Óriástúzok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriástúzok
Óriástúzok az Etosha Nemzeti Parkban Namíbiában
Óriástúzok az Etosha Nemzeti Parkban
Namíbiában
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Mammalia)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Darualakúak (Gruiformes)
Család: Túzokfélék (Otididae)
(Rafinesque, 1815)
Nem: Ardeotis
Faj: A. kori
Tudományos név
Ardeotis kori
(Burchell, 1822)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriástúzok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriástúzok témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriástúzok témájú kategóriát.

Otis-tarda.jpg

Az óriástúzok vagy más néven kori-túzok (Ardeotis kori) a madarak osztályának, azon belül a darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartozó túzokfélék (Otididae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelet- és Dél-Afrika füves pusztáin ma is nagy területen elterjedt faj.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A túzokfélék közül ez a legtermetesebb faj. Testmagassága 110-130 centiméter, tömege 20-22 kilogramm. Egyike a legtestesebb, még éppen röpképes madárfajoknak.

Tollazat testének java részén sötétbarna, de feje, nyaka és hasa világosabb színű, fehér vagy világosszürke. A tojó tollazata némileg fakóbb, mint a hímé. Feltűnő ismertetőjegye hosszú, erős lába.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monogám faj, egész évben állandó párokban él. Meglehetősen éber és félénk madár. A nyílt területeken lassú, megfontolt léptekkel halad és közben állandóan figyeli környezetét. Többnyire a futómadarakhoz hasonló módon él, de veszély esetén nagy testsúlya ellenére viszonylag könnyen a levegőbe tud emelkedni. Testtömege a röpképesség felső határához közelít, ennél nagyobb tömeget már nem lehetne a levegőbe emelni. Repülni tudását minden bizonnyal elősegíti, hogy szárnya mintegy 60 centiméter hosszú kézevezőtollainak gerince sokkal erősebb, mint más fajoké, illetve mint ami a testméretének arányaiban elképzelhető lenne.

Vegyes táplálkozású faj, étrendjében a növényi eredetű táplálék (fűfélék, magvak) éppúgy megtalálhatóak, mint az állati eredetű dolgok (rovarok, kisebb hüllők).

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szaporodási időszaka a száraz évszak végére esik. A kakasok a párzást megelőző dürgéskor szárnyaikat enyhén leeresztve, faroktollaikat meredeken felcsapva násztáncot járnak. Feszes, imponáló testtartással vonulnak a birtokba vett területükön. Közben leginkább a struccalkatúakra jellemző mély, doboláshoz hasonló hangot hallatnak.

A tojó fészkét talajmélyedésekbe építi. Fészekaljanként 1-2 tojást rak, melyeken 20-28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók és kikelésük után néhány órán belül elhagyják a fészek környékét, követve anyjukat a szavannán. Életük első két hetében a nőstény eteti őket, ezután már önállóan tudnak táplálékot keresni. Nagyjából öthetes korukra lesznek a fiatal túzokok röpképesek, de még néhány hétig ezután is az anyjukkal maradnak. Ivarérettségét az óriástúzok 4-5 éves korára éri el, várható maximális élettartama 30 év körüli.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]