Szenegál

Szenegáli Köztársaság
République du Sénégal
Szenegál zászlaja Szenegál címere
Nemzeti mottó: Un Peuple, Un But, Une Foi (franciául: Egy nép, egy cél, egy hit) Nemzeti himnusz: Pincez Tous vos Koras, Frappez les Balafons
Fővárosa	Dakar
é. sz. 14° 22′, ny. h. 14° 17′14.366667, -14.283333
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Macky Sall
Miniszterelnök	Aminata Touré
Hivatalos nyelv	francia
függetlenség	Franciaországtól
kikiáltása	1959
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, OIC, IMF Frankofónia, Latin Unió, Portugál Nyelvű Országok Közössége (társult megfigyelő tag)
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	75
Becsült	10 284 929 fő (2002)
Rangsorban	75
Népsűrűség	52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	196 190 km²
Rangsorban	85
Víz	2,1%%
Időzóna	GMT (UTC{{{eltérés UTC-től}}})
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel	SN
Hívószám	221
Internet TLD	.sn
Mauritánia Mali Guinea Bissau- Guinea Gambia DAKAR Podor Richard-Toll Saint Louis Matam Linguère Thiès Diourbel Nayé Kaolack Tambacounda Bignona Kolda Ziguinchor Kédougou Atlanti- óceán

Szenegál egy Magyarországnál több mint kétszer nagyobb területű ország Nyugat-Afrikában. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét. Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, függetlenségét 1960-ban nyerte el. Az ország az Atlanti-óceán partján fekszik. Szomszédai északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton Gambia.

Földrajz

Szenegál domborzati térképe

Domborzat

Területének zöme szavannával borított síkság, amelyet délnyugaton mocsarak tarkítanak. Legmagasabb pontja: név nélküli magaslat, 581 méter.

Vízrajz

Dindefelo-vízesés a Niokolo-Koba Nemzeti Parkban

Főbb folyók: Szenegál, Gambia, Casamance.

Éghajlat

Szenegálban trópusi éghajlat uralkodik, május és november között délről monszun érkezik az országba, a száraz évszak december és május között van.

Észak-Szenegálban a passzátszél befolyásolja az időjárást. November és március között a harmattan nevezetű szél szárazságot hoz a Szaharából a területre.

Az évi középhőmérséklet áprilisban 40 °C, decemberben 17 °C. Az évi csapadékmennyiség 1500 mm és 500 mm között változik délről északra haladva. Dakarban 18-26 °C van januárban, míg júliusban 24-32 °C.

Növény- és állatvilág

Majomkenyérfa

Nemzeti Parkok

Az ország területének 11%-a természetvédelmi terület.

• Parc National des Oiseaux du Djoudj
• Parc National de la Langue de Barbarie
• Parc National du Delta du Saloum
• Niokolo-Koba Nemzeti Park (Parc National du Niokolo-Koba) a természeti világörökség része
• Dzsudzs Nemzeti Madárrezervátum a természeti világörökség része

Történelem

Ősi megalit Kuntaur közelében

Szenegál területén az 1970-es években indultak meg az ásatások, s négy nagyobb, egymástól független, de egyidőben zajló kultúra nyomait tárták fel: kagylóhalmok kultúrája, fémkultúra, megalitkultúra, tumulus-kultúra. A helyi megalitkultúra érdekes párhuzamot sejtet az európaival.

Az ország mai területén élő népek a középkor elején fokozatosan tértek az iszlám hitre, az arabok hatására. Az ország a 14. században előbb a Ghánai Királysághoz, majd a Mali Birodalomhoz tartozott, amelynek királyi székhelye egy időben a mai állam fővárosa, Dakar volt.

Az első európai települések a 16. században létesültek Szenegál területén. A franciák 1659-ben alapították meg Saint-Louis városát, amely a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. 1677-ben holland telepesek érkeztek a vidékre. A tengerpartot ezidőtájt a franciák ellenőrizték.

Szenegál 1758-1779 és 1809-1816 között Nagy-Britannia gyarmata volt. 1883-ban a 4 tengerparti város lakossága francia polgárjogokat szerzett.

Szenegált 1904-ben Francia Nyugat-Afrikához csatolták, amelynek igazgatási központja lett. Szenegál 1958. november 25-től a Francia Közösség autonóm köztársasága, majd 1959. április 4-én csatlakozott a szomszédos Francia Szudánhoz, megalakítva a Mali Államszövetséget, amely 1960. június 20-án elnyerte teljes függetlenségét. Két hónappal később, augusztus 22-én Szenegál kivált, és kikiáltották a független Szenegáli Köztársaságot. Az első elnök Léopold Senghor lett. Az ő idejétől fogva Szenegál mindig is működő parlamentáris demokrácia volt. 1980-ban Senghor visszavonult, a hatalmát az általa kiválasztott Abdou Dioufnak adta át. Diouf idejében Szenegál jelentős nemzetközi szerepet játszott, aktívan részt vett a különböző békefenntartó műveletekben. Belpolitikája viszont időnként utcai zavargásokba torkollott. 1982 óta a déli Casamance tartományban szeparatista csoportok szórványosan összecsapnak a kormány csapataival.

A kölcsönös egymásra utaltság miatt Szenegál és Gambia 1982-ben megalakította a Szenegambiai Államszövetséget. Ennek keretében a két ország megőrizte teljes szuverenitását és önálló képviseletét a nemzetközi szervezetekben, viszont közösen intézték a védelmi, külügyi, közlekedési és távközlési ügyeket. Az államszövetség 1989-ben feloszlott.

A 2000-ben tartott elnökválasztáson Abdoulaye Wade ellenzéki jelölt legyőzte Dioufot. Ezt követte Szenegál történetében a második békés hatalomátadás és az első olyan, amelyben egyik párt a másiknak adta át a hatalmat. 2007. február 25-én Abdoulaye Wade-t újraválasztották.

Államszervezet és közigazgatás

Macky Sall, Szenegál jelenlegi elnöke (2012-)

Alkotmány, államforma

A Nemzetgyűlés (parlament) épülete Dakarban

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány, Parlament, Bíróság

Közigazgatási felosztás

Az ország 11 körzetre van felosztva, melyek a következők:

Dakar Diourbel Fatick Kaolack Kolda Louga Matam Saint-Louis Tambacounda Thiès Ziguinchor

Népesség

Mamelles

Dakari városkép

Általános adatok

• Népességnövekedés: 2,56%.
• Születéskor várható élettartam: férfiak: 55 év, nők: 58 év.
• Városi lakosság aránya: 48%.
• Írástudatlanság: 59,8%.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Ouakam Nagy Mecsete

• Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv a francia, de beszélik még a volof, a pulár, a dzsola és a mandinka nyelvet is.
• Népek: a lakosság 44%-a volof, 24%-a fulbe, 15%-a szerer, 4%-a diola, 3%-a malinke, 1%-a szoninke, 1%-a francia, 8%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
• Vallások: a lakosság 94%-a szunnita muszlim, 5%-a római katolikus, 1%-a törzsi vallású.

Az ország lakossága 11 millió fő, amelynek 58%-a 20 év alatti. A népességnövekedés 2,7%. Az analfabéták aránya 65%. 2003-ban ennek visszaszorítása érdekében iskolareformot hajtottak végre.

Gazdaság

Általános adatok

• Hazai össztermék (GDP)/fő: 1500 USD (2002-ben).
• A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 18%, ipar 27%, szolgáltatások 55%.
• Munkanélküliség: 48%.
• Infláció: 3% (2002-ben).

Gazdasági ágazatok

• Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés

A Kanári-hidegáramlás következtében éghajlata kedvező a mezőgazdasági termelés számára. Földjein kölest, kukoricát, földimogyorót, cukornádat, maniókát, gyapotot, kókuszt termesztenek, juhot, kecskét és szarvasmarhát tenyésztenek. Sokan a halászatból élnek.

• Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar

Értékes ásványkincse a foszfát, a titán, a vasérc és a kőolaj. A szerény ipar a fővárosban összpontosul (kőolaj-finomító, növényolajgyár, halfeldolgozó, műtrágyagyár).

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exportcikkek: hal, földimogyoró, kőolajtermékek, foszfát, gyapot. Importtermékek: élelmiszer, italok, közszükségleti cikkek, iparcikkek, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, India, Nigéria, Mali, Thaiföld, Görögország, USA.

• 

  Banképület, BCEAO, Ziguinchor

• 

  Kőművesek Dakarban

• 

  Halászok a fogással visszatérőben, M'bour

• 

  Gyapotültetvény, Kounkane

• 

  Cukornád-préselő üzem

• 

  Foszfát külszíni bánya

Közlekedés

Dakar egy útja

Szárazföldi közlekedés

• Vasúthálózat hossza: 1230 km.
• Közúthálózat hossza: 14 576 km.

Az afrikai kontinens legnyugatibb vasútállomása a dakari pályaudvar.

Vízi közlekedés

Kikötők száma: 7 (a legfontosabb Dakar). A 12. legnagyobb kikötő Nyugat-Afrikában.

Légi közlekedés

Repülőterek száma: 9.

Kultúra

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

A kulturális világörökségnek három szenegáli helyszín a része:

• Gorée-sziget Dakar közelében;
• Saint Louis szigetén a hasonló nevű város óvárosa (a mai város már nem fér el a szigeten);
• A szenegambiai kőkörök (Gambiával közös.

Gasztronómia

• 

  Népszokás a Diola kultúrában, egy mitológiai személy jelmezében

• 

  Falusi iskolaterem

• 

  Iskolai ünnepély (Mardi Gras - Húshagyókedden) Dakar egy mecseténél a háttérben

• 

  A számtalan szenegambiai megalit egyike

Sport

Ibrahima Sidie, a szenegáli labdarúgó-válogatott csatára a Debreceni VSC sportolója

Az országban a labdarúgás a legnépszerűbb sport. 2002-ben a válogatott bejutott az Afrika-kupa döntőjébe, ahol Kamerunnal szemben maradt alul. Ugyanebben az évben a japán-dél-koreai világbajnokságon a csapat az első meccsén legyőzte a világbajnoki címet védő francia csapatot, majd egészen a legjobb nyolc válogatott közé jutott.

Ünnepek

Dátum	Ünnep
Január 1.	Újév
Január 20.	A muzulmán újév
Január 29.	Muzulmán ünnep
Március 9.
Április 4.	A függetlenség napja
Május 1.	A munka ünnepe
Május 17.
Május 28.
Augusztus 15.
Október 13.	A ramadán vége
November 1.	Mindenszentek napja
December 20.
December 25.	Karácsony

Lásd még

• Afrikai újjászületés emlékműve

További információk

• Szenegál.lap.hu – Linkgyűjtemény