Dornbirn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dornbirn
Dornbirn madártávlatból
Dornbirn madártávlatból
Dornbirn címere
Dornbirn címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Vorarlberg
Járás Dornbirni járás
Polgármester Andrea Kaufmann
Irányítószám 6850
Körzethívószám 05572
Forgalmi rendszám DO
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 48 067 fő (2016. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 437 m
Terület 120,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Dornbirn (Ausztria)
Dornbirn
Dornbirn
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 9° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 9° 45′ 00″
Dornbirn weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dornbirn témájú médiaállományokat.

Dornbirn Ausztria Vorarlberg tartományának legnépesebb városa, amely a Rajna-völgyben található falvakból áll: Oberdorf, Hatlerdorf, Haselstauden, Rohrbach, Schoren, Watzenegg, Kehlegg, a központban a Nieder- vagy Unterdorf nevű városrész, mai nevén Markt, illetve 8 km-re még egy falu, Ebnit alkotja a települést.

Fekvése[szerkesztés]

Dornbirn a Rajna-völgyben, a Keleti-Alpok, a Bregenzerwald lábánál fekszik 437 m tengerszint feletti magasságban, de a város közigazgatási területéhez tartozik a 2062 m magas Sünser Spitze is. A város folyója a Dornbirner Ach.

Éghajlata[szerkesztés]

Az Arlberg éghajlat- vízválasztó is egyben, így a keletebbre fekvő tartományokkal szemben Vorarlbergre az óceáni és a kontinentális hatás egyaránt jellemző. Az északnyugatról érkező nedves légtömegek következtében a hegyekben egész évben sok csapadék hull, emiatt a telek enyhébbek, a nyarak pedig hűvösebbek. A hőmérséklet ingadozását jelentősen csökkenti a Boden-tó hatalmas vízfelülete is. Dornbirn januári középhőmérséklete 0,6 °C, a júliusi 16 °C. A terület jellemző szele a főn, a Rajna-völgyben gyakori a hőmérsékleti inverzió, ami miatt sokszor ködös az időjárás.

A Városháza

Története[szerkesztés]

A Rajna-völgy a régészeti leletek szerint már régóta lakott volt, amiről az újkőkori (i. e. 3000-1800) és bronzkori (i. e. 1800-750) leletek is tanúskodnak. A város mai területén található települést először egy St. Gallenből származó oklevél említi Torrinpuirron néven 895-ben. A 15. század végéig fokozatosan benépesülnek a környező falvak is. 1380-ban Dornbirn Habsburg fennhatóság alá kerül, a lakosoknak a terület megoszthatatlanságát és elidegeníthetetlenségét ígérik. 1405-1408-ban a város az appenzelli háborúban a svájciak oldalán harcol a nemesség ellen. Az 1628-1629-es pestisjárvány 820 áldozatot követel, ez a település akkori lakosságának egyharmada. 1647-ben a svédek elfoglalják Bregenzet, így a hozzá tartozó Dornbirn is svéd fennhatóság alá kerül. A középkorban az emsi grófok egyre nagyobb befolyást szereznek a környéken, ám 1655-ben az itt élő parasztok az 1380-as ígéretben foglaltakra hivatkozva 4000 gulden befizetésével megakadályozzák, hogy Dornbirn a grófok kezére kerülhessen. A település ekkor kapja hűsége jutalmául a máig használatos körtefás címerét. 1771-ben a lakosság megvásárolja a település teljes területét 45.250 guldenért a súlyosan eladósodott grófoktól. A függetlenség nem tart sokáig, mert az 1805-ös pozsonyi béke következtében Dornbirn bajor fennhatóság alá kerül, amely csak 1814-ben ér véget. A 19. század békeéveiben jelentős fejlődés kezdődik, amit a vasútvonal kiépítése is ösztönöz. 1901. november 21-én I. Ferenc József császár városi rangra emeli Dornbirnt. Az első világháborúban 604 fő esik el. Az ezt követő években zajló polgárháborút elkerülik, mivel a lakosság zöme a szövetségi államot támogatja. 1932-ben Ebnit is Dornbirn közigazgatása alá kerül. A második világháborúban a város a nácik egyik vorarlbergi központjává válik, majd 1945. május 2-án szabadítják fel a francia csapatok. A háborúban 837 ember hal meg vagy tűnik el. Ezután jelentős fellendülés következik a gazdasági és a kulturális életben is: 1949-ben rendezik az első vásárt, 1969-ben önálló területi közigazgatási székhellyé válik, 1986-ban a lakosság lélekszáma eléri a 40 000 főt, 1994-ben nyitja meg a kapuit a tartomány első egyetemi szintű iskolája, a Fachhochschule Vorarlberg.

Látnivalók[szerkesztés]

Dornbirn belvárosa

Dornbirn nem nevezhető a klasszikus értelemben vett kirándulóhelynek, ennek ellenére számos látnivalót kínál a látogatóknak.

  • Egyedülálló természeti látványosság a Rappenlochschlucht. A szurdok májustól októberig látogatható, szakavatott túravezetőkkel kb. másfél óra alatt bejárható a kiépített túrautakon.
  • A sízőknek ideális úti cél a Bödele hegy, ahol jól karbantartott, hóbiztos pályák várják a sportos kikapcsolódásra vágyókat.
  • Ebnit: a 110 lakosú kis falu kb. 8 km-re található a központtól, itt minden a pihenést és kikapcsolódást szolgálja: festői környezet, kiválóan karbantartott túrautak.
  • Múzeumok: a 12 múzeum és kiállítóhely közül mindenképpen említést érdemel a 2003-ban megnyitott különleges, interaktív természettudományi múzeum és élménypark, az inatura, és a Rolls-Royce Múzeum.
  • Karrenseilbahn kötélvasút

Gazdaság[szerkesztés]

A földrajzi elhelyezkedés ideális hellyé teszi a várost az ipar számára: fontos közutak és vasútvonalak találkozásánál fekszik. A térségre jellemző textilipar itt szerencsésen átvészelte az iparág válságát, így itt nem az idegenforgalom a fő bevételi forrás. Jelenleg közel 2100 kisebb-nagyobb vállalat és vállalkozás működik a városban és vonzáskörzetében, elsősorban az ipar, a kézműipar és a kereskedelem területén, amelyek 20 000 alkalmazottat foglalkoztatnak. A város a második világháború után fokozatosan vásár- és kongresszusi várossá vált, a Messe Dornbirn név mára már 8 különböző rendezvényt takar.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bevölkerung zu Jahres- und Quartalsanfang. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dornbirn témájú médiaállományokat.