Ugrás a tartalomhoz

Minimálbér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan óránkénti, napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér az az államilag megkövetelt munkadíj, amelynél alacsonyabb munkadíjat egyetlen munkavállaló sem kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák. Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente emelik, azonban a vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol emelkedik, máskor viszont csökken az értéke. A 2022-es adatok szerint az Európai Unió összes tagállama közül Magyarországon a 4. legalacsonyabb a minimálbér összege, és a visegrádi országok közül is mindhárom másik országban jóval magasabb a minimálbér összege, mint Magyarországon.[1]

Pedig a minimálbérnek, és annak minél nagyobb emelésének számos pozitív hatása van: növeli az életszínvonalat, csökkenti az abszolút és a relatív szegénység mértékét, enyhíti a kereseti különbségeket, mérsékli a keresetek egyenlőtlen területi eloszlását és a nemek közötti bérszakadékot, csökkenti a munkaerő külföldre vándorlásának mértékét, mérsékli a pályaelhagyók számát, növeli az egyes hivatások presztízsét, munkára ösztönöz, növeli a munkatermelékenységet, a vállalkozásokat hatékonyabb működésre sarkallja, miközben csökkenti a szürkegazdaság mértékét, emellett a magasabb jövedelemadó-, járulék- és áfabevétel következtében növekednek az állami bevételek. Kutatások azt is bebizonyították, hogy a minimálbér emelése nem csökkenti a foglalkoztatottak számát.

A minimálbér mértékére évről évre javaslatokat tesz az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO (International Labour Organization) is.

Magyarországon differenciált minimálbért alkalmaznak: van a 266 800 forintos normál minimálbér, emellett van a bruttó 326 000 forintos garantált bérminimum – utóbbit a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben alkalmazzák. Ilyen differenciált rendszert a világon egyetlen más országban sem alkalmaznak. 2020-ban napirendre került a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítése, ennek a bevezetése azonban a mai napig nem történt meg. Pedig a minimálbér egységesítését támogatnák a munkaadók és a munkavállalók képviselői is.[2] Emellett az infláció[3] miatt a minimálbér 326 000 forinton történő egységesítését egyetlen lépésben meg lehetne tenni anélkül, hogy a minimálbért fizető munkáltatók terhei reálértéken drasztikusan növekednének, és hogy a garantált bérminimumhoz kötött fizetések összege nominálisan csökkenne. Az európai minimálbér-szabályozás miatt újra napirendre kerülhet a minimálbér egységesítése, hiszen a vonatkozó uniós irányelv a jelenleginél érdemben magasabb minimálbért fog megkövetelni Magyarországon, ami miatt a garantált bérminimum megtartása külön kategóriaként fenntarthatatlan és szükségtelen lesz.[4]

2022-ben az Európai Parlament és az Európai Tanács is jóváhagyta az európai minimálbér-szabályozásról szóló irányelvet, amely megszabja, hogy milyen képletek alapján kell kiszámítani a minimálbér összegét. Ezek között van a mindenkori átlagbér 50%-a és a mediánbér 60%-a; mindkét számítási mód jelentős minimálbér-emelést jelentene a jelenlegi szinthez képest Magyarországon. A tagállamoknak legfeljebb két évük van rá, hogy átültessék az irányelvet a nemzeti jogrendszerükbe, az új szabályokat tehát először legkésőbb a 2025-ös minimálbér összegének megállapításánál kell alkalmazni.[4][5]

Az európai minimálbér bevezetésének hatékony módja, ha a korábbi évek átlagbéréből számítják ki a minimálbér összegét; erre jó példa Szlovákia, ahol a kormány szándékai szerint a minimálbér összegét egy automatikus mechanizmus szerint, minden év esetében a két évvel korábbi átlagbér 60%-ában fogják megállapítani.[6]

Története[szerkesztés]

Közgazdasági modellek[szerkesztés]

A kereslet-kínálat elemzése, ahogy azt számos közgazdasági tankönyv bemutatja, arra utal, hogy a minimumbér bevezetése a munka árát az egyensúlyi bér szintje fölé kényszerítheti.[7][8] (A munkabér egyensúlyi szintje az a bérszint, amely mellett ugyanannyi munkaórát vennének a munkaadók, mint amennyit a munkavállalók eladnának.) Ennek oka, hogy az egyensúlyi szintnél magasabb bér mellett több ember szeretne munkát vállalni, mint amennyire a cégek igényt tartanak. A minimumbér bevezetése vagy emelése általában főként az alacsonyabb képzettségű munkaerő piacára van hatással, mivel ezen piacra lehet igaz, hogy az egyensúlyi bérszint a minimálbér szintjén vagy alatta van. Ezzel szemben a magasan képzett munkaerő piacán az egyensúlyi bér többnyire túl magas ahhoz, hogy a minimálbér bevezetése vagy emelése érdemben hatással legyen rá.[9]

Más szóval az alap közgazdasági érvelés a következőket mondja az olyan jószágokról, mint a munka (vagy akár a búza): Valamely jószág árának mesterséges emelése a kínálatának növelése és keresletének csökkenése irányában hat. Az eredmény az adott jószág fölöslege. Ha a fölösleg búza, a kormány megveszi azt. Viszont mivel a kormány nem „veszi meg” (nem alkalmazza) a fölöslegként kialakuló munkaerőt, így a munkaerő-fölösleg munkanélküliség formájában jelenik meg, ami jellemzően magasabb minimálbér szabályozás esetén, mint anélkül.[10] Tehát a minimálbér növelése segíti azokat, akiknek a bére ezáltal megnő, viszont hátrányosan érinti azokat, akik nem jutnak munkához (vagy elveszítik állásukat), mert a vállalatok létszámleépítésbe kezdenek.

A minimálbér támogatói szerint azonban a helyzet jóval összetettebb annál, mint amit a fent leírt elmélet leképez. Az egyik bonyolító tényező a munkaerő piacán lehetséges monopszónia (azaz több eladós – egy vásárlós helyzet). Ilyenkor a munkáltatónak hatalmában áll meghatározni a bérszintet. Ezért legalább az elméleti lehetősége adott annak, hogy a minimálbér növelje a foglalkoztatottságot. S habár az egy-munkáltatós állapot aligha jellemző a legtöbb munkaerő piacra, más tényezők – aszimmetrikus információ, mobilitás korlátozottsága és a munkaerő értékesítés személyes jellege – a legtöbb cég számára bizonyos fokú bérmeghatározó pozíciót teremtenek.[11] Számos közgazdász inkoherensnek tartja az érvelést, mely szerint a munkaerő piac egyszerű kereslet-kínálat modelljére alapozva kijelenthető lenne, hogy a minimumbér csökkenti a foglalkoztatottság szintjét.[12][13][14]

Empirikus kutatások[szerkesztés]

Egy 2010-es tanulmány 288 szomszédos, egymástól eltérő minimálbérrel rendelkező egyesült államokbeli megyepárt hasonlított össze 1990 és 2006 között, és a kutatásból kiderül, hogy a minimálbér emelése nincs kedvezőtlen hatással a foglalkoztatottságra. Az eltérő minimálbérrel rendelkező szomszédos megyék lila színnel vannak jelölve, az összes többi megye fehér.[15]

