Horvátország kultúrája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Horvátország kultúrája hosszú múltra tekint vissza; a horvátok feltehetőleg 14 évszázada lakják ezt a területet,[1] de a civilizációk, amelyek előttük éltek ezen a területen, jelentős hatással voltak a kultúrájára.

Az ország földrajzi helyzete a különböző kultúrák kereszteződésében meghatározta a fejlődését. Az ország mai területe a nyugat-római és a bizánci birodalom határán volt, emellett Közép-Európa és a Földközi-tenger régióinak határán fekszik.

Az 1930-as és 40-es években fellángolt illír mozgalom nagy jelentőséggel volt a horvát kultúra fejlődésében. Létrejött egy új horvát helyesírás és a horvát irodalmi nyelv (a stokav dialektus alapján). A horvát kultúra minden területén virágzott.

A nemzet leghíresebb hozzájárulása a modern kultúrához a nyakkendő.

Képek a kultúráról
Zadar Egyeteme egyike Európa legrégibb egyetemeinek
Isztriai népviselet
A nyakkendő horvát eredetű
A zágrábi katedrális bejárata

Világörökség[szerkesztés]

Oktatási rendszer[szerkesztés]

A Zágrábi Egyetem Villamosmérnöki és Számítástechnikai Karának épületei

Az országban az oktatás négy szintből áll:

  • óvoda/előiskola (predškolski odgoj)
  • alapfokú oktatás (osnovno školovanje)
  • középfokú oktatás (srednje školovanje)
  • felsőoktatás (visoko školovanje)

Az országban 2020 táján 32 főiskola és 7 egyetem működik a nagyobb városokban: Zágrábban, Splitben, Rijekában, Eszéken, Zadarban, Dubrovnikban és Pulában. Minden horvát egyetem számos független karból áll.

Az egyetemi képzés három évig tart (hat félév) alapképzésben, öt évig (tíz félév) mesterképzésben, illetve hat évig (tizenkét félév) doktori képzésben (graduális képzés).

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Nemzeti színház (Zágráb)

Színházak[szerkesztés]

A Horvát Nemzeti Színház (Hrvatsko narodno kazalište) 1895-ben épült; 700 fős befogadó képességű.

Múzeumok[szerkesztés]

Építészet[szerkesztés]

Építészeti képek
A pólai amfiteátrium (2. század)
A zárai Szent Donát-templom (9. század)
A zárai katedrális (12-13. század)
A pleter, a hármasfonat
A dubrovniki Rektori Palota
Dubrovnik barokk stílusú Szt. Balázs temploma
A Szent Péter és Pál-templom Eszéken
A zágrábi Mirogoj-temető árkádja
A spliti Horvát Nemzeti Színház, 19-20. század
A fotó az 1930-as évek elején készült a zágrábi Burze térről ( Viktor Kovačić )
A zágrábi Meštrović pavilont Ivan Meštrović művészeti galériaként tervezte 1933-ban
A zágrábi Cibona-torony, 1987
Sky Office Tower, Zágráb, 2007-2012

A horvátok előtt[szerkesztés]

Az ókori görög tengerészek és kereskedők eljutottak a Földközi-tenger szinte minden részébe, beleértve a mai Horvátország partjait is és városállamokat alapítottak. A rómaiak aztán leigázták a görög gyarmati városokat. Ebből a korból már jelentős építmények maradtak meg, ilyenek például Póla nevezetességei (amfiteátrium, Sergius-diadalív, Augustus-templom stb.) vagy a spliti Diocletianus palotája, a késő antik építészet egyik legfontosabb műemléke.

Később a kora bizánci korszak idejéből, a 6. századból maradt fenn a poreči Euphrasius-bazilika.

