαυροδάφνη). Emellett világhírre tett szert az ouzo (ούζο: úzo[11]) nevű ánizsos párlat, a borpárlatból és fehérborból készült Metaxa, valamint a cípuro (Τσίπουρο), egy törkölypárlat.


Számos fűszert használnak ételeik ízesítéséhez, például oreganot, bazsalikomot, koriandert és fahéjat.[12] Közkedveltek a saláták, melyeket akár főételként is fogyasztanak. Az egy főre jutó halfogyasztás magas, a bor fogyasztásnak is színvonalas kultúrája van.[13] Nagyrészt könnyű mediterrán borokat termelnek, melyek vörös vagy rozé típusúak.[14][15] A görög konyhára hatással volt a több száz éves török uralom. Alapvetően török hatásra került a görög konyhába a gírosz és a szuvláki. A legismertebb görög ital az ouzo, amely egy ánizzsal és fűszerekkel ízesített égetett szesz.

Oktatás[szerkesztés]

Az Athéni Akadémia a legmagasabb tudományos testület az országban

Görögországban tanköteles minden 6-15 közötti gyermek. 2,5 éves kortól járhatnak iskolai előkészítőre. Görögországban háromszintű az iskolarendszer:

  • alapfokú oktatás (6-12 év között kötelező),
  • alsó középfokú oktatás (12-15 év között kötelező),
  • felső középfokú oktatás (15-18 év között szabadon választott). Ez utóbbi 1997 óta két iskolatípusra oszlik:
    • általános középiskola (eniaio lykeio),
    • műszaki és szakközépiskola (technika epaggelmatika ekpaideftiriai).

Görög emberek[szerkesztés]

A görög nép kialakulása a dór bevándorlás lezajlása után még sokáig váratott magára. Csak az 5. század végén fejeződött be, a perzsa és a peloponnészoszi háborúk lezajlásával. A görögöket barátságos, vendégszerető emberekként jellemzik, akik büszkék az országuk történelmi és kulturális hagyományaira. Nevezetes görög személyek már időszámításunk előtt 700-tól léteznek.

Nyelv[szerkesztés]

A sötétkék területeken hivatalos nyelv a görög

A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen. Anyanyelvi szinten 13 millióan beszélik a nyelvet. Körülbelül 3-4 millió ember él a diaszpórában. Az első írásos emlék több mint 3000 éves. Az újgörög két változatban létezett, népi és a mesterségesen létrehozott nyelv, 1976-ban a dimothiki változatot tették meg az ország hivatalos nyelvének.

Politika[szerkesztés]

Görögország államformája parlamentáris demokrácia, élén az államelnökkel, akit ötéves időtartamra választ a parlament.

2017-ben két fő politikai párt van: a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) és az Új Demokrácia (Nea Demokratia). Számos más, kisebb politikai párt létezik. A harmadik legnagyobb párt a kommunista párt (KKE). További kisebb pártok: Radikális Baloldali Koalíció (SYRIZA), Ortodox Népi Riadó (LAOS). A görög pártrendszer mai folyamatai egyértelmű kétpártrendszer képét rajzolják elénk, ugyanis a két nagyobb párt, az Új Demokrácia Párt és a PASOK szerzik meg a szavazatok jelentős többségét, így kevesen jutnak mellettük szóhoz.

Munkaszüneti napok és fesztiválok[szerkesztés]

A görög jog szerint minden vasárnap munkaszüneti nap. Ezenkívül négy hivatalos, kötelező munkaszüneti nap van: március 25. (függetlenség napja), Húsvéthétfő, augusztus 15. Nagyboldogasszony napja és december 25. (Karácsony). Jelentős ünnepek még: május 1. (a munka ünnepe) és október 28. (ohi nap).

Dátum Ünnep Görög név
és átírva
Megjegyzés
Január 1. Újév napja Πρωτοχρονιά
Protochroniá
Január 6. Vízkereszt Θεοφάνεια
Theophánia
változó Hamvazóhétfő Καθαρά Δευτέρα
Kathará Deftéra
A nagyböjt 1. napja; 2020-ban febr. 24.
Március 25. A nemzeti forradalom kezdete (1821) Εικοστή Πέμπτη Μαρτίου
Ikostí-pémpti Martiou
változó Nagypéntek Μεγάλη Παρασκευή
Megáli Paraskeví
változó Húsvét Κυριακή του Πάσχα
Kiriakí tou Páscha
változó Húsvéthétfő Δευτέρα του Πάσχα
Δευτέρα του Πάσχα
Május 1. A munka ünnepe Εργατική Πρωτομαγιά
Ergatikí Protomagiá
változó Pünkösd Πεντηκοστή'
Pentikoszti
Húsvét utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja
változó Pünkösdhétfő Δευτέρα Πεντηκοστής
Augusztus 15. Mária mennybemenetele Κοίμηση της Θεοτόκου
Kímisi tis Theotókou
Szűz Mária legfontosabb ünnepe
Október 28. A „NEM” napja Ημέρα του Όχι A „NEM” Mussolini ultimátumára vonatkozik; az olasz hadsereg elleni győzelem ünnepe
November 8. Kréta nemzeti ünnepe Csak regionális ünnep
December 25. Karácsony Χριστούγεννα
Khrisztoúyenna
December 26. "Isten anyjának" dicsőítése Σύναξις Υπεραγίας Θεοτόκου Μαρίας
Sinaxis Yperagías Theotókou Marías
Szűz Mária ünnepe

Fesztiválok[szerkesztés]

A nagyobb fesztiválok közé tartozik:

Vallás[szerkesztés]






Circle frame.svg

Vallási megoszlás (2017)[16]

  más keresztény (katolikust nem tart.) (3%)
  vallástalan (4%)
  muszlim (2%)
  más vallású (beleértve a római kat.) (1%)

Ókor[szerkesztés]

Az ókori Görögországban többistenhit volt. Az Olümposzi istenek az Olümposz hegyén laktak, pompában éltek és halhatatlanok voltak. Természeti erőket és emberi tulajdonságokat képviseltek. A vallásnak nem volt szent könyve, szent ligetekben tisztelték az isteneket: imával, énekkel és rituális tánccal.

