Niokolo-Koba Nemzeti Park
| Nikolo-Koba Nemzeti Park | |
| Világörökség | |
 |
|
| Nikolo-Koba | |
| Adatok | |
| Ország | Szenegál |
| Világörökség-azonosító | 153 |
| Típus | természeti helyszín |
| Felvétel éve | 1981 |
| Elhelyezkedése | |
 Niokolo-Koba Nemzeti Park
Pozíció Szenegál térképén
|
|
| é. sz. 13° 04′, ny. h. 12° 43′Koordináták: é. sz. 13° 04′, ny. h. 12° 43′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolo-Koba Nemzeti Park témájú médiaállományokat.
|
|
A Niokolo-Koba Nemzeti Park, Szenegál fővárosától 650 km-re keletre, a guineai határ mentén, a Tambacounda régióban fekszik. A nemzeti park státuszt csak 1954-ben kapta meg, 1981-ben lett a világörökség része.
A park területét összesen négyszer (1962, 1965, 1968, 1969) növelték, azonban a függetlenségért folyó harc során a kormány elhanyagolta a területet. A 90-es évektől kezdve a Szenegáli Nemzeti Parkok Igazgatósága és a Kutatási és Fejlesztési Intézet szoros kooperációban dolgozik azért, hogy a parkokban élő állatok számát évről évre növelje. A guineai Badiar Nemzeti Parkkal közösen létrehozott program szintén segíti a park ökológiai komplexitásának megőrzését.
A parkot a Gambia, valamint két mellékfolyója, a Koulountou és a névadó Niokolo-Koba szeli át. Domborzatát tekintve viszonylag sima, legmagasabb pontja az Assirik-hegy, 311 méterrel. A nagyrészt 200 méter magas dombokat hatalmas, az esős időszak alatt mocsarakká átalakuló síkságok választják el egymástól.
A Fouta-Djalon hegységhez közeledve, ahol a Niger, a Szenegál és a Gambia folyók erednek, a park domborzata feltűnően egyenetlenebbé válik. Az itt található hegycsúcsok természetes határt képeznek Szenegál és Bissau-Guinea között. A Simenti az egyetlen folyamatos állóvíz a területen, mely lehetőséget ad a szavanna állatainak, hogy a sós vízben megmártózzanak.
Flóra és fauna[szerkesztés]
A nemzeti park állatvilága kiemelkedően gazdag.
- A több mint 80 emlős faj között található afrikai elefánt, oroszlán, leopárd, afrikai vadkutya, csimpánz, pávián, nílusi víziló, óriás jávorantilop, fekete lóantilop, kafferbivaly, zászlós farkú kolobusz, zöld cerkófmajom, pusztai bóbitásantilop
- több fajta hüllő él itt: nílusi varánusz, teknős, nílusi krokodil.
- 330 madárfaj közül kiemelkedik az óriástúzok, a feketenyakú koronásdaru, a kaffer szarvasvarjú, a vitézsas, a bukázó sas és az apáca-fütyülőlúd.
Megközelítőleg 1500 növényfaj található a parkban. A jellegzetes fák közül érdemes megemlíteni a majomkenyérfát, a Khaya senegalensis-t és a pálmirapálmát.
Az Assirik-hegyen találljuk Szenegál utolsó elefántjait, melyek kiemelt védettséget élveznek, valamint az utolsó óriás jávorantilopokat, melyeknek a súlya elérheti az egy tonnát is.
Források[szerkesztés]
- UNESCO/CLT/WHC: Niokolo-Koba National Park (angol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2012. április 1.)
- Niokolo Koba National park (angol nyelven). Giant Eland Conservation. (Hozzáférés: 2012. április 1.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Parc_national_du_Niokolo-Koba című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
