Szenegál
| Szenegáli Köztársaság | |||
| République du Sénégal | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Un Peuple, Un But, Une Foi (franciául: Egy nép, egy cél, egy hit) Nemzeti himnusz: Pincez Tous vos Koras, Frappez les Balafons | |||
 | |||
| Fővárosa | Dakar | ||
| é. sz. 14° 22′ 00″, ny. h. 14° 16′ 60″ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Macky Sall | ||
| Miniszterelnök | Aminata Touré | ||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| függetlenség | Franciaországtól | ||
| kikiáltása | 1959 | ||
| Tagság | Lista ENSZ, Afrikai Unió, OIC, IMF Frankofónia, Latin Unió, Portugál Nyelvű Országok Közössége (társult megfigyelő tag) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 15 850 567 fő (2017)[1] +/- | ||
| Rangsorban | 71 | ||
| Becsült | 15 854 360[2] fő (2018) | ||
| Rangsorban | 71 | ||
| Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 196 190 km² | ||
| Rangsorban | 85 | ||
| Víz | 2,1% | ||
| Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
CFA frank (XOF) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | SN | ||
| Hívószám | 221 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .sn | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szenegáli Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
| |||
Szenegál nyugat-afrikai ország, afrikai viszonylatban inkább a kis országok közé tartozik[3]. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét, ami az ország északi határfolyója.
Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, ami a függetlenségét 1960-ban nyerte el. Az ország az Atlanti-óceán partján fekszik. Szomszédai északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton Gambia, ami beékelődik az országba.
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Területének zöme szavannával borított síkság, amelyet délnyugaton mocsarak tarkítanak. Legmagasabb pontja: egy név nélküli magaslat, 2,8 km-re délkeletre Nepen Diakától, aminek magassága 648 m.
Természeti erőforrások: halászat, foszfát, vasérc.
Saint-Louis és Dakar között a tengerpart homokos, Dakartól délebbre mocsaras.
Vízrajz[szerkesztés]
Négy folyó keresztezi az országot keletről nyugatra folyva: a Szenegál (1700 km) északon, a Saloum, a Gambia (750 km) és a Casamance (300 km) délen. Ezek a főbb folyói, ezeken kívül csak kisebb vagy időszakos vízfolyások vannak. Mindegyik nagyobb folyó az Atlanti-óceánba ömlik. A folyói kanyargósak, és széles deltában végződnek.
Egyetlen természetes tava a Guiers-tó, ami az északi országrészben található, a Cap Vert régiót ez látja el ivóvízzel.
A Szenegál folyón két duzzasztógát épült. Az egyik Diama közelében, 1987-ben, sótalanítási céllal, a másik 1988-ban, Manantali közelében, ami elektromos áramot termel.
A Saloum folyón csak időszakosan áramlik nagyobb mennyiségű víz, a kisebb szállítási időszakokban a tengervíz benyomul a folyó medrébe. Hasonló tengervíz beáramlás történik a Gambia folyón is. A Gambia csak kis részben folyik Szenegálon keresztül, nagyobb része Gambiában van.
A közel-keleti Holt-tengernél is sósabb, a sókedvelő baktériumok miatt pirosas vizű Retba-tó a Zöld-foki félszigettől északra, a fővárostól, Dakartól kb. 30 km-re északkeletre található.
Tengerpartjának hossza 531 km.
Éghajlat[szerkesztés]
Szenegálban száraz trópusi éghajlat uralkodik. Júliustól októberig délről monszun érkezik az országba és esős évszakot okoz, a száraz évszak novembertől júniusig tart.
Észak-Szenegálban a passzátszél befolyásolja az időjárást. November és március között a harmattan nevezetű szél szárazságot hoz a Szaharából a területre.
Az évi középhőmérséklet áprilisban 40 °C, decemberben 17 °C. Az évi csapadékmennyiség 1500 mm és 500 mm között változik délről északra haladva. Dakarban 18–26 °C van januárban, míg júliusban 24–32 °C.
