Kaffer szarvasvarjú

Kaffer szarvasvarjú
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) Család: Szarvasvarjúfélék (Bucorvidae) Nem: Bucorvus Faj: B. leadbeateri
Tudományos név
Bucorvus leadbeateri (Vigors, 1825)
Szinonimák
Bucorvus cafer
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kaffer szarvasvarjú témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kaffer szarvasvarjú témájú médiaállományokat és Kaffer szarvasvarjú témájú kategóriát.

A kaffer szarvasvarjú (Bucorvus leadbeateri) a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe és a szarvasvarjúfélék (Bucorvidae) családjába tartozó faj. Nagy termetű, fekete madár.

Előfordulása

A faj az Egyenlítőtől délre eső szavannák, nyílt füves területek és erdők lakója. Kelet-Afrikában akár 3000 méteres tengerszint feletti magasságban is találkozhatunk vele, bár jobban kedveli a nedvesebb közeget.

Alfaja

• Bucorvus leadbeateri cafer

Megjelenése

A kifejlett kaffer szarvasvarjú csőre és tollazata – a csak repüléskor látszó fehér evezőtollak kivételével – fekete, lábai szürkék. A szem körül és a torokrészen a bőr csupasz és rikítóvörös, a toroklebeny a pulykáéhoz hasonlóan felfújható, rezonátorként funkcionál, illetve a hőleadást segíti. A fiatal egyedek tollazata barnás, arcbőrük szürkés.

Nagytestű madár, a hímek hossza 90-130 centiméter között mozog a nőstények kb. 75 cm, míg testtömege a hímek esetében 3,5-6,2, a tojóknál 2,25-4,6 kilogrammot is elérheti. A nemek alapvetően egyformák, bár a némileg kisebb termetű tojók toroklebenyén lilás foltok figyelhetőek meg. A felső csőrkáva hajlata által képzett hiátus a hímek esetében feltűnőbb.

Életmódja

A kaffer szarvasvarjak rendkívül aktív madarak, folyamatosan mozgásban vannak. Ragadozók, amelyek életüket leginkább a talajon töltik, itt kutatnak zsákmány után. Kimért léptekkel, szinte lábujjhegyen haladnak előre, miközben az aljnövényzetet fürkészik ízeltlábúak és egyéb kisállatok (gyíkok, kígyók, rágcsálók stb.) után kutatva. A szarvasvarjú nappal aktív, az éjszakát a fák koronájában tölti.

Alapvetően társas madár, gyakran láthatóak közösen vadászó, 2-12 példányt számláló csapatai. A nagyobb zsákmányt több madár ejti el, és együtt is fogyasztják el. A csapatok akár 100 km²-t is elérő territóriumot tartanak fenn, amelyről repülve űzik el a betolakodókat. Hajnaltájt hangos kiáltásokkal figyelmeztetik fajtársaikat birtokuk elkerülésére.

A csapatokban mindössze egy költőpár van, hozzájuk segítők verődnek. Ezek zömmel kifejlett hímek, illetve ivaréretlen fiatalok mindkét nemből. A felnövekvő egyedek közül inkább a tojók szokták elhagyni csapatukat, hogy egy másikhoz verődjenek, vagy egy ideig egyedül boldoguljanak.

Ennek a hímnek a fején jól látható a hajlott, erős csőr és a vörös arc- és toroklebeny

Szaporodása

A faj rövid udvarlást követően október és december között rakja le tojásait. A fészket a költőpár és a segítők közösen építik fel fűszálakból és falevelekből természetes mélyedésekbe, faüregekbe, sziklákra. A tojó általában két tojást rak, de csak egy fiókát nevel fel. Az első utód kikelése 3-5 nappal előzi meg testvéréét, aki négyszer nagyobb vetélytársával szemben alulmarad a táplálékért folytatott versengésben, és már az első héten elpusztul.

Az egész csapat részt vesz a fióka felnevelésében. Ez kikelésekor csupasz és rózsaszín, csak háromnapos korára feketedik meg. A kirepülésre kb. 86 nap folyamatos etetés után kerül sor, de a fiatal egyed még mintegy egy évig csapatával marad. A kaffer szarvasvarjú akár 40 évig is élhet.

Védettsége

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a hatalmas területen elterjedt fajt nem fenyegeti különösebb veszély, azonban egyes helyeken vészesen megritkult egyedszáma az emberi terjeszkedésnek köszönhetően. Mivel a szarvasvarjak reprodukciója igen lassú, a tudósok sok esetben begyűjtik a pusztulásra ítélt másodkelt fiókákat, hogy felnevelve visszatelepíthessék őket a vadonba.

Nem tartozik a leggyakrabban tartott madárfajok közé, hazánkban három állatkertben tartják: Budapesten, Debrecenben és Nyíregyházán.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 27.)
• Oiseaux.net (francia)
• A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve

További információk

• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról