Szenegál
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Szenegáli Köztársaság | |||
| République du Sénégal | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Un Peuple, Un But, Une Foi (franciául: Egy nép, egy cél, egy hit) Nemzeti himnusz: Pincez Tous vos Koras, Frappez les Balafons | |||
 | |||
| Fővárosa | Dakar | ||
| é. sz. 14° 22′ 00″, ny. h. 14° 16′ 60″ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Macky Sall | ||
| Miniszterelnök | Aminata Touré | ||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| függetlenség | Franciaországtól | ||
| kikiáltása | 1959 | ||
| Tagság |
Lista ENSZ, Afrikai Unió, OIC, IMF Frankofónia, Latin Unió, Portugál Nyelvű Országok Közössége (társult megfigyelő tag) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 14 133 280 fő (2013)[1] | ||
| Rangsorban | 73 | ||
| Becsült | 12 873 601 fő (2013 november) | ||
| Rangsorban | 73 | ||
| Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 196 190 km² | ||
| Rangsorban | 85 | ||
| Víz | 2,1% | ||
| Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
CFA frank (XOF) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | SN | ||
| Hívószám | 221 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .sn | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szenegáli Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
| |||
Szenegál egy Magyarországnál több mint kétszer nagyobb területű ország Nyugat-Afrikában. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét. Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, függetlenségét 1960-ban nyerte el. Az ország az Atlanti-óceán partján fekszik. Szomszédai északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton Gambia beékelődik az országba.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Területének zöme szavannával borított síkság, amelyet délnyugaton mocsarak tarkítanak. Legmagasabb pontja: név nélküli magaslat, 581 méter.
Vízrajz[szerkesztés]
Főbb folyók: Szenegál, Gambia, Casamance.
A közel-keleti Holt-tengernél is sósabb, a sókedvelő baktériumok miatt pirosas vizű Retba-tó a Zöld-foki félszigettől északra, a fővárostól, Dakartól kb. 30 km-re északkeletre található.
Éghajlat[szerkesztés]
Szenegálban trópusi éghajlat uralkodik, május és november között délről monszun érkezik az országba, a száraz évszak december és május között van.
Észak-Szenegálban a passzátszél befolyásolja az időjárást. November és március között a harmattan nevezetű szél szárazságot hoz a Szaharából a területre.
Az évi középhőmérséklet áprilisban 40 °C, decemberben 17 °C. Az évi csapadékmennyiség 1500 mm és 500 mm között változik délről északra haladva. Dakarban 18–26 °C van januárban, míg júliusban 24–32 °C.
Növény- és állatvilág[szerkesztés]
Nemzeti Parkok[szerkesztés]
Az ország területének 11%-a természetvédelmi terület.[2]
- Parc National des Oiseaux du Djoudj
- Parc National de la Langue de Barbarie
- Parc National du Delta du Saloum
- Niokolo-Koba Nemzeti Park (Parc National du Niokolo-Koba) a természeti világörökség része
- Dzsudzs Nemzeti Madárrezervátum a természeti világörökség része
Dindefelo-vízesés a Niokolo-Koba Nemzeti Parkban
Szavannai tájkép
Környezetvédelem[szerkesztés]
Történelem[szerkesztés]
Szenegál területén az 1970-es években indultak meg az ásatások, s négy nagyobb, egymástól független, de egyidőben zajló kultúra nyomait tárták fel: kagylóhalmok kultúrája, fémkultúra, megalitkultúra, tumulus-kultúra. A helyi megalitkultúra érdekes párhuzamot sejtet az európaival.
Az ország mai területén élő népek a középkor elején fokozatosan tértek az iszlám hitre, az arabok hatására. Az ország a 14. században előbb a Ghánai Királysághoz, majd a Mali Birodalomhoz tartozott, amelynek királyi székhelye egy időben a mai állam fővárosa, Dakar volt.
Az első európai települések a 16. században létesültek Szenegál területén. A franciák 1659-ben alapították meg Saint-Louis városát, amely a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. 1677-ben holland telepesek érkeztek a vidékre. A tengerpartot ez idő tájt a franciák ellenőrizték.
Szenegál 1758–1779 és 1809-1816 között Nagy-Britannia gyarmata volt. 1883-ban a 4 tengerparti város lakossága francia polgárjogokat szerzett.
Szenegált 1904-ben Francia Nyugat-Afrikához csatolták, amelynek igazgatási központja lett. Szenegál 1958. november 25-től a Francia Közösség autonóm köztársasága, majd 1959. április 4-én csatlakozott a szomszédos Francia Szudánhoz, megalakítva a Mali Államszövetséget, amely 1960. június 20-án elnyerte teljes függetlenségét. Két hónappal később, augusztus 22-én Szenegál kivált, és kikiáltották a független Szenegáli Köztársaságot. Az első elnök Léopold Senghor lett. Az ő idejétől fogva Szenegál mindig is működő parlamentáris demokrácia volt. 1980-ban Senghor visszavonult, a hatalmát az általa kiválasztott Abdou Dioufnak adta át. Diouf idejében Szenegál jelentős nemzetközi szerepet játszott, aktívan részt vett a különböző békefenntartó műveletekben. Belpolitikája viszont időnként utcai zavargásokba torkollott. 1982 óta a déli Casamance tartományban szeparatista csoportok szórványosan összecsapnak a kormány csapataival.
A kölcsönös egymásra utaltság miatt Szenegál és Gambia 1982-ben megalakította a Szenegambiai Államszövetséget. Ennek keretében a két ország megőrizte teljes szuverenitását és önálló képviseletét a nemzetközi szervezetekben, viszont közösen intézték a védelmi, külügyi, közlekedési és távközlési ügyeket. Az államszövetség 1989-ben feloszlott.
