Szenegál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szenegáli Köztársaság
République du Sénégal
Szenegál zászlaja
Szenegál zászlaja
Szenegál címere
Szenegál címere
Nemzeti mottó: Un Peuple, Un But, Une Foi
(franciául: Egy nép, egy cél, egy hit)
Nemzeti himnusz: Pincez Tous vos Koras, Frappez les Balafons
LocationSenegal.svg

Fővárosa Dakar
é. sz. 14° 22′ 00″, ny. h. 14° 16′ 60″
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Macky Sall
Miniszterelnök Aminata Touré
Hivatalos nyelv francia
függetlenség Franciaországtól
kikiáltása 1959

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint15 850 567 fő (2017)[1] +/-
Rangsorban71
Becsült15 854 360[2] fő (2018)
Rangsorban71
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület196 190 km²
Rangsorban 85
Víz2,1%
IdőzónaGMT (UTC+0)
Egyéb adatok
Pénznem CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel SN
Hívószám 221
Segélyhívó telefonszám
  • 17
  • 18
Internet TLD.sn
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • Type E
  • Type K
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenegáli Köztársaság témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Szenegál nyugat-afrikai ország, afrikai viszonylatban inkább a kis országok közé tartozik[3]. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét, ami az ország északi határfolyója.

Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, ami a függetlenségét 1960-ban nyerte el. Az ország az Atlanti-óceán partján fekszik. Szomszédai északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton Gambia, ami beékelődik az országba.

Földrajz[szerkesztés]

Szenegál domborzati térképe
Műholdas képe

Domborzat[szerkesztés]

Területének zöme szavannával borított síkság, amelyet délnyugaton mocsarak tarkítanak. Legmagasabb pontja: egy név nélküli magaslat, 2,8 km-re délkeletre Nepen Diakától, aminek magassága 648 m.

Természeti erőforrások: halászat, foszfát, vasérc.

Saint-Louis és Dakar között a tengerpart homokos, Dakartól délebbre mocsaras.

Vízrajz[szerkesztés]

Négy folyó keresztezi az országot keletről nyugatra folyva: a Szenegál (1700 km) északon, a Saloum, a Gambia (750 km) és a Casamance (300 km) délen. Ezek a főbb folyói, ezeken kívül csak kisebb vagy időszakos vízfolyások vannak. Mindegyik nagyobb folyó az Atlanti-óceánba ömlik. A folyói kanyargósak, és széles deltában végződnek.

Egyetlen természetes tava a Guiers-tó, ami az északi országrészben található, a Cap Vert régiót ez látja el ivóvízzel.

A Szenegál folyón két duzzasztógát épült. Az egyik Diama közelében, 1987-ben, sótalanítási céllal, a másik 1988-ban, Manantali közelében, ami elektromos áramot termel.

A Saloum folyón csak időszakosan áramlik nagyobb mennyiségű víz, a kisebb szállítási időszakokban a tengervíz benyomul a folyó medrébe. Hasonló tengervíz beáramlás történik a Gambia folyón is. A Gambia csak kis részben folyik Szenegálon keresztül, nagyobb része Gambiában van.

A közel-keleti Holt-tengernél is sósabb, a sókedvelő baktériumok miatt pirosas vizű Retba-tó a Zöld-foki félszigettől északra, a fővárostól, Dakartól kb. 30 km-re északkeletre található.

Tengerpartjának hossza 531 km.

Éghajlat[szerkesztés]

Szenegálban száraz trópusi éghajlat uralkodik. Júliustól októberig délről monszun érkezik az országba és esős évszakot okoz, a száraz évszak novembertől júniusig tart.

Észak-Szenegálban a passzátszél befolyásolja az időjárást. November és március között a harmattan nevezetű szél szárazságot hoz a Szaharából a területre.

Az évi középhőmérséklet áprilisban 40 °C, decemberben 17 °C. Az évi csapadékmennyiség 1500 mm és 500 mm között változik délről északra haladva. Dakarban 18–26 °C van januárban, míg júliusban 24–32 °C.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Háromféle növényzet jellemző: délen erdő, középen szavanna és északon sztyepp.

