Felvilágosult abszolutizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A felvilágosult abszolutizmus a polgári jellegű reformokat bevezető bürokratikus kormányzati rendszer a XVIII. században.

Több abszolút uralkodó (Poroszországban II. Frigyes, a Habsburg Birodalomban Mária Terézia és II. József, Oroszországban II. (Nagy) Katalin) – a hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül – modernizálni kívánta birodalmát. Merkantilista vámpolitikával, adókedvezményekkel, az oktatás fejlesztésével kívánták fellendíteni államuk gazdaságát, hogy a hatalmi versenyben ne maradjanak alul. A felvilágosult abszolutizmus elsősorban a periféria országaira volt jellemző. A felvilágosult abszolutizmus sokat merített a felvilágosodásból: vallási türelem, a reformok erejébe vetett hit. A felvilágosult abszolutizmust a hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok jellemezték, de szinte minden országban jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági és társadalmi fellendüléshez (az abszolutizmus és a felvilágosodás összevonásával született elnevezés a fiziokratáktól származik).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815. Panem Kiadó, Budapest, 2006
  • Gonda Imre, Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1978
  • Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Glatz Ferenc (szerk): Magyarok Európában III. Háttér Lap- és Könyvkiadó Budapest, 1990 (157-165 p.)
  • Gonda Imre, Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1978 (135-144 p.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]