Szenegál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szenegáli Köztársaság
République du Sénégal
Szenegál zászlaja
Szenegál zászlaja
Szenegál címere
Szenegál címere
Nemzeti mottó: Un Peuple, Un But, Une Foi
(franciául: Egy nép, egy cél, egy hit)
Nemzeti himnusz: Pincez Tous vos Koras, Frappez les Balafons
LocationSenegal.svg

Fővárosa Dakar
é. sz. 14° 22′ 00″, ny. h. 14° 16′ 60″
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Macky Sall
Miniszterelnök Aminata Touré
Hivatalos nyelv francia
függetlenség Franciaországtól
kikiáltása 1959

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint 14 133 280 fő (2013)[1]
Rangsorban73
Becsült12 873 601 fő (2013 november)
Rangsorban73
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület196 190 km²
Rangsorban 85
Víz2,1%
IdőzónaGMT (UTC+0)
Egyéb adatok
Pénznem CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel SN
Hívószám 221
Segélyhívó telefonszám
  • 17
  • 18
Internet TLD.sn
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • Type E
  • Type K
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenegáli Köztársaság témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Szenegál egy Magyarországnál több mint kétszer nagyobb területű ország Nyugat-Afrikában. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét. Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, függetlenségét 1960-ban nyerte el. Az ország az Atlanti-óceán partján fekszik. Szomszédai északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton Gambia beékelődik az országba.

Földrajz[szerkesztés]

Szenegál domborzati térképe
Műholdas képe

Domborzat[szerkesztés]

Területének zöme szavannával borított síkság, amelyet délnyugaton mocsarak tarkítanak. Legmagasabb pontja: név nélküli magaslat, 581 méter.

Vízrajz[szerkesztés]

Főbb folyók: Szenegál, Gambia, Casamance.

A közel-keleti Holt-tengernél is sósabb, a sókedvelő baktériumok miatt pirosas vizű Retba-tó a Zöld-foki félszigettől északra, a fővárostól, Dakartól kb. 30 km-re északkeletre található.

Éghajlat[szerkesztés]

Szenegálban trópusi éghajlat uralkodik, május és november között délről monszun érkezik az országba, a száraz évszak december és május között van.

Észak-Szenegálban a passzátszél befolyásolja az időjárást. November és március között a harmattan nevezetű szél szárazságot hoz a Szaharából a területre.

Az évi középhőmérséklet áprilisban 40 °C, decemberben 17 °C. Az évi csapadékmennyiség 1500 mm és 500 mm között változik délről északra haladva. Dakarban 18–26 °C van januárban, míg júliusban 24–32 °C.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Nemzeti Parkok[szerkesztés]

Az ország területének 11%-a természetvédelmi terület.[2]

Környezetvédelem[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

Ősi megalit Kuntaur közelében

Szenegál területén az 1970-es években indultak meg az ásatások, s négy nagyobb, egymástól független, de egyidőben zajló kultúra nyomait tárták fel: kagylóhalmok kultúrája, fémkultúra, megalitkultúra, tumulus-kultúra. A helyi megalitkultúra érdekes párhuzamot sejtet az európaival.

Az ország mai területén élő népek a középkor elején fokozatosan tértek az iszlám hitre, az arabok hatására. Az ország a 14. században előbb a Ghánai Királysághoz, majd a Mali Birodalomhoz tartozott, amelynek királyi székhelye egy időben a mai állam fővárosa, Dakar volt.

Az első európai települések a 16. században létesültek Szenegál területén. A franciák 1659-ben alapították meg Saint-Louis városát, amely a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. 1677-ben holland telepesek érkeztek a vidékre. A tengerpartot ez idő tájt a franciák ellenőrizték.

Szenegál 17581779 és 1809-1816 között Nagy-Britannia gyarmata volt. 1883-ban a 4 tengerparti város lakossága francia polgárjogokat szerzett.

Szenegált 1904-ben Francia Nyugat-Afrikához csatolták, amelynek igazgatási központja lett. Szenegál 1958. november 25-től a Francia Közösség autonóm köztársasága, majd 1959. április 4-én csatlakozott a szomszédos Francia Szudánhoz, megalakítva a Mali Államszövetséget, amely 1960. június 20-án elnyerte teljes függetlenségét. Két hónappal később, augusztus 22-én Szenegál kivált, és kikiáltották a független Szenegáli Köztársaságot. Az első elnök Léopold Senghor lett. Az ő idejétől fogva Szenegál mindig is működő parlamentáris demokrácia volt. 1980-ban Senghor visszavonult, a hatalmát az általa kiválasztott Abdou Dioufnak adta át. Diouf idejében Szenegál jelentős nemzetközi szerepet játszott, aktívan részt vett a különböző békefenntartó műveletekben. Belpolitikája viszont időnként utcai zavargásokba torkollott. 1982 óta a déli Casamance tartományban szeparatista csoportok szórványosan összecsapnak a kormány csapataival.

A kölcsönös egymásra utaltság miatt Szenegál és Gambia 1982-ben megalakította a Szenegambiai Államszövetséget. Ennek keretében a két ország megőrizte teljes szuverenitását és önálló képviseletét a nemzetközi szervezetekben, viszont közösen intézték a védelmi, külügyi, közlekedési és távközlési ügyeket. Az államszövetség 1989-ben feloszlott.

A 2000-ben tartott elnökválasztáson Abdoulaye Wade ellenzéki jelölt legyőzte Dioufot. Ezt követte Szenegál történetében a második békés hatalomátadás és az első olyan, amelyben egyik párt a másiknak adta át a hatalmat. 2007. február 25-én Abdoulaye Wade-t újraválasztották.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Macky Sall, Szenegál jelenlegi elnöke (2012-)

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

A Nemzetgyűlés (parlament) épülete Dakarban

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Kormány, Parlament, Bíróság

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Az ország 11 körzetre van felosztva, melyek a következők:

Szenegál körzetei
  • Dakar
  • Diourbel
  • Fatick
  • Kaolack
  • Kolda
  • Louga
  • Matam
  • Saint-Louis
  • Tambacounda
  • Thiès
  • Ziguinchor

Politikai pártok[szerkesztés]

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Mamelles
Dakari városkép

Általános adatok[szerkesztés]

  • Népességnövekedés üteme: 2,4% (2017).[3]
  • A születéskor várható élettartam (2016): 61,7 év (férfiak: 59,7 év, nők: 63,8 év).[3]
  • 15 éves kor felettiek 57,7%-a tud írni és olvasni (2015)[3].

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Ouakam Nagy Mecsete
  • Nyelvek: az országban a hivatalos nyelv a francia, de beszélik még a volof, a pulár, a dzsola és a mandinka nyelvet is.
  • Népek: a lakosság 44% – a volof, 24% – a fulbe, 15% – a szerer, 4% – a diola, 3% – a malinke, 1% – a szoninke, 1% – a francia, 8% – a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 95% szunnita muszlim, 4% keresztény (főleg római katolikus), 1% egyéb. [3]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Képek
Banképület, BCEAO, Ziguinchor
Kőművesek Dakarban
Halászok a fogással visszatérőben, M'bour
Gyapotültetvény, Kounkane
Köles-cséplés
Cukornád-préselő üzem
Foszfát külszíni bánya
Cukorgyár (Compagnie sucrière sénégalaise)

Általános adatok[szerkesztés]

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 1500 USD (2002-ben).
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 18%, ipar 27%, szolgáltatások 55%.
  • Munkanélküliség: 48%.
  • Infláció: 3% (2002-ben).

Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 6,9%-kal nőhet 2018-ban, ezzel a növekedési ütemmel az adott évben a világ nyolc leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik.[4]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

  • Mezőgazdaság

A Kanári-hidegáramlás következtében éghajlata kedvező a mezőgazdasági termelés számára. Földjein kölest, kukoricát, földimogyorót, cukornádat, maniókát, gyapotot, kókuszt termesztenek, juhot, kecskét és szarvasmarhát tenyésztenek. Sokan a halászatból élnek.

  • Ipar:

Értékes ásványkincse a foszfát, a titán, a vasérc és a kőolaj. A szerény ipar a fővárosban összpontosul (kőolaj-finomító, növényolajgyár, halfeldolgozó, műtrágyagyár).

Fő ágazatok: élelmiszer- és halfeldolgozás, foszfátbányászat, műtrágyagyártás, kőolaj-finomítás, aranybányászat, építőipar, hajók építése és javítása.[5]

  • Külkereskedelem

Exportcikkek: hal, földimogyoró, kőolajtermékek, foszfát, gyapot.

Importtermékek: élelmiszer, italok, közszükségleti cikkek, iparcikkek, üzemanyag.

Főbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[5]

Közlekedés[szerkesztés]

Dakar egy útja

Szárazföldi közlekedés[szerkesztés]

  • Vasúthálózat hossza: 1230 km.
  • Közúthálózat hossza: 14 576 km.

Az afrikai kontinens legnyugatibb vasútállomása a dakari pályaudvar.

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Kikötők száma: 7 (a legfontosabb Dakar). A 12. legnagyobb kikötő Nyugat-Afrikában.

Légi közlekedés[szerkesztés]

Repülőterek száma: 9.

Kultúra[szerkesztés]

Képek a kultúráról
Népszokás a Diola kultúrában, egy mitológiai személy jelmezében
Ceremónia ((boukout de Baïla) Casamance-ban
Rituális maszkok és nyakláncok
Színes fejkendők
Szenegáli művészek ((Biennale de Dakar)
Graffitik a táncról és zenéről
Koraista (zenész korával)
Dobosok Dakarban
Dzsembék (hangszer - dob) eladásra kínálva Dakarban
Falusi iskolaterem
Iskolai ünnepély (Mardi Gras - Húshagyókedden) Dakar egy mecseténél a háttérben
Touba Nagy Mecsete
A számtalan szenegambiai megalit egyike
Yassa de poulet (csirke rizzsel)
Szenegáli birkózók
Az Afrikai Művészetek Múzeuma (Musée Théodore-Monod d'art africain) Dakarban
Szenegál történelmi múzeuma (Musée historique du Sénégal à Gorée) Dakarban
Dakar katedrálisa

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Kulturális világörökség[szerkesztés]

A kulturális világörökségnek három szenegáli helyszín a része:

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Szálloda a tengerparti Saly városában

Főbb látnivalók[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Ibrahima Sidibe, a szenegáli labdarúgó-válogatott csatára a Debreceni VSC volt sportolója

Labdarúgás[szerkesztés]

Az országban a labdarúgás a legnépszerűbb sport. 2002-ben a válogatott bejutott az Afrika-kupa döntőjébe, ahol Kamerunnal szemben maradt alul. Ugyanebben az évben a japán-dél-koreai világbajnokságon a csapat az első meccsén legyőzte a világbajnoki címet védő francia csapatot, majd egészen a legjobb nyolc válogatott közé jutott. A 2018-as világbajnokságon a csoportkörben 2-1-re legyőzte Lengyelországot, története során először.

Olimpia[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Nemzeti ünnepek:[6]

Dátum Ünnep
Január 1. Újév
változó Iszlám újév
Április 4. A függetlenség napja
változó Húsvéthétfő
Május 1. A munka ünnepe
Augusztus 15. Mária mennybemenetele
változó A ramadán vége
November 1. Mindenszentek napja
változó A próféta születésnapja
December 25. Karácsony

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenegál témájú médiaállományokat.