Több száz közgazdasági kutatás igyekezett kimutatni, hogy a minimálbér bevezetésének ill. emelésének van-e, milyen irányú és mekkora hatása a foglalkoztatottságra. Neumark és Wascher (2007) meta-tanulmányukban (más tanulmányokat összefoglaló tanulmány) összesen 102, az 1990-es évek elejétől készült tanulmányt vettek górcső alá. Ezeknek fele (52) vonatkozott az USA-ra, a másik fele (50) egyéb OECD országokban, Latin-Amerikában és Indonéziában készített tanulmány volt.[16] Neumark és Wascher így összegezték eredményeiket: „A becslések széles sávban mozognak és ennek megfelelően nincs konszenzus a minimálbér-emelésnek az alacsony bérezésű foglalkoztatottságra gyakorolt hatását illetően. Azonban az a gyakran megfogalmazott állítás, miszerint az újabb kutatások nem támasztják alá a hagyományos nézetet, - azaz hogy a minimálbér csökkenti az alacsony bérűek foglalkoztatottságát - biztosan nem helytálló. Az általunk megvizsgált tanulmányok többsége a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatásának viszonylag konzisztens, bár nem mindig statisztikailag szignifikáns, jelzését adja... További konklúzió, hogy alig van olyan tanulmány, mely meggyőző bizonyítékot szolgáltatna a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatására.”[17]

Azonban Doucouliagos és Stanley (2009) meta-tanulmánya szerint, mely 64, 1972 és 2007 között készült tanulmányt nézett át, a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása közel nulla. Doucouliagos és Stanley (2009) tanulmány azonban kifejezetten az USA-ban mért tinédzser foglalkoztatottság kérdésével foglalkozott.[16]

John Smith (2013) szerint minden empirikus kutatás, mely megvizsgálta, azt találta, hogy a minimálbér emelése konzisztensen és statisztikailag szignifikáns módon társult az érintett dolgozók bérének emelkedésével. Ugyanakkor a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása nem egyértelmű.[16]

A minimálbér támogatói rámutatnak, ha a minimálbér emelése csak kisebb mértékű foglalkoztatottságbeli visszaeséssel jár, azt ellensúlyozhatja a minimálbéren állásukban megtartottak helyzetének javulása. Magyarországi fejleményeket ismertetve Pogátsa Zoltán közgazdász kiemeli: „a 2001-2-es óriási minimálbér-emelésnél nagyságrendileg félmillió ember bére emelkedett, miközben közvetlenül csupán körülbelül 12 ezer ember munkája árazódott ki”[18] Magyarán: a minimálbér emelésével több mint negyvenszer annyi ember járt jól, mint rosszul. A minimálbér emelése után megszűnt munkahelyek száma olyan minimális volt, amelyet a munkaerőpiac 1-2 hónap alatt képes újra létrehozni.

Minimálbér Európában[szerkesztés]

Európában Izland, a skandináv országok, Svájc, Ausztria, Olaszország és Ciprus nem alkalmazza. Írország 2001-ben, míg Horvátország 2009-ben vezette be a minimálbért. Németországban 2014. július 11-én fogadták el a minimálbérre vonatkozó jogszabályt, amely 2015-től lépett hatályba.[19]

Minimálbér Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, 1992 és 2011 között mértékét évente[20] állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács már csak javaslattételi lehetőséggel bír.

A mindenkori év végére megállapított minimálbér összege kötelező érvényű a magyar gazdaság egészére nézve. Mértéke egy sor adó- és járulékfizetési kötelezettség alapegységét képezi, ehhez viszonyítják például a társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét.[21] Az év első emelt havibérét február elején kapják meg a munkavállalók, hiszen az csak a tárgyévi januári munkáktól érvényes.

A minimálbér összege mindig bruttó összeg (azaz a vonatkozó adókat még ki kell belőle fizetni); így a munkavállalók által kézhez kapott kereset a minimálbérnél jóval alacsonyabb is lehet. A 2002 és 2008 közötti tárgyi adóévekben (hét adóévben) a minimálbér adómentes volt. 2009-től ismét adóköteles, azonban az adójóváírás miatt ez eleinte csak minimális adóterhet jelentett. 2012. január 1-jétől azonban megszűnt az adójóváírás, emiatt a 16%-os személyi jövedelemadóteher hárult a minimálbérre, mely 2016-tól 15%-ra csökkent. A minimálbérre is igénybe vehető szja-jóváírás, három vagy több gyermeket nevelő keresők akár nettóban is megkaphatják a legkisebb kötelező munkabért[22].