Szenegálban mintegy 400-féle termeszhangya él, ezek közül néhány faj a mezőgazdasági termelésben nagy pusztítást okoz. Ugyanakkor a termeszek a mélyebb talajból agyagot hoznak a felszínre, és a várak szellőzése oxigént juttat a mélyebb rétegekbe, ami növeli a talaj termékenységét. A termelők gyakran ültetnek növényeket a termeszvárak közelébe, mert ott általában nagyobb termés érhető el.

A termeszvárak helyenként 9 méter magasak, és 15 m mélységig nyúlnak le a talajba.

Nemzeti Parkok[szerkesztés]

Az ország területének 11%-a természetvédelmi terület.[4]

Környezetvédelem[szerkesztés]

Veszélyforrások[szerkesztés]

Erdőirtás; túlzott legeltetés; talajerózió; elsivatagosodás; időszakos szárazság; szezonális áradás, amikor az alacsonyan fekvő területeket elönti a víz; túlhalászás; gyenge környezetvédelmi törvények; orvvadászattal fenyegetett vadállományok.

Történelem[szerkesztés]

Ősi megalit Kuntaur közelében

Szenegál területén az 1970-es években indultak meg az ásatások, s négy nagyobb, egymástól független, de egyidőben zajló kultúra nyomait tárták fel: kagylóhalmok kultúrája, fémkultúra, megalitkultúra, tumulus-kultúra. A helyi megalitkultúra érdekes párhuzamot sejtet az európaival.

Az ország mai területén élő népek a középkor elején fokozatosan tértek az iszlám hitre, az arabok hatására. Az ország a 14. században előbb a Ghánai Királysághoz, majd a Mali Birodalomhoz tartozott, amelynek királyi székhelye egy időben a mai állam fővárosa, Dakar volt.

Az első európai települések a 16. században létesültek Szenegál területén. A franciák 1659-ben alapították meg Saint-Louis városát, amely a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. 1677-ben holland telepesek érkeztek a vidékre. A tengerpartot ez idő tájt a franciák ellenőrizték.

Szenegál 17581779 és 1809-1816 között Nagy-Britannia gyarmata volt. 1883-ban a 4 tengerparti város lakossága francia polgárjogokat szerzett.

Szenegált 1904-ben Francia Nyugat-Afrikához csatolták, amelynek igazgatási központja lett. Szenegál 1958. november 25-től a Francia Közösség autonóm köztársasága, majd 1959. április 4-én csatlakozott a szomszédos Francia Szudánhoz, megalakítva a Mali Államszövetséget, amely 1960. június 20-án elnyerte teljes függetlenségét. Két hónappal később, augusztus 22-én Szenegál kivált, és kikiáltották a független Szenegáli Köztársaságot. Az első elnök Léopold Senghor lett. Az ő idejétől fogva Szenegál mindig is működő parlamentáris demokrácia volt. 1980-ban Senghor visszavonult, a hatalmát az általa kiválasztott Abdou Dioufnak adta át. Diouf idejében Szenegál jelentős nemzetközi szerepet játszott, aktívan részt vett a különböző békefenntartó műveletekben. Belpolitikája viszont időnként utcai zavargásokba torkollott. 1982 óta a déli Casamance tartományban szeparatista csoportok szórványosan összecsapnak a kormány csapataival.

A kölcsönös egymásra utaltság miatt Szenegál és Gambia 1982-ben megalakította a Szenegambiai Államszövetséget. Ennek keretében a két ország megőrizte teljes szuverenitását és önálló képviseletét a nemzetközi szervezetekben, viszont közösen intézték a védelmi, külügyi, közlekedési és távközlési ügyeket. Az államszövetség 1989-ben feloszlott.

A 2000-ben tartott elnökválasztáson Abdoulaye Wade ellenzéki jelölt legyőzte Dioufot. Ezt követte Szenegál történetében a második békés hatalomátadás és az első olyan, amelyben egyik párt a másiknak adta át a hatalmat. 2007. február 25-én Abdoulaye Wade-t újraválasztották.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Macky Sall, Szenegál elnöke (2012-)

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

A Nemzetgyűlés (parlament) épülete Dakarban

Zászló[szerkesztés]

A zászló három függőleges és egyenlő sávból áll, ami zöld, arany és vörös színű. Zöld színnel, az arany szalag közepén egy ötágú csillag található.

A muszlimok számára a zöld a próféta zászlajának színe. A keresztények számára ez a remény szimbóluma. Az animisták számára ez a termékenység szimbóluma. Az arany a gazdagság jele, a munkát jelenti. Ez a szenegáli nemzet második célja. Az arany - sárga - ugyanakkor a művészetek és az irodalom színe; a szellem színe. A vörös emlékeztet a vér színére, az élet színére.

A csillag gyakori jel a fekete-afrikai szimbolikában. Öt ága van, hogy Szenegál megnyíljon öt kontinens felé. A mennyet és ezért a szellemi értékeket képviseli, különösen egy olyan nép körében, aki nem csak rizzsel és kenyérrel él. A zöld, különösképpen a Szenegáli Köztársaság Fiatal Függetlensége által kifejtett remény jelzése.

Címer[szerkesztés]

Szenegál címere

Szenegál címere egy függőlegesen osztott pajzs, amelynek bal oldala vörös színű, rajta egy sárga, ágaskodó oroszlánnal. A jobb oldala sárga színű, benne egy majomkenyérfa, valamint az alatt egy vízszintesen hullámos zöld sáv. A felső rész közepén zöld színű, ötágú csillag van. A pajzsot koszorú veszi körül, amelyet egy fehér színű szalag fog át. A szalagon az ország mottója olvasható: „Un Peuple, Un But, Un Foi” (Egy nép, egy cél, egy hűség).

Az oroszlán az észak-szudáni etnikai csoport gyakori szimbóluma, amelyhez a szenegáliak nagy része tartozik. A francia jelenlét előtt a hatalom szimbolikus állata volt. A király a király-oroszlán-napisten volt. Utána a szenegáli állam hivatalos állata lett.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Kormány, Parlament, Bíróság

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Az ország 11 körzetre van felosztva, melyek a következők:

Szenegál körzetei
  • Dakar
  • Diourbel
  • Fatick
  • Kaolack
  • Kolda
  • Louga
  • Matam
  • Saint-Louis
  • Tambacounda
  • Thiès
  • Ziguinchor

Politikai pártok[szerkesztés]

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Katonai védelemre nagyjából a GDP 1,5%-át költik.

Népesség[szerkesztés]

Mamelles
Dakari városkép

Általános adatok[szerkesztés]

  • Népességnövekedés üteme: 2,4% (2017).[5]
  • A születéskor várható élettartam (2020): 63,2 év (férfiak: 61,1 év, nők: 65,4 év).[5]
  • 15 éves kor felettiek 57,7%-a tud írni és olvasni (2015)[5].

Népességének változása[szerkesztés]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Fontosabb települések:

  • Dakar: a legfontosabb kikötőváros Szenegálban. Az Atlanti-óceánba benyúló félszigeten helyezkedik el. Az esős évszakon kívül minden héten rendeznek valamilyen kulturális rendezvényt. Dak’Art Biennale kétévente tartott művészeti fesztivál. Festival International du Film de Quartier filmfesztivál.
  • Saint-Louis: az első francia település Afrikában (1659). Saját repülőtere van 3 km-re északkeletre a központtól. Saint-Louis Jazz Festival.
  • Diourbel
  • Kaolack
  • Tambacounda („Tamba” a helyi lakosság által használt becenév)
  • Kolda

Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Ouakam Nagy Mecsete
  • Nyelvek: az országban a hivatalos nyelv a francia, általánosan használt közvetítő nyelv a volof, de beszélik még a pulár, a dzsola és a mandinka nyelvet is.
  • Népek: a lakosság 44% – a volof, 24% – a fulbe, 15% – a szerer, 4% – a diola, 3% – a malinke, 1% – a szoninke, 1% – a francia, 8% – egyéb népcsoport.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 95% szunnita muszlim, 4% keresztény (főleg római katolikus), 1% egyéb. [5]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Képek
Banképület, BCEAO, Ziguinchor
Kőművesek Dakarban
Halászok a fogással visszatérőben, M'bour
Gyapotültetvény, Kounkane
Köles-cséplés
Cukornád-préselő üzem
Foszfát külszíni bánya
Cukorgyár (Compagnie sucrière sénégalaise)

Általános adatok[szerkesztés]

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 1500 USD (2002-ben).
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 18%, ipar 27%, szolgáltatások 55%.
  • Munkanélküliség: 48%.
  • Infláció: 3% (2002-ben).

Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 6,9%-kal nőhet 2018-ban, ezzel a növekedési ütemmel az adott évben a világ nyolc leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik.[6]

Szenegál gazdaságát a bányászat, az építőipar, az idegenforgalom, a halászat és a mezőgazdaság hajtja, amelyek a vidéki területek elsődleges foglalkoztatási forrásai. Az ország legfontosabb exportipara a foszfátbányászat, a műtrágya-előállítás, a mezőgazdasági termékek és a kereskedelmi halászat. Szenegál olajkutatási projekteken is dolgozik. Nagyban támaszkodik az adományozók segítségére, pénzátutalásokra és a közvetlen külföldi befektetésekre. Szenegál 7%-os növekedési rátát ért el 2017-ben, részben a mezőgazdaság erőteljes teljesítményének köszönhetően, a rendszertelen esőzések ellenére.

A reformpolitikai menetrend alapján 2012 márciusában megválasztott Macky Sall elnök magas energiaköltségekkel, kihívásokkal teli üzleti környezettel és a túlköltekezés kultúrájával rendelkező gazdaságot örökölt. Sall elnök egy ambiciózus gazdasági tervet, feltörekvő szenegáli tervet mutatott be, amelynek kiemelt célja a gazdasági reformok és beruházási projektek végrehajtása a gazdasági növekedés fokozása érdekében, a makrogazdasági stabilitás és az adósság fenntarthatóságának megőrzése mellett. A bürokratikus szűk keresztmetszetek és a kihívásokkal teli üzleti légkör azok közé az örökös kihívások közé tartoznak, amelyek lassíthatják e terv végrehajtását.

Szenegál technikai támogatást kap az IMF-től a Policy Support Instrument keretében. A PSI végrehajtása kielégítő, amit az IMF 2017. decemberi 5-i felülvizsgálata lezárt. A pénzügyi piacok 2014-ben, 2017-ben és 2018-ban is sikeres eurókötvény-kibocsátások révén bizalmat jeleztek Szenegálban.

A kormány 19 projektre összpontosít. A legfontosabb projektek közé tartozik a Thiès-Touba autópálya, a 2017 decemberében megnyílt új nemzetközi repülőtér és az energetikai infrastruktúra korszerűsítése.

A villamos energia költsége legfőbb korlátja Szenegál fejlődésének. A villamosenergia-árak Szenegálban a világ legmagasabbjai között vannak. A Power Africa, az USAID által vezetett amerikai elnöki kezdeményezés támogatja Szenegál terveit a megbízhatóság javítására és a termelési kapacitás növelésére.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

A nemzeti össztermék (GDP) bevételeinek aránya: (2017-es becslés)

  • Mezőgazdaság: 16,9%
  • Ipar: 24,3%
  • Szolgáltatások: 58,8%
  • Mezőgazdaság

A Kanári-hidegáramlás következtében éghajlata kedvező a mezőgazdasági termelés számára. Földjein az alábbi termékeket termesztik: földimogyoró, köles, kukorica, cirok, rizs, pamut, paradicsom, zöldségek.

