Bourbon–Szicíliai Mária Krisztina spanyol királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bourbon–Szicíliai Mária Krisