Sélestat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sélestat
Pont Sélestat.JPG
Sélestat címere
Sélestat címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióElzász
Megye Bas-Rhin (1920–)
Alapítás éve13. század
Polgármester Joseph-Benjamin Pennarun (1840–1850)
INSEE-kód 67462
Irányítószám 67600
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség19 242 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség433,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
Terület44,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sélestat (Franciaország)
Sélestat
Sélestat
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 15′ 34″, k. h. 7° 27′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 34″, k. h. 7° 27′ 15″
Map
Sélestat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sélestat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sélestat (németül: Schlettstadt) település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 19 242 fő (2019. január 1.).[1] Sélestat Ebersheim, Baldenheim, Châtenois, Ebersmunster, Heidolsheim, Kintzheim, Mussig, Muttersholtz, Ohnenheim, Orschwiller, Scherwiller, Guémar és Saint-Hippolyte községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Mahlbergtől nyugatra, Strasbourg tól mintegy 40 km-rel délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Abiit quo nobile seclum ? Schletstat in Elsass.jpg
Eglise Sainte-Foy Selestat2.jpg

Sélestat egykor Karoling királyi birtok, ahol Károly császár ünnepelte 775 karácsonyát. A hely ebben az időszakban csak egy a Karoling királyi palota körül épült kis település volt. Ekkor épült itt az első templom is, a jelenlegi Szent György templom helyén.

A középkori város története szorosan kapcsolódik a svábokhoz. Hildegard von Buren, özvegye Staufer Friedrich von Buren és Barbarossa, itt alapították meg 1087-ben a Szent sír kápolnát, 1095-ben a kolostort alapított itt kolostor Conques adta fiaikat. A prépostság pedig 1095-ben kolostort alapított itt és hozta a Szent Faith (Ste. Foy) és Elzász kultusz emlékeit. 1216-ban városfal épült itt és szabad város rangot kapott. Ebből az időszakból valók, a Szent György plébániatemplom kora gótikus részei.

A Reneszánsz korban a város a humanizmus fővárosa volt. A gimnázium és a humanista Collégium, melynek könyvtára máig fennmaradt, Európa-szerte híres volt.

Schlettstadtban a középkorban fennálló latin iskola példáját más iskolák, így Passau, Braunschweig vagy Heilbronn is követték.

A legtöbb Schlettstadti diák az itt megkezdett tanulmányait Bázel, Heidelberg, Strasbourg és Freiburg egyetemén folytatta. A Felső-Rajna vidékén kívül a diákok Párizs vagy Krakkó egyetemein tanultak.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Könyvtár

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Populations légales 2019

További információk[szerkesztés]