Növény- és állatvilág[szerkesztés]
Háromféle növényzet jellemző: délen erdő, középen szavanna és északon sztyepp.
Szenegálban mintegy 400-féle termeszhangya él, ezek közül néhány faj a mezőgazdasági termelésben nagy pusztítást okoz. Ugyanakkor a termeszek a mélyebb talajból agyagot hoznak a felszínre, és a várak szellőzése oxigént juttat a mélyebb rétegekbe, ami növeli a talaj termékenységét. A termelők gyakran ültetnek növényeket a termeszvárak közelébe, mert ott általában nagyobb termés érhető el.
A termeszvárak helyenként 9 méter magasak, és 15 m mélységig nyúlnak le a talajba.
Nemzeti Parkok[szerkesztés]
Az ország területének 11%-a természetvédelmi terület.[4]
- Parc National des Oiseaux du Djoudj
- Parc National de la Langue de Barbarie
- Parc National du Delta du Saloum
- Niokolo-Koba Nemzeti Park (Parc National du Niokolo-Koba) a természeti világörökség része
- Dzsudzs Nemzeti Madárrezervátum a természeti világörökség része
Dindefelo-vízesés a Niokolo-Koba Nemzeti Parkban
Szavannai tájkép
Környezetvédelem[szerkesztés]
Veszélyforrások[szerkesztés]
Erdőirtás; túlzott legeltetés; talajerózió; elsivatagosodás; időszakos szárazság; szezonális áradás, amikor az alacsonyan fekvő területeket elönti a víz; túlhalászás; gyenge környezetvédelmi törvények; orvvadászattal fenyegetett vadállományok.
Történelem[szerkesztés]
Szenegál területén az 1970-es években indultak meg az ásatások, s négy nagyobb, egymástól független, de egyidőben zajló kultúra nyomait tárták fel: kagylóhalmok kultúrája, fémkultúra, megalitkultúra, tumulus-kultúra. A helyi megalitkultúra érdekes párhuzamot sejtet az európaival.
Az ország mai területén élő népek a középkor elején fokozatosan tértek az iszlám hitre, az arabok hatására. Az ország a 14. században előbb a Ghánai Királysághoz, majd a Mali Birodalomhoz tartozott, amelynek királyi székhelye egy időben a mai állam fővárosa, Dakar volt.
Az első európai települések a 16. században létesültek Szenegál területén. A franciák 1659-ben alapították meg Saint-Louis városát, amely a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. 1677-ben holland telepesek érkeztek a vidékre. A tengerpartot ez idő tájt a franciák ellenőrizték.
Szenegál 1758–1779 és 1809-1816 között Nagy-Britannia gyarmata volt. 1883-ban a 4 tengerparti város lakossága francia polgárjogokat szerzett.
Szenegált 1904-ben Francia Nyugat-Afrikához csatolták, amelynek igazgatási központja lett. Szenegál 1958. november 25-től a Francia Közösség autonóm köztársasága, majd 1959. április 4-én csatlakozott a szomszédos Francia Szudánhoz, megalakítva a Mali Államszövetséget, amely 1960. június 20-án elnyerte teljes függetlenségét. Két hónappal később, augusztus 22-én Szenegál kivált, és kikiáltották a független Szenegáli Köztársaságot. Az első elnök Léopold Senghor lett. Az ő idejétől fogva Szenegál mindig is működő parlamentáris demokrácia volt. 1980-ban Senghor visszavonult, a hatalmát az általa kiválasztott Abdou Dioufnak adta át. Diouf idejében Szenegál jelentős nemzetközi szerepet játszott, aktívan részt vett a különböző békefenntartó műveletekben. Belpolitikája viszont időnként utcai zavargásokba torkollott. 1982 óta a déli Casamance tartományban szeparatista csoportok szórványosan összecsapnak a kormány csapataival.
A kölcsönös egymásra utaltság miatt Szenegál és Gambia 1982-ben megalakította a Szenegambiai Államszövetséget. Ennek keretében a két ország megőrizte teljes szuverenitását és önálló képviseletét a nemzetközi szervezetekben, viszont közösen intézték a védelmi, külügyi, közlekedési és távközlési ügyeket. Az államszövetség 1989-ben feloszlott.