Mértéke szakképzettséget nem igénylő munkakörökben
Érvényességi idő[23] Értéke havonta[23] Értéke hetente Értéke naponta Értéke óránként A bruttó
átlagkereset
%-ában[23]
Rendelkező jogszabály
1992. január 1. – 1992. december 31. 8000 HUF 35,8
1993. január 1. – 1993. december 31. 9000 HUF 33,1
1994. január 1. – 1994. december 31. 10 500 HUF 30,9
1995. január 1. – 1995. december 31. 12 200 HUF 31,4
1996. január 1. – 1996. december 31. 14 500 HUF 31,0
1997. január 1. – 1997. december 31. 17 000 HUF 29,7
1998. január 1. – 1998. december 31. 19 500 HUF 28,8
1999. január 1. – 1999. december 31. 22 500 HUF 29,1
2000. január 1. – 2000. december 31. 25 500 HUF - - 144 HUF 29,1 215/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet
2001. január 1. – 2001. december 31. 40 000 HUF 9200 HUF 1840 HUF 230 HUF 38,6 197/2000. (XI. 27.) Korm. rendelet
2002. január 1. – 2002. december 31. 50 000 HUF - - 288 HUF 40,8 224/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet
2003. január 1. – 2003. december 31. 50 000 HUF - - 36,4
2004. január 1. – 2004. december 31. 53 000 HUF 12 200 HUF 2440 HUF 305 HUF 36,4 210/2003. (XII.10.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról
2005. január 1. – 2005. december 31. 57 000 HUF 13 120 HUF 2624 HUF 328 HUF 36,0 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról
2006. január 1. – 2006. december 31. 62 500 HUF 14 400 HUF 2880 HUF 360 HUF 36,5 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2007. január 1. – 2007. december 31. 65 500 HUF 15 080 HUF 3020 HUF 377 HUF 35,4
2008. január 1. – 2008. december 31. 69 000 HUF 15 880 HUF 3180 HUF 397 HUF 34,7
2009. január 1. – 2009. december 31. 71 500 HUF 16 500 HUF 3290 HUF 411 HUF 35,8 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelez legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2010. január 1. – 2010. december 31. 73 500 HUF 16 900 HUF 3380 HUF 423 HUF 36,3 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2011. január 1. – 2011. december 31. 78 000 HUF 17 950 HUF 3590 HUF 449 HUF 36,6 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2012. január 1. – 2012. december 31. 93 000 HUF 21 400 HUF 4280 HUF 535 HUF 41,7 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2013. január 1. – 2013. december 31. 98 000 HUF 22 560 HUF 4510 HUF 564 HUF 42,5 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2014. január 1. – 2014. december 31. 101 500 HUF 23 360 HUF 4670 HUF 584 HUF 42,7 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2015. január 1. – 2015. december 31. 105 000 HUF 24 160 HUF 4830 HUF 604 HUF 42,4 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2016. január 1. – 2016. december 31. 111 000 HUF 25 500 HUF 5110 HUF 639 HUF 42,2 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2017. január 1. – 2017. december 31. 127 500 HUF 29 310 HUF 5870 HUF 733 HUF 42,9 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2018. január 1. – 2018. december 31. 138 000 HUF 31 730 HUF 6350 HUF 794 HUF 41,8 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2019. január 1. – 2019. december 31. 149 000 HUF 34 260 HUF 6860 HUF 857 HUF 40,5 A Kormány 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról
2020. január 1. – 2021. január 31. 161 000 HUF 37 020 HUF 7410 HUF 926 HUF 39,8 A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2020. évi megállapításáról
2021. február 1. – 2021. december 31. 167 400 HUF 38 490 HUF 7700 HUF 963 HUF 38,1 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2022. január 1. – 2022. december 31. 200 000 HUF 45 980 HUF 9200 HUF 1150 HUF 38,8 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2023. január 1. – 2023. november 30. 232 000 HUF 53 340 HUF 10 670 HUF 1334 HUF na. 573/2022 (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2023. december 1-jétől 266 800 HUF 61 340 HUF 12 270 HUF 1534 HUF na. 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
Mértéke legalább középfokú végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben (garantált bérminimum)[24][25]