Középkor[szerkesztés]

A 7. században Észak-Európából megérkeztek a horvátok más szlávokkal együtt, és letelepedtek azon a vidéken, ahol ma élnek. Ekkor még a vaskori nomád kultúrák szintjén álltak, de nyitottak voltak a római művészetre és mindenekelőtt a kereszténység felé. Az építészetüknek a legrégebbi fennmaradt példái a 9. századi templomok, amelyek közül a legreprezentatívabb a zárai Szent Donát- (crkva sv. Donata) és a spliti Szentháromság-templom (crkva sv. Trojstva).[2][3]

A 11. században az egész dalmát tengerpart mentén nagy városok épültek. A házak kőből készültek. A földszinten üzletek vagy tabernák voltak, amelyek ma olyan városokban láthatók, mint Poreč, Rab, Zadar, Trogir és Split. Ezekben a városokban a legfontosabb épületek a templomok voltak. Általában kőből épített bazilikák voltak, három hajóval, apszissal, oszlopokkal, boltívekkel, árkádokkal és fatetőkkel, és az Itáliából idekerült bencés szerzetesek kolostorainak közelében állították fel őket. A román kor elején kör vagy kereszt alaprajzú, kupolás templomok épültek, görög kereszt alaprajzra, amely Bizánc befolyását mutatja az építészetre.[4] Már ebben a korban felfedezhető a horvátok jellegzetes, kőbe faragott díszítőmotívuma, a pleter-nek (wd) nevezett hármasfonat.[4]

A gótika a hatását a 13. században kezdte éreztetni. Miután a tatárok 1242-es csapásuk során lerombolták a román stílusú zágrábi székesegyházat, e stílus hatását mutatja a helyébe épült zágrábi templom.

A korai gótika legreprezentatívabb példája viszont a A pólai ferences templom (1285).[5] A 14. században felépült a spliti Szt. Domniusz-székesegyház (Katedrala Svetog Duje) és a dubrovniki ferences kolostor kolostora is.

Dubrovnikban az 1435-ös tűzvész után a két legfontosabb épületet, a Rektori Palotát (Knežev dvor) és a Sponza-palotát a velencei gótika stílusában állították helyre. Dalmácia építészetében a 15. században Velence hatása érvényesült.[4]

A 15. században Horvátország három állam között volt felosztva: Észak-Horvátország az Osztrák Birodalom része, Dalmácia a Velencei Köztársaság fennhatósága alatt állt (Dubrovnik kivételével), Szlavónia pedig oszmán megszállás alatt volt. Így a régió mindenhonnan befolyást kapott. Ebben a környezetben épült fel a tengerparton, Šibenikben a nagyszerű Szent Jakab-katedrális, amire gótikus és reneszánsz stílussal az észak-itáliai, toscanai és dalmát építészeti hatások keveredése jellemző.

Újkor[szerkesztés]

Az újkorban a barokk várostervezés számos új városban volt érezhető, mint például Karlovac, Bjelovar, Koprivnica, Virovitica stb., amelyek nagy egyenes utcákkal, a közepén téglalap alakú terekkel, amely tereket kormányzati és katonai épületek, valamint reprezentatív templomok vettek körül. A legnagyobb barokk építészeti vállalkozás azonban Dubrovnikban történt a 17. században, miután 1667-ben katasztrofális földrengés történt, amikor szinte az egész város elpusztult.

A 19. század elején a Habsburg területeken (amelyhez Horvátország is tartozott) a klasszicista stílusú építkezés uralkodott. Horvátországban ekkor a legjelentősebb építész Bartol Felbinger volt, aki a szamobori városházát (1826) és a Zágráb melletti Januševac-kastélyt is tervezte.

A historizmust három nagy templom építése jellemzi: a dakovói neoromán katedrális (1882), az eszéki monumentális Szent Péter és Pál-plébániatemplom (1898) és a zágrábi székesegyház neogótikus átépítése. A 19. század végén Herman Bolle vállalta az európai historizmus egyik legnagyobb projektjét, a zágrábi Mirogoj temetőben egy fél kilométer hosszú neoreneszánsz árkádot, húsz kupolával.

20-21. század[szerkesztés]

A spliti Dalmácia-torony (Dalmacija toranj)

Az I. világháború végéig számos művészeti irányzat és stílus élt együtt Horvátországban. A korszak legnagyobb alkotásai, köztük a bécsi szecessziós stílus legjelentősebb példái: a zágrábi Néprajzi Múzeum 1901-ben, a Kallina-ház 1903-ban, a Nemzeti Könyvtár 1912-ben, a Horvát Nemzeti Színház Splitben.

