Franz Sacher

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz Sacher
Franz Sacher.JPG
Született
1816. december 19.
Bécs[1]
Elhunyt
1907. március 11. (90 évesen)
Baden bei Wien
Állampolgársága osztrák
Foglalkozása séf
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Sacher témájú médiaállományokat.

Franz Sacher (Bécs, 1816. december 19.Baden, 1907. március 11.) osztrák cukrász és konyhafőnök, a híres Sacher-torta megalkotója.

Életútja[szerkesztés]

1816. december 19-én, Bécsben született, zsidó származású osztrák családba. Már fiatalon Metternich herceg bécsi palotájában a konyhán dolgozhatott. A konyhafőnök betegsége idején, a herceg azon kérésének, hogyː „Dass er mir aber keine Schand' macht, heut'”[2] (ne hagyjon szégyenben ma este) próbált megfelelni a másodéves szakácsinas, aki mindössze 16 évesen alkotta meg a róla elnevezett és az azóta világhírűvé vált Sacher-tortát. Pár évvel később, miután a mesterlevelét is megszerezte az Esterházy család szolgálatába állt. A magyar arisztokrata család zselízi birtokán született meg a fia, Eduard Sacher, a szállodaalapító, aki később Bécsben, az Operaház mellett 1876-ban nyitotta meg szállodájával együtt előkelő cukrászdáját.[3]

A Sacher család gróf Széchenyi István hívására az akkori magyar fővárosba, Pozsonyba ment, ahol a családfő tiszti vendéglőnek számító „Úri Kaszinó” konyháját vezette. A Pozsonyban kikötő dunai gőzösöket is ő látta el élelemmel mint a mai „cateringesek” korai előfutára. Később a Pesti Vigadó konyhafőnöke lett, és a Duna-gőzhajózási Társaság éttermeinek vezetését is átvette. Foglalkozásából adódóan foglalkozott bor, fűszer és csemege kereskedelemmel.

Az 1848-as forradalmat követően végleg hazatért Bécsbe. 1881-ben családjával a Bécs melletti alsó-ausztriai Badenbe költözött, ahol 1907-ben bekövetkezett haláláig élt.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár, 2014. december 11.
  2. Sachertorte (német nyelven). mein-oesterreich.info. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
  3. ^ a b Egy (torta)szeletnyi történelem A bécsi Sacher budapesti vendégtárlata (magyar nyelven) (pdf). nemzetisegek.hu. (Hozzáférés: 2016. április 19.)

Források[szerkesztés]