Szarvasmarhát, baromfit és sertést tenyésztenek. Sokan a halászatból élnek.

Művelhető az ország területének 17,4%-a (2011-es becslés). Öntözött terület 1200 km² (2012-es becslés).

  • Ipar:

Értékes ásványkincsei a foszfát, a titán, a vasérc és a kőolaj. A szerény ipar a fővárosban összpontosul (kőolaj-finomító, növényolajgyár, halfeldolgozó, műtrágyagyár).

Fő ágazatok: élelmiszer- és halfeldolgozás, foszfátbányászat, műtrágyagyártás, kőolaj-finomítás, aranybányászat, építőipar, hajók építése és javítása.[7]

  • Külkereskedelem

Exportcikkek: hal, földimogyoró, kőolajtermékek, foszfát, gyapot.

Importtermékek: élelmiszer, italok, közszükségleti cikkek, iparcikkek, üzemanyag.

Főbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[7]

Közlekedés[szerkesztés]

Dakar egyik útja

Szárazföldi közlekedés[szerkesztés]

  • Vasúthálózat hossza: 1230 km. Bővebben: Szenegál vasúti közlekedése.
  • Közúthálózat hossza: 16 665 km. Ebből szilárd burkolatú 6126 km. (2017-es adatok)

Az afrikai kontinens legnyugatibb vasútállomása a dakari pályaudvar.

Szenegálon belül a leggyorsabb és legbiztonságosabb közúti közlekedési mód a sept-place taxi. Olcsóbb választás, de kevésbé megbízható a minibusz (grand car), amiben 30-40 ember utazik, és akkor indul el, amikor megtelik. Ez többnyire reggel 8 óra előtt van.

A car mouride busz szolgáltatást a Mouride Testvériség finanszírozza, ez valamivel megbízhatóbb, de lassabb összeköttetést biztosít a nagyobb települések között Szenegálban.

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Kikötők száma: 7 (a legfontosabb Dakar). A 12. legnagyobb kikötő Nyugat-Afrikában.

Az országban kb. 1000 km viziút hajózható (főleg a Szenegál, a Saloum és Casamance folyókon)

Légi közlekedés[szerkesztés]

Repülőterek száma: 20, ebből 9 rendelkezik szilárd burkolattal. A 3000 m feletti hosszúságú pályák száma: 2 db.

Dakarból rendszeres repülőjáratok indulnak az afrikai fővárosokba, nagyvárosokba, továbbá Párizsba.

Kommunikáció[szerkesztés]

A mobil elérés 2019 márciusában elérte a 108%-ot; a mobil szélessávú internet-hozzáférések közel 97,2% -át teszik ki; 3G és LTE szolgáltatások a lakosság 50%-ának; a szabályozó deaktivált mintegy 5 millió nem regisztrált SIM-kártyát (2020).

Országon belül: általában megbízható városi rendszer száloptikai hálózattal; az összes vezetékes kapcsolat kétharmada Dakarban van; a mobil-mobil szolgáltatás a városi területeken folyamatosan kiszorítja a vezetékes szolgáltatást.

Nemzetközi: országkód - 221; csatlakozási pontok az ACE, az Atlantis-2, a MainOne és a SAT-3 / WASC tenger alatti kábelekhez, amelyek összeköttetést biztosítanak Dél-Afrikából, számos nyugat-afrikai országból, Európából és Dél-Amerikából; műholdas földi állomás - Intelsat (Atlanti-óceán) (2019-es adatok).