A 2000-ben tartott elnökválasztáson Abdoulaye Wade ellenzéki jelölt legyőzte Dioufot. Ezt követte Szenegál történetében a második békés hatalomátadás és az első olyan, amelyben egyik párt a másiknak adta át a hatalmat. 2007. február 25-én Abdoulaye Wade-t újraválasztották.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
.jpg)
Zászló[szerkesztés]
A zászló három függőleges és egyenlő sávból áll, ami zöld, arany és vörös színű. Zöld színnel, az arany szalag közepén egy ötágú csillag található.
A muszlimok számára a zöld a próféta zászlajának színe. A keresztények számára ez a remény szimbóluma. Az animisták számára ez a termékenység szimbóluma. Az arany a gazdagság jele, a munkát jelenti. Ez a szenegáli nemzet második célja. Az arany - sárga - ugyanakkor a művészetek és az irodalom színe; a szellem színe. A vörös emlékeztet a vér színére, az élet színére.
A csillag gyakori jel a fekete-afrikai szimbolikában. Öt ága van, hogy Szenegál megnyíljon öt kontinens felé. A mennyet és ezért a szellemi értékeket képviseli, különösen egy olyan nép körében, aki nem csak rizzsel és kenyérrel él. A zöld, különösképpen a Szenegáli Köztársaság Fiatal Függetlensége által kifejtett remény jelzése.
Címer[szerkesztés]
Szenegál címere egy függőlegesen osztott pajzs, amelynek bal oldala vörös színű, rajta egy sárga, ágaskodó oroszlánnal. A jobb oldala sárga színű, benne egy majomkenyérfa, valamint az alatt egy vízszintesen hullámos zöld sáv. A felső rész közepén zöld színű, ötágú csillag van. A pajzsot koszorú veszi körül, amelyet egy fehér színű szalag fog át. A szalagon az ország mottója olvasható: „Un Peuple, Un But, Un Foi” (Egy nép, egy cél, egy hűség).
Az oroszlán az észak-szudáni etnikai csoport gyakori szimbóluma, amelyhez a szenegáliak nagy része tartozik. A francia jelenlét előtt a hatalom szimbolikus állata volt. A király a király-oroszlán-napisten volt. Utána a szenegáli állam hivatalos állata lett.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Kormány, Parlament, Bíróság
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Az ország 11 körzetre van felosztva, melyek a következők:
 |
|
Politikai pártok[szerkesztés]
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Katonai védelemre nagyjából a GDP 1,5%-át költik.
Népesség[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
- Népességnövekedés üteme: 2,4% (2017).[5]
- A születéskor várható élettartam (2020): 63,2 év (férfiak: 61,1 év, nők: 65,4 év).[5]
- 15 éves kor felettiek 57,7%-a tud írni és olvasni (2015)[5].
Népességének változása[szerkesztés]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Fontosabb települések:
- Dakar: a legfontosabb kikötőváros Szenegálban. Az Atlanti-óceánba benyúló félszigeten helyezkedik el. Az esős évszakon kívül minden héten rendeznek valamilyen kulturális rendezvényt. Dak’Art Biennale kétévente tartott művészeti fesztivál. Festival International du Film de Quartier filmfesztivál.
- Saint-Louis: az első francia település Afrikában (1659). Saját repülőtere van 3 km-re északkeletre a központtól. Saint-Louis Jazz Festival.
- Diourbel
- Kaolack
- Tambacounda („Tamba” a helyi lakosság által használt becenév)
- Kolda
Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]
- Nyelvek: az országban a hivatalos nyelv a francia, általánosan használt közvetítő nyelv a volof, de beszélik még a pulár, a dzsola és a mandinka nyelvet is.
- Népek: a lakosság 44% – a volof, 24% – a fulbe, 15% – a szerer, 4% – a diola, 3% – a malinke, 1% – a szoninke, 1% – a francia, 8% – egyéb népcsoport.