A garantált bérminimum munkakörhöz, és nem végzettséghez kötött. A garantált bérminimumot abban az esetben kell megfizetnie a munkaadónak, ha az adott munkakör legalább középfokú végzettséghez kötött. Ha valaki például szakmunkás végzettséggel portásként dolgozik, a munkaadónak nem kötelező a garantált bérminimumt kifizetni.[26]

Érvényességi idő[24] Érték havonta[24] Értéke hetente Értéke naponta Értéke óránként Megjegyzés
2006. július 1–december 31. 65 700 HUF (legkisebb munkabér 105%-a, kerekítve a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint) 15 120 HUF 3030 HUF 378 HUF két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
68 800 HUF (legkisebb munkabér 110%-a, kerekítve a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint) 15 840 HUF 3170 HUF 396 HUF legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
2007. január 1. – 2007. december 31. 72 100 HUF (legkisebb munkabér 110%-a, kerekítve) 16 590 HUF 3330 HUF 415 HUF két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
75 400 HUF (legkisebb munkabér 115%-a, kerekítve) 17 350 HUF 3480 HUF 434 HUF legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
2008. január 1. – 2008. december 31. 82 800 HUF (legkisebb munkabér 120%-a, kerekítve) 19 060 HUF 3820 HUF 477 HUF két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
86 300 HUF (legkisebb munkabér 125%-a, kerekítve) 19 850 HUF 3980 HUF 497 HUF legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
2009. január 1. – június 30. 87 000 HUF 20 000 HUF 4000 HUF 500 HUF Teljes munkaidő teljesítése esetén.
2009. július 1. – 2009. december 31.[27] 87 500 HUF 20 100 HUF 4030 HUF 503 HUF Teljes munkaidő teljesítése esetén.
2010. január 1. – 2010. december 31. 89 500 HUF 20 600 HUF 4120 HUF 515 HUF
2011. január 1. – 2011. december 31. 94 000 HUF 21 650 HUF 4330 HUF 541 HUF
2012. január 1. – 2012. december 31. 108 000 HUF 24 850 HUF 4970 HUF 621 HUF
2013. január 1. – 2013. december 31. 114 000 HUF 26 250 HUF 5250 HUF 656 HUF
2014. január 1. – 2014. december 31. 118 000 HUF 27 160 HUF 5430 HUF 679 HUF
2015. január 1. – 2015. december 31. 122 000 HUF 28 080 HUF 5620 HUF 702 HUF Teljes munkaidő teljesítése esetén, ezt is a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet rögzíti
2016. január 1. – 2016. december 31. 129 000 HUF 29 690 HUF 5940 HUF 742 HUF 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2017. január 1. – 2017. december 31. 161 000 HUF 37 020 HUF 7410 HUF 926 HUF 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2018. január 1. – 2018. december 31. 180 500 HUF 41 500 HUF 8300 HUF 1038 HUF 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2019. január 1. – 2019. december 31. 195 000 HUF 44 830 HUF 8970 HUF 1121 HUF A Kormány 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról
2020. január 1. – 2021. január 31. 210 600 HUF 48 420 HUF 9690 HUF 1211 HUF A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2020. évi megállapításáról
2021. február 1. – 2021. december 31. 219 000 HUF 50 350 HUF 10 070 HUF 1259 HUF 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2022. január 1. – 2022. december 31. 260 000 HUF 59 780 HUF 11 960 HUF 1495 HUF 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2023. január 1. – 2023. november 30. 296 400 HUF 68 140 HUF 13 630 HUF 1704 HUF 573/2022 (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2023. december 1-jétől 326 000 HUF 74 950 HUF 14 990 HUF 1874 HUF 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1] – ec.eurostat.eu, 2022. január 28.
