Dornbirn

Dornbirn
Dornbirn madártávlatból
Dornbirn címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Vorarlberg
Járás	Dornbirni járás
Polgármester	Markus Fäßler Andrea Kaufmann Wolfgang Rümmele Rudolf Sohm Karl Bohle Günther Anton Moosbrugger
Irányítószám	6850
Körzethívószám	05572
Forgalmi rendszám	DO
Testvérvárosok	Lista Sélestat Kecskemét Dubuque
Népesség
Teljes népesség	48 067 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	437 m
Terület	120,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 25′, k. h. 9° 45′47.416666666667, 9.75
Dornbirn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dornbirn témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Dornbirn Ausztria Vorarlberg tartományának legnépesebb városa, amely a Rajna-völgyben található falvakból áll: Oberdorf, Hatlerdorf, Haselstauden, Rohrbach, Schoren, Watzenegg, Kehlegg, a központban a Nieder- vagy Unterdorf nevű városrész, mai nevén Markt, illetve 8 km-re még egy falu, Ebnit alkotja a települést.

Fekvése

Dornbirn a Rajna-völgyben, a Keleti-Alpok, a Bregenzerwald lábánál fekszik 437 m tengerszint feletti magasságban, de a város közigazgatási területéhez tartozik a 2062 m magas Sünser Spitze is. A város folyója a Dornbirner Ach.

Éghajlata

Az Arlberg éghajlat- vízválasztó is egyben, így a keletebbre fekvő tartományokkal szemben Vorarlbergre az óceáni és a kontinentális hatás egyaránt jellemző. Az északnyugatról érkező nedves légtömegek következtében a hegyekben egész évben sok csapadék hull, emiatt a telek enyhébbek, a nyarak pedig hűvösebbek. A hőmérséklet ingadozását jelentősen csökkenti a Boden-tó hatalmas vízfelülete is. Dornbirn januári középhőmérséklete 0,6 °C, a júliusi 16 °C. A terület jellemző szele a főn, a Rajna-völgyben gyakori a hőmérsékleti inverzió, ami miatt sokszor ködös az időjárás.

A Városháza

Története

A Rajna-völgy a régészeti leletek szerint már régóta lakott volt, amiről az újkőkori (i. e. 3000–1800) és bronzkori (i. e. 1800–750) leletek is tanúskodnak. A város mai területén található települést először egy Sankt Gallenből származó oklevél említi Torrinpuirron néven 895-ben. A 15. század végéig fokozatosan benépesülnek a környező falvak is. 1380-ban Dornbirn Habsburg fennhatóság alá került, a lakosoknak a terület megoszthatatlanságát és elidegeníthetetlenségét ígérve. 1405–1408-ban a város az appenzelli háborúban a svájciak oldalán harcolt a nemesség ellen. Az 1628–1629-es pestisjárvány 820 áldozatot követelt, ez a település akkori lakosságának egyharmada volt. 1647-ben a svédek elfoglalták Bregenzet, így a hozzá tartozó Dornbirn is svéd fennhatóság alá került. A középkorban az emsi grófok egyre nagyobb befolyást szereztek a környéken, ám 1655-ben az itt élő parasztok az 1380-as ígéretben foglaltakra hivatkozva 4000 gulden befizetésével megakadályozták, hogy Dornbirn a grófok kezére kerülhessen. A település ekkor kapta hűsége jutalmául a máig használatos körtefás címerét. 1771-ben a lakosság megvásárolta a település teljes területét 45 250 guldenért a súlyosan eladósodott grófoktól. A függetlenség nem tartott sokáig, mert az 1805-ös pozsonyi béke következtében Dornbirn bajor fennhatóság alá került, amely csak 1814-ben ért véget. A 19. század békeéveiben jelentős fejlődés kezdődött, amit a vasútvonal kiépítése is ösztönzött.

1901. november 21-én Ferenc József császár városi rangra emelte Dornbirnt. Az első világháborúban 604 fő esett el. Az ezt követő években zajló polgárháborút elkerülték, mivel a lakosság zöme a szövetségi államot támogatta. 1932-ben Ebnit is Dornbirn közigazgatása alá került. A második világháborúban a város a nácik egyik vorarlbergi központjává vált, majd 1945. május 2-án szabadították fel a francia csapatok. A háborúban 837 ember halt meg vagy tűnt el. Ezután jelentős fellendülés következett a gazdasági és a kulturális életben is: 1949-ben rendezték az első vásárt, 1969-ben önálló területi közigazgatási székhellyé vált, 1986-ban a lakosság lélekszáma elérte a 40 000 főt, 1994-ben nyitotta meg a kapuit a tartomány első egyetemi szintű iskolája, a Fachhochschule Vorarlberg.

Látnivalók

Dornbirn belvárosa

Dornbirn nem nevezhető a klasszikus értelemben vett kirándulóhelynek, ennek ellenére számos látnivalót kínál a látogatóknak.

• Egyedülálló természeti látványosság a Rappenlochschlucht. A szurdok májustól októberig látogatható, szakavatott túravezetőkkel kb. másfél óra alatt bejárható a kiépített túrautakon.
• A sízőknek ideális úti cél a Bödele hegy, ahol jól karbantartott, hóbiztos pályák várják a sportos kikapcsolódásra vágyókat.
• Ebnit: a 110 lakosú kis falu kb. 8 km-re található a központtól, itt minden a pihenést és kikapcsolódást szolgálja: festői környezet, kiválóan karbantartott túrautak.
• Múzeumok: a 12 múzeum és kiállítóhely közül mindenképpen említést érdemel a 2003-ban megnyitott különleges, interaktív természettudományi múzeum és élménypark, az inatura, és a Rolls-Royce Múzeum.
• Karrenseilbahn drótkötélpályás felvonó

Gazdaság

Földrajzi elhelyezkedése ideális hellyé teszi a várost az ipar számára: fontos közutak és vasútvonalak találkozásánál fekszik. A térségre jellemző textilipar itt szerencsésen átvészelte az iparág válságát, így itt nem az idegenforgalom a fő bevételi forrás. Jelenleg közel 2100 kisebb-nagyobb vállalat működik a városban és vonzáskörzetében, elsősorban az ipar, a kézműipar és a kereskedelem területén, amelyek 20 000 alkalmazottat foglalkoztatnak. A város a második világháború után fokozatosan vásár- és kongresszusi várossá vált, a Messe Dornbirn név mára már nyolc különböző rendezvényt takar.

Testvérvárosai

• Kecskemét (1993)
• Sélestat (2000)