A 2000-ben tartott elnökválasztáson Abdoulaye Wade ellenzéki jelölt legyőzte Dioufot. Ezt követte Szenegál történetében a második békés hatalomátadás és az első olyan, amelyben egyik párt a másiknak adta át a hatalmat. 2007. február 25-én Abdoulaye Wade-t újraválasztották.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
.jpg)
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Kormány, Parlament, Bíróság
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Az ország 11 körzetre van felosztva, melyek a következők:
 |
|
Politikai pártok[szerkesztés]
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
- Népességnövekedés üteme: 2,4% (2017).[3]
- A születéskor várható élettartam (2016): 61,7 év (férfiak: 59,7 év, nők: 63,8 év).[3]
- 15 éves kor felettiek 57,7%-a tud írni és olvasni (2015)[3].
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]
- Nyelvek: az országban a hivatalos nyelv a francia, de beszélik még a volof, a pulár, a dzsola és a mandinka nyelvet is.
- Népek: a lakosság 44% – a volof, 24% – a fulbe, 15% – a szerer, 4% – a diola, 3% – a malinke, 1% – a szoninke, 1% – a francia, 8% – a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
Vallási megoszlás[szerkesztés]
A lakosság 95% szunnita muszlim, 4% keresztény (főleg római katolikus), 1% egyéb. [3]
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
|
Képek      .JPG)   |
Általános adatok[szerkesztés]
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 1500 USD (2002-ben).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 18%, ipar 27%, szolgáltatások 55%.
- Munkanélküliség: 48%.
- Infláció: 3% (2002-ben).
Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 6,9%-kal nőhet 2018-ban, ezzel a növekedési ütemmel az adott évben a világ nyolc leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik.[4]
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
- Mezőgazdaság
A Kanári-hidegáramlás következtében éghajlata kedvező a mezőgazdasági termelés számára. Földjein kölest, kukoricát, földimogyorót, cukornádat, maniókát, gyapotot, kókuszt termesztenek, juhot, kecskét és szarvasmarhát tenyésztenek. Sokan a halászatból élnek.
- Ipar:
Értékes ásványkincse a foszfát, a titán, a vasérc és a kőolaj. A szerény ipar a fővárosban összpontosul (kőolaj-finomító, növényolajgyár, halfeldolgozó, műtrágyagyár).
Fő ágazatok: élelmiszer- és halfeldolgozás, foszfátbányászat, műtrágyagyártás, kőolaj-finomítás, aranybányászat, építőipar, hajók építése és javítása.[5]
- Külkereskedelem
Exportcikkek: hal, földimogyoró, kőolajtermékek, foszfát, gyapot.
Importtermékek: élelmiszer, italok, közszükségleti cikkek, iparcikkek, üzemanyag.
Főbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[5]
- Import: Franciaország – 15,9%, Kína – 10,3%, Nigéria – 7,8%, India – 7,6%, Hollandia – 5,3%, Spanyolország – 4,9%
- Export: Mali – 18,2%, Svájc – 10,6%, India – 8,2%, Elefántcsontpart – 5,3%, Kína – 5%
Közlekedés[szerkesztés]
Szárazföldi közlekedés[szerkesztés]
- Vasúthálózat hossza: 1230 km.
- Közúthálózat hossza: 14 576 km.
Az afrikai kontinens legnyugatibb vasútállomása a dakari pályaudvar.
Vízi közlekedés[szerkesztés]
Kikötők száma: 7 (a legfontosabb Dakar). A 12. legnagyobb kikötő Nyugat-Afrikában.
Légi közlekedés[szerkesztés]
Repülőterek száma: 9.
Kultúra[szerkesztés]
|
Képek a kultúráról .jpg)                  |
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
A kulturális világörökségnek három szenegáli helyszín a része:
- Gorée-sziget Dakar közelében;
- Saint Louis szigetén a hasonló nevű város óvárosa (a mai város már nem fér el a szigeten);
- A szenegambiai kőkörök (Gambiával közös).
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Főbb látnivalók[szerkesztés]
- Dakar
- Afrikai újjászületés emlékműve
- Île de Gorée (Gorée-sziget)
- Saint-Louis
- Basse Casamance Nemzeti Park és a Casamance régió
- Niokolo-Koba Nemzeti Park (víziló, elefánt, oroszlán)
- Petite Cote tengerpartja és a Siné-Saloum Delta
- A prehisztorikus kőkörök
Sport[szerkesztés]
Labdarúgás[szerkesztés]
Az országban a labdarúgás a legnépszerűbb sport. 2002-ben a válogatott bejutott az Afrika-kupa döntőjébe, ahol Kamerunnal szemben maradt alul. Ugyanebben az évben a japán-dél-koreai világbajnokságon a csapat az első meccsén legyőzte a világbajnoki címet védő francia csapatot, majd egészen a legjobb nyolc válogatott közé jutott. A 2018-as világbajnokságon a csoportkörben 2-1-re legyőzte Lengyelországot, története során először.
Olimpia[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
Nemzeti ünnepek:[6]
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| Január 1. | Újév |
| változó | Iszlám újév |
| Április 4. | A függetlenség napja |
| változó | Húsvéthétfő |
| Május 1. | A munka ünnepe |
| Augusztus 15. | Mária mennybemenetele |
| változó | A ramadán vége |
| November 1. | Mindenszentek napja |
| változó | A próféta születésnapja |
| December 25. | Karácsony |
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ a b c d https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sg.html
- ↑ Africa’s economic outlook is promising for 2018, but there are clouds on the horizon. qz.com. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sg.html
- ↑ https://www.holiday-times.com/public-holidays-senegal/
További információk[szerkesztés]
- Szenegál.lap.hu – Linkgyűjtemény
.svg){kind=small}
|