  2. Átalakításra vár a minimálbérezés – magyarnemzet.hu, 2020. január 14.
  3. Nagy Márton: magasabb, 5-6 százalékos lehet jövőre az infláció – portfolio.hu, 2023. december 4.
  4. a b Jönnek az új EU-s szabályok a minimálbérre, de mi lesz a magyar fizetésekkel? – lakmusz.hu, 2022. október 11.
  5. Jön az uniós minimálbéremelési rendszer, jól járnak a magyar dolgozók – napi.hu, 2022. október 4.
  6. Ismét terítéken a minimálbér (magyar nyelven). ujszo.com, 2024. március 27.
  7. McConnell, C. R.. Economics, 14th, Irwin-McGraw Hill, 594. o. (1999) 
  8. Gwartney, J. D.. Economics: Private and Public Choice, 10th, Thomson South-Western, 97. o. (2003)  hivatkozta: :en:minimum wage
  9. Mankiw, N. Gregory. Principles of Macroeconomics, 6th, South-Western Pub, 311. o. (2011)  hivatkozta: :en:minimum wage
  10. Sowell, Thomas. Minimum Wage Laws, Basic Economics: A Citizen's Guide to the Economy. New York: Basic Books, 163–9. o. (2004). ISBN 978-0-465-08145-5 hivatkozta: :en:minimum wage
  11. (1997. március 1.) „Monopsony in the Labor Market”. Journal of Economic Literature 35 (1), 86–112. o.  
  12. (1970. július 1.) „Heterogeneous Capital, the Production Function and the Theory of Distribution”. The Review of Economic Studies 37 (3), 407–36. o. DOI:10.2307/2296729.  hivatkozta: :en:minimum wage
  13. (2005) „On Labour Demand and Equilibria of the Firm”. The Manchester School 73 (5), 612–9. o. DOI:10.1111/j.1467-9957.2005.00467.x.  hivatkozta: :en:minimum wage
  14. (2009) „Input price-input quantity relations and the numeraire”. Cambridge Journal of Economics 33 (5), 937–48. o. DOI:10.1093/cje/bep005.  hivatkozta: :en:minimum wage
  15. (2010. november 1.) „Minimum Wage Effects Across State Borders: Estimates Using Contiguous Counties”. Review of Economics and Statistics 92 (4), 945–964. o. DOI:10.1162/REST_a_00039. (Hozzáférés: 2014. március 10.)  
  16. a b c John Smith: Why Does the Minimum Wage Have No Discernible Effect on Employment? 2013. Center for Economic and Policy Research
  17. Neumark, D.; Wascher, W.: Minimum wages and employment. 2007. IZA Discussion Papers, No. 2570
  18. Pogátsa Zoltán a HVG.hu Vélemény rovatában. 2014. június 18.
  19. Gesetz zur Stärkung der Tarifautonomie (Tarifautonomiestärkungsgesetz). Dokumentations- und Informationssystem für Parlamentarische Vorgänge. Deutscher Bundestag. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
  20. A napi.hu cikke említ egy négyéves időszakot, melyben nem évente történt ennek megállapítása, azonban azt nem részletezi.
  21. 2012 tavaszán ez a minimálbér 30-ad része.
  22. Bank360 bérkalkulátor (magyar nyelven). bank360.hu. (Hozzáférés: 2022. december 19.)
  23. a b c A KSH éves minimálbér statisztikája
  24. a b c NAV Minimálbér, garantált bérminimum
  25. Teljes megnevezése: „a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén”.
  26. Minimálbér 2023 és garantált bérminimum 2023 - bruttó és nettó | Bank360 (magyar nyelven). bank360.hu. (Hozzáférés: 2022. december 19.)
  27. Ezt a megosztást a 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet írta elő.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Minimum wage című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]