Az 1920-as évektől kezdődően a jugoszláv építészek az építészeti modernizmust hirdették. A modern horvát építészet Viktor Kovačićal (wd) jelent meg Horvátországban.[6] A II. világháború után Jugoszlávia rövid kapcsolata a keleti blokkkal a szocialista realizmus rövid időszakát nyitotta meg. A szocreál építészet Jugoszláviában Josip Broz Tito 1948-as Sztálinnal való szakításával hirtelen véget ért. A következő években a nemzet egyre inkább Nyugat felé fordult, visszatérve a háború előtti jugoszláv építészetet jellemző modernizmushoz.[7]

A 2010-es években Otto Barić lett a spliti, neofuturista Dalmácia-torony (Dalmacija toranj) építésze, amely ekkor Horvátország legmagasabb épülete. A projekt nemzetközi díjat kapott Európa legjobb irodaházának járó elismerésben.[8][9] A projekt két toronyból áll; az egyik 2016 óta a horvát banki társaság, a Splitska banka igazgatóságának székhelye.[9]

Zene és tánc[szerkesztés]

Zene[szerkesztés]

Esküvői zenekar a Kumroveci szabadtéri Falumúzeumban, a 19-20. századi zagorjei parasztok életét bemutatva.

Az ország zenéjének két fő hatása van:

  • a közép-európai, amely az ország középső és északi részein, – beleértve Szlavóniát – jelentős,
  • a mediterrán, Dalmácia és Isztria tengerparti vidékein.

Dalmácia, Isztria és Kotor horvát katolikus papjai a 9. és 10. században egyházi szláv nyelven énekeltek, amelyből az egyéni vagy kórusi lelki zene különböző formái alakultak ki.

A 19. században kibontakozott az illír mozgalom, amely irodalomként és zeneként sajátos társadalompolitikai szerepet, a nemzettudat formálását és védelmét szánta. Ekkor készült el az első horvát nemzeti opera, a Ljubav i zloba („Szerelem és ármány, 1846), valamint a horvát himnusz.

A modern korban a pop és a rock egyaránt népszerű, és gyakran tartalmaz dalmát vagy szlavón népi elemeket. A 20. század közepe óta a sláger és a sanzon ihletésű zene alkotja a horvát populáris zene gerincét.

Népzene[szerkesztés]

Tamburazenekar

A hagyományos népzene, a tambura zene eredetileg Horvátország keleti részéből, Szlavóniából származik.

Az ún. klapa (wd) népzenei csoportok, amelyek többszólamú éneklést adnak elő, többnyire kíséret nélkül, a tengerparton lépnek fel különleges alkalmakkor.

Az isztriai népzene feltűnően különbözik Horvátország többi részének népzenei stílusától. Ennek oka különösen a pentaton isztriai skála (wd) (Istarska ljestvica).

A ganga (wd) olyan hagyományos többszólamú dal, amelyet a dalmát hátországból vagy Hercegovinából származó tipikus parasztdalok jelölésére használnak.

Klasszikus zeneszerzők[szerkesztés]

Eurovíziós Dalfesztivál[szerkesztés]

Tánc[szerkesztés]

A linđo (wd) a dubrovniki régió népszerű néptánca. A lijerica, a dél-dalmát háromhúros hangszer kíséri. Régebben egyszerű duda (mišnice) kíséretében táncolták.

Irodalom[szerkesztés]

A horvát irodalom klasszikusai: Ivo Andrić, Dobriša Cesarić, Ivan Gundulić, Ante Kovačić, Ivan Goran Kovačić, Miroslav Krleža, Marko Marulić, Antun Gustav Matoš, Ivan Mažuranić, Vesna Parun, August Šenoa, Dragutin Tadijanović, Tin Ujević

Képzőművészetek[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. Az ország minden részének megvannak a maga kulináris hagyományai. Több hasonlóságot mutat az osztrák-magyar konyhával és helyenként a török konyhával. A tengerparton az ókori és illír konyha, majd később a mediterrán, elsősorban az olasz és a francia konyha hatásai láthatók.

Külön kell választanunk a tengerpart illetve az északi, a tengertől távolabb eső területeit. A tengertől távolabb eső (Szlavónia, Baranya, Közép-Horvátország) leginkább a magyarhoz hasonló, fűszeres, sok húst (főleg sertés, baromfi), illetve zöldséget felhasználva főz, míg a tengerparti területeken nagyon sok halat illetve a mediterrán klímában megtermő zöldséget (szőlő, füge) felhasználva készítik ételeiket.

A belső régiókban a gabonafélék meghatározók. A Muraköz és Drávamenti területek főzési szokásaiban rengeteg magyar kapcsolat van, előbbi helyen magyar módra készítik a sertéssonkát pirospaprikával. Osztrák-német eredetre vall a szamobori kotlet nevű sertésszelet[10] és bécsi szelet alapján született zágrábi szelet.[11]

Fő fűszerei a feketebors, fokhagyma és paprika.[12] Elmaradhatatlan kellék a főzésnél a szalonna. A tengermelléken a fűszerek között találunk zsályát, rozmaringot, babérlevelet, oregánót, majorannát, fahéjat, szegfűszeget, szerecsendiót, citromot és narancsot. Meghatározó még a hal és olívaolaj használata.[13]

A legismertebb ételek következőek:

  • Csevap: marha- és sertéshúsból összekevert, fűszerezett fasírt. Tálalása szeletelt hagymával és ajvárral a legajánlottabb.
  • Ajvár: Előre grillezett, meghámozott és ledarált húsos paprikából készülő krém.
  • Pljeskavica: lehetőség szerint faszénen, grillen megsütött fűszerezett húspogácsa.
  • Péksütemények
Burek: török eredetű, azonban ma a legnépszerűbb horvát péksüteménnyé vált. Levelestésztából készül, túróval, sonkával, gombával, almával töltött édesség.
Strukli: réteshez hasonló, almával, gyümölccsel töltött sütemény.
  • Levesek: a tengerpart legnépszerűbb hallevese a Brodet, melyet agyagtálban, parázson főznek. A Manestra tengerparti részekre jellemző, vörösborral leöntött, babbal és pirított tésztával tálalt leves. A szárazföldeken a paprikás, tejfölös Csorba fogyasztása a leggyakoribb.
  • Halételek: legkedveltebb a sült Lignja (tintahal) és a citrommal tálalt girice (vékony szardella).

Híresebb horvátok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Emil Heršak-Sanja Lazanin: Veze srednjoazijskih prostora s hrvatskim srednjovjekovljem. Migracijske i etničke teme, XV. évf. 1–2. sz. (1999) Hozzáférés: 2021. nov. 13.Emil Heršak-Boris Nikšić: Hrvatska etnogeneza: pregled komponentnih etapa i interpretacija (s naglaskom na euroazijske/nomadske sadržaje). Migracijske i etničke teme, XXIII. évf. 3. sz. (2007) Hozzáférés: 2021. nov. 13.
  2. CROATIAN ART HISTORY – OVERVIEW OF PREHISTORY. Ministry of Foreign Affairs and European Integration (Croatia). [2022. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  3. Church of Saint Donat. Zadar Tourist Board. [2022. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  4. a b c Takács Erika: Horvátország (2005)
  5. The Age of Free Cities, Nobility and Preaching Orders: Gothic (13th and 14th centuries). culturenet.hr web portal to Croatian culture . Ministry of Culture of the Republic of Croatia. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
  6. The Zagreb City Museum, The architect Viktor Kovačić - photographs
  7. Babic, Maja (2013). "Modernism and Politics in the Architecture of Socialist Yugoslavia, 1945-1965" (PDF). University of Washington.
  8. Westgate ne prestaje iznenađivati javnost: dok Splićani sa zanimanjem prate kako niče najviša zgrada u Hrvatskoj, ugledne svjetske kompanije već su 'bacile oko' na atraktivne prostore
  9. a b Westgate Group Split: Dalmatia Tower Ready to House First Marriott Hotel in Croatia by End of 2021. Croatia Week. [2021. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  10. Samoborski kotleti – najukusniji način spremanja kotleta (recipeci.com)
  11. Zagrebački odrezak (coolinarika.com)
  12. Croatian Cuisine Guide: Amazing Croatian Foods You Must Try (Croatiawise.com)
  13. Croatia's Dalmatian Coast: Roasted Rodents & Stone Soup (Travel Channel)