Kultúra[szerkesztés]

Képek a kultúráról
Népszokás a Diola kultúrában, egy mitológiai személy jelmezében
Ceremónia ((boukout de Baïla) Casamance-ban
Rituális maszkok és nyakláncok
Színes fejkendők
Szenegáli művészek ((Biennale de Dakar)
Graffitik a táncról és zenéről
Koraista (zenész korával)
Dobosok Dakarban
Dzsembék (hangszer - dob) eladásra kínálva Dakarban
Falusi iskolaterem
Iskolai ünnepély (Mardi Gras - Húshagyókedden) Dakar egy mecseténél a háttérben
Touba Nagy Mecsete
A számtalan szenegambiai megalit egyike
Yassa de poulet (csirke rizzsel)
Szenegáli birkózók
Az Afrikai Művészetek Múzeuma (Musée Théodore-Monod d'art africain) Dakarban
Szenegál történelmi múzeuma (Musée historique du Sénégal à Gorée) Dakarban
Dakar katedrálisa

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Írás-olvasás: (2017-es becslés)

  • Teljes népesség: 51,9%
  • férfiak: 64,8%
  • nők: 39,8%

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Kulturális világörökség[szerkesztés]

A kulturális világörökségnek három szenegáli helyszín a része:

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Az 1960-as években nagy befolyást jelentett a szenegáli zenei életre a kubai zene, többek között a salsa stílus. Hasonló befolyással bír a griots (volof nyelven: gewel), ami Nyugat-Afrika hagyományos istentiszteleti énekstílusa.

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Szálloda a tengerparti Saly városában

Szenegál a metrikus rendszert használja. Lakossági elektromos hálózata 220 V, 50 Hz-es; a fali elektromos csatlakozók két kerek csatlakozót alkalmaznak, ami az Európában megszokottnak felel meg.

Időzóna: GMT (=UTC). Nyári időszámítást nem alkalmaznak.

Vízum nem szükséges az alábbi országokból, illetve területekről érkezőknek: Európai Unió, USA, Kanada, Norvégia, Dél-Afrika, Izrael, Japán, ECOWAS országok. Ausztrália és Új-Zéland turistáinak szükséges vízumot kiváltaniuk.

A turizmus szempontjából a ramadán 30 napos időszaka kedvezőtlen. Ilyenkor zárva tartanak az éttermek és a bárok. Ilyenkor nincsenek élő zenei koncertek sem. Az emberek napközben ingerültebbek, különösen napnyugta felé (mivel éhesek).

Főbb látnivalók[szerkesztés]

Betegségek[szerkesztés]

Az országban alacsony a HIV fertőzöttek aránya (0,4%) (2018-as becslés).

Nagyon magas a kockázat mértéke az alábbi betegségekre: (2020-as becslés)

Sport[szerkesztés]

Ibrahima Sidibe, a szenegáli labdarúgó-válogatott csatára a Debreceni VSC volt sportolója

Labdarúgás[szerkesztés]

Az országban a labdarúgás a legnépszerűbb sport. 2002-ben a válogatott bejutott az Afrika-kupa döntőjébe, ahol Kamerunnal szemben maradt alul. Ugyanebben az évben a japán-dél-koreai világbajnokságon a csapat az első meccsén legyőzte a világbajnoki címet védő francia csapatot, majd egészen a legjobb nyolc válogatott közé jutott. A 2018-as világbajnokságon a csoportkörben 2-1-re legyőzte Lengyelországot, története során először.

Olimpia[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Nemzeti ünnepek:[8] Minden muszlim ünnepet megtartanak, és mivel ezek általában a holdhónaphoz kapcsolódnak, ezért mozgó ünnepek, a konkrét dátumot a kezdetük előtt csak pár nappal jelentik be. A keresztény ünnepeket is hasonlóképpen megtartják.

Dátum Ünnep
Január 1. Újév
változó iszlám újév
Április 4. A függetlenség napja
változó húsvéthétfő
változó húsvét utáni 7. vasárnap
Május 1. a munka ünnepe
Augusztus 15. Mária mennybemenetele
változó A ramadán vége
November 1. mindenszentek napja
változó a próféta születésnapja
December 25. karácsony

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Világbank-adatbázis
  3. Bár Magyarországnál több mint kétszer nagyobb területtel rendelkezik
  4. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  5. a b c d https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sg.html
  6. Africa’s economic outlook is promising for 2018, but there are clouds on the horizon. qz.com. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  7. a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sg.html
  8. https://www.holiday-times.com/public-holidays-senegal/

További információk[szerkesztés]