Vallási megoszlás[szerkesztés]
A lakosság 95% szunnita muszlim, 4% keresztény (főleg római katolikus), 1% egyéb. [5]
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
|
Képek      .JPG)   |
Általános adatok[szerkesztés]
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 1500 USD (2002-ben).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 18%, ipar 27%, szolgáltatások 55%.
- Munkanélküliség: 48%.
- Infláció: 3% (2002-ben).
Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 6,9%-kal nőhet 2018-ban, ezzel a növekedési ütemmel az adott évben a világ nyolc leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik.[6]
Szenegál gazdaságát a bányászat, az építőipar, az idegenforgalom, a halászat és a mezőgazdaság hajtja, amelyek a vidéki területek elsődleges foglalkoztatási forrásai. Az ország legfontosabb exportipara a foszfátbányászat, a műtrágya-előállítás, a mezőgazdasági termékek és a kereskedelmi halászat. Szenegál olajkutatási projekteken is dolgozik. Nagyban támaszkodik az adományozók segítségére, pénzátutalásokra és a közvetlen külföldi befektetésekre. Szenegál 7%-os növekedési rátát ért el 2017-ben, részben a mezőgazdaság erőteljes teljesítményének köszönhetően, a rendszertelen esőzések ellenére.
A reformpolitikai menetrend alapján 2012 márciusában megválasztott Macky Sall elnök magas energiaköltségekkel, kihívásokkal teli üzleti környezettel és a túlköltekezés kultúrájával rendelkező gazdaságot örökölt. Sall elnök egy ambiciózus gazdasági tervet, feltörekvő szenegáli tervet mutatott be, amelynek kiemelt célja a gazdasági reformok és beruházási projektek végrehajtása a gazdasági növekedés fokozása érdekében, a makrogazdasági stabilitás és az adósság fenntarthatóságának megőrzése mellett. A bürokratikus szűk keresztmetszetek és a kihívásokkal teli üzleti légkör azok közé az örökös kihívások közé tartoznak, amelyek lassíthatják e terv végrehajtását.
Szenegál technikai támogatást kap az IMF-től a Policy Support Instrument keretében. A PSI végrehajtása kielégítő, amit az IMF 2017. decemberi 5-i felülvizsgálata lezárt. A pénzügyi piacok 2014-ben, 2017-ben és 2018-ban is sikeres eurókötvény-kibocsátások révén bizalmat jeleztek Szenegálban.
A kormány 19 projektre összpontosít. A legfontosabb projektek közé tartozik a Thiès-Touba autópálya, a 2017 decemberében megnyílt új nemzetközi repülőtér és az energetikai infrastruktúra korszerűsítése.
A villamos energia költsége legfőbb korlátja Szenegál fejlődésének. A villamosenergia-árak Szenegálban a világ legmagasabbjai között vannak. A Power Africa, az USAID által vezetett amerikai elnöki kezdeményezés támogatja Szenegál terveit a megbízhatóság javítására és a termelési kapacitás növelésére.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
A nemzeti össztermék (GDP) bevételeinek aránya: (2017-es becslés)
- Mezőgazdaság: 16,9%
- Ipar: 24,3%
- Szolgáltatások: 58,8%
- Mezőgazdaság
A Kanári-hidegáramlás következtében éghajlata kedvező a mezőgazdasági termelés számára. Földjein az alábbi termékeket termesztik: földimogyoró, köles, kukorica, cirok, rizs, pamut, paradicsom, zöldségek.
Szarvasmarhát, baromfit és sertést tenyésztenek. Sokan a halászatból élnek.
Művelhető az ország területének 17,4%-a (2011-es becslés). Öntözött terület 1200 km² (2012-es becslés).
- Ipar:
Értékes ásványkincsei a foszfát, a titán, a vasérc és a kőolaj. A szerény ipar a fővárosban összpontosul (kőolaj-finomító, növényolajgyár, halfeldolgozó, műtrágyagyár).