Modern kor[szerkesztés]

Napjainkban a görög-ortodox kereszténység van jelentős többségben.

A középkorban, a török megszállás után a görögök egy része áttért a muszlimra, de arányuk jelentősen csökkent a görög szabadságharc és az első világháborút követő lakosságcsere eredményeként. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%. Sokáig kötelező volt a vallásoktatás az állami iskolákban, ám 2008-ban eltörölték.

A mai újpogány hellén vallás (Ἑλληνικὴ ἐθνική θρησκεία) az ókori görög vallás gyakorlását igyekszik feléleszteni.

Isten-hit[szerkesztés]

A görögök általában vallásosak, és zömük hisz Istenben.[17] 2010-es tanulmány alapján a görög lakosság 79% -a hisz Isten létezésében, további 16% -uk hisz egy felsőbb intelligenciában, míg 4% -uk nem hisz egyikben sem.[18]

Sport[szerkesztés]

Ókor[szerkesztés]

A pánhellén játékok az ókori Görögország négy nagy sportfesztiváljának összefoglaló neve volt:

Az athéni Olimpiai Stadion

Modern kor[szerkesztés]

Görögország előtérbe került számos sportágban az elmúlt évtizedekben. Görög sportolók jelentős sikereket értek el a következő sportágakban: kosárlabda, birkózás, vízilabda, atlétika, súlyemelés.

A 2004. évi nyári olimpiai játékokat Athénban rendezték meg. A görög sportolók 146 érmet nyertek 15 különböző sportágban.

Labdarúgás[szerkesztés]

A görög labdarúgó válogatott megnyerte a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságot.

Szimbólumok[szerkesztés]

Görögország nemzeti színei a kék és a fehér.

Címere egy kék színű pajzs, rajta egy fehér kereszttel.[19] A jelképet 1973, a monarchia és a katonai junta megszüntetése óta használják[20]. Eredeti jelképe Pallasz Athéné és a bagoly volt.[21]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mazlish, Bruce. Civilization And Its Contents. Stanford University Press, 2004. p. 3. Web. 25 Jun. 2012.
  2. Myres, John. Herodotus, Father of History. Oxford: Clarendon Press, 1953. Web. 25 Jun. 2012.
  3. Peter Krentz, Ph.D., W. R. Grey Professor of History, Davidson College.
    "Greece, Ancient." World Book Advanced. World Book, 2012. Web. 8 July 2012.
  4. a b Panoráma: Görögország, 1976
  5. Manos G. Birēs, Marō Kardamitsē-Adamē, Neoclassical architecture in Greece
  6. "Ancient Greek philosophy, Herodotus, famous ancient Greek philosophers. Ancient Greek philosophy at Hellenism.Net". www.hellenism.net. Retrieved 2019-01-28.
  7. Thessaloniki International Film Festival – Profile Archiválva 2015. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (in Greek)
  8. Merriam-Webster definition of tragedy
  9. http://www.focusmm.com/greece/gr_coumn.htm – Archiválva 2017. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Historical reference about Ancient Greek cuisine.
  10. Civitello, Linda. Cuisine and Culture: A History of Food and People. New York: Wiley, 67. o. (2007). ISBN 0-471-74172-8 
  11. a b c A görög szavak átírása a Wikipédia irányelvei alapján történik; ahol szükséges, az angolos átírást dőlt betűkkel jelezzük
  12. Civitello, Linda. Cuisine and Culture: A History of Food and People. New York: Wiley, 67. o. (2007). ISBN 0-471-74172-8 
  13. Renfrew, Colin. The Emergence of Civilization; The Cyclades and the Aegean in the Third Millennium B.C.. Taylor & Francis, 280. o. (1972) 
  14. Ancient Mashed Grapes Found in Greece Archiválva 2008. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Discovery News.
  15. Mashed grapes find re-write history of wine Zeenews
  16. Religious Belief and National Belonging in Central and Eastern Europe. Pew Research Center, 2017. május 10. (Hozzáférés: 2017. szeptember 9.)
  17. Lipka, Michael (31 Οκτωβρίου 2018). «Greek attitudes toward religion, minorities align more with Central and Eastern Europe than West». Pew Research Center. Ανακτήθηκε στις 2 Νοεμβρίου 2018.
  18. «Ειδικό Ευρωβαρόμετρο» (PDF). Ευρωπαϊκή Επιτροπή. Ιανουάριος–Φεβρουάριος 2010. Ανακτήθηκε στις 9 Σεπτεμβρίου 2017. (görögül)
  19. Εφημερίς της Κυβερνήσεως 1975, Article 2. o.
  20. Law 851/1978, Article 1, Clause 1. o.
  21. Presidency of the Hellenic Republic: The Order of the Redeemer.

Források[szerkesztés]

  • Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975.