Fő ágazatok: élelmiszer- és halfeldolgozás, foszfátbányászat, műtrágyagyártás, kőolaj-finomítás, aranybányászat, építőipar, hajók építése és javítása.[7]
- Külkereskedelem
Exportcikkek: hal, földimogyoró, kőolajtermékek, foszfát, gyapot.
Importtermékek: élelmiszer, italok, közszükségleti cikkek, iparcikkek, üzemanyag.
Főbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[7]
- Import: Franciaország – 15,9%, Kína – 10,3%, Nigéria – 7,8%, India – 7,6%, Hollandia – 5,3%, Spanyolország – 4,9%
- Export: Mali – 18,2%, Svájc – 10,6%, India – 8,2%, Elefántcsontpart – 5,3%, Kína – 5%
Közlekedés[szerkesztés]
Szárazföldi közlekedés[szerkesztés]
- Vasúthálózat hossza: 1230 km. Bővebben: Szenegál vasúti közlekedése.
- Közúthálózat hossza: 16 665 km. Ebből szilárd burkolatú 6126 km. (2017-es adatok)
Az afrikai kontinens legnyugatibb vasútállomása a dakari pályaudvar.
Szenegálon belül a leggyorsabb és legbiztonságosabb közúti közlekedési mód a sept-place taxi. Olcsóbb választás, de kevésbé megbízható a minibusz (grand car), amiben 30-40 ember utazik, és akkor indul el, amikor megtelik. Ez többnyire reggel 8 óra előtt van.
A car mouride busz szolgáltatást a Mouride Testvériség finanszírozza, ez valamivel megbízhatóbb, de lassabb összeköttetést biztosít a nagyobb települések között Szenegálban.
Vízi közlekedés[szerkesztés]
Kikötők száma: 7 (a legfontosabb Dakar). A 12. legnagyobb kikötő Nyugat-Afrikában.
Az országban kb. 1000 km viziút hajózható (főleg a Szenegál, a Saloum és Casamance folyókon)
Légi közlekedés[szerkesztés]
Repülőterek száma: 20, ebből 9 rendelkezik szilárd burkolattal. A 3000 m feletti hosszúságú pályák száma: 2 db.
Dakarból rendszeres repülőjáratok indulnak az afrikai fővárosokba, nagyvárosokba, továbbá Párizsba.
Kommunikáció[szerkesztés]
A mobil elérés 2019 márciusában elérte a 108%-ot; a mobil szélessávú internet-hozzáférések közel 97,2% -át teszik ki; 3G és LTE szolgáltatások a lakosság 50%-ának; a szabályozó deaktivált mintegy 5 millió nem regisztrált SIM-kártyát (2020).
Országon belül: általában megbízható városi rendszer száloptikai hálózattal; az összes vezetékes kapcsolat kétharmada Dakarban van; a mobil-mobil szolgáltatás a városi területeken folyamatosan kiszorítja a vezetékes szolgáltatást.
Nemzetközi: országkód - 221; csatlakozási pontok az ACE, az Atlantis-2, a MainOne és a SAT-3 / WASC tenger alatti kábelekhez, amelyek összeköttetést biztosítanak Dél-Afrikából, számos nyugat-afrikai országból, Európából és Dél-Amerikából; műholdas földi állomás - Intelsat (Atlanti-óceán) (2019-es adatok).
Kultúra[szerkesztés]
|
Képek a kultúráról .jpg)                  |
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Írás-olvasás: (2017-es becslés)
- Teljes népesség: 51,9%
- férfiak: 64,8%
- nők: 39,8%
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
A kulturális világörökségnek három szenegáli helyszín a része:
- Gorée-sziget Dakar közelében;
- Saint Louis szigetén a hasonló nevű város óvárosa (a mai város már nem fér el a szigeten);
- A szenegambiai kőkörök (Gambiával közös).
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Az 1960-as években nagy befolyást jelentett a szenegáli zenei életre a kubai zene, többek között a salsa stílus. Hasonló befolyással bír a griots (volof nyelven: gewel), ami Nyugat-Afrika hagyományos istentiszteleti énekstílusa.
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Szenegál a metrikus rendszert használja. Lakossági elektromos hálózata 220 V, 50 Hz-es; a fali elektromos csatlakozók két kerek csatlakozót alkalmaznak, ami az Európában megszokottnak felel meg.
Időzóna: GMT (=UTC). Nyári időszámítást nem alkalmaznak.
Vízum nem szükséges az alábbi országokból, illetve területekről érkezőknek: Európai Unió, USA, Kanada, Norvégia, Dél-Afrika, Izrael, Japán, ECOWAS országok. Ausztrália és Új-Zéland turistáinak szükséges vízumot kiváltaniuk.
A turizmus szempontjából a ramadán 30 napos időszaka kedvezőtlen. Ilyenkor zárva tartanak az éttermek és a bárok. Ilyenkor nincsenek élő zenei koncertek sem. Az emberek napközben ingerültebbek, különösen napnyugta felé (mivel éhesek).
Főbb látnivalók[szerkesztés]
- Dakar
- Afrikai újjászületés emlékműve
- Île de Gorée (Gorée-sziget)
- Saint-Louis
- Basse Casamance Nemzeti Park és a Casamance régió
- Niokolo-Koba Nemzeti Park (víziló, elefánt, oroszlán)
- Petite Cote tengerpartja és a Siné-Saloum Delta
- A prehisztorikus kőkörök
Betegségek[szerkesztés]
Az országban alacsony a HIV fertőzöttek aránya (0,4%) (2018-as becslés).
Nagyon magas a kockázat mértéke az alábbi betegségekre: (2020-as becslés)
- élelmiszerrel vagy vízzel terjedő betegségek: bakteriális és protozoon hasmenés, májgyulladás és tífusz
- malária és dengue-láz
- vízzel terjedő betegségek: schistosomiasis
- állatkontaktus: veszettség
- légzőszervi betegségek: meningococcusos agyhártyagyulladás
Sport[szerkesztés]
Labdarúgás[szerkesztés]
Az országban a labdarúgás a legnépszerűbb sport. 2002-ben a válogatott bejutott az Afrika-kupa döntőjébe, ahol Kamerunnal szemben maradt alul. Ugyanebben az évben a japán-dél-koreai világbajnokságon a csapat az első meccsén legyőzte a világbajnoki címet védő francia csapatot, majd egészen a legjobb nyolc válogatott közé jutott. A 2018-as világbajnokságon a csoportkörben 2-1-re legyőzte Lengyelországot, története során először.
Olimpia[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
Nemzeti ünnepek:[8] Minden muszlim ünnepet megtartanak, és mivel ezek általában a holdhónaphoz kapcsolódnak, ezért mozgó ünnepek, a konkrét dátumot a kezdetük előtt csak pár nappal jelentik be. A keresztény ünnepeket is hasonlóképpen megtartják.
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| Január 1. | Újév |
| változó | iszlám újév |
| Április 4. | A függetlenség napja |
| változó | húsvéthétfő |
| változó | húsvét utáni 7. vasárnap |
| Május 1. | a munka ünnepe |
| Augusztus 15. | Mária mennybemenetele |
| változó | A ramadán vége |
| November 1. | mindenszentek napja |
| változó | a próféta születésnapja |
| December 25. | karácsony |
Források[szerkesztés]
- Le Sénégal - hivatalos oldal
- World Factbook, elérés: 2020-09-21
- Janet H. Gritzner: Senegal, 2005, Chelsea House Publishers, ISBN 0-7910-8023-4
- Lonely Planet: West Africa - Senegal
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ Bár Magyarországnál több mint kétszer nagyobb területtel rendelkezik
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ a b c d https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sg.html
- ↑ Africa’s economic outlook is promising for 2018, but there are clouds on the horizon. qz.com. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sg.html
- ↑ https://www.holiday-times.com/public-holidays-senegal/
További információk[szerkesztés]
- Szenegál.lap.hu – Linkgyűjtemény
.svg){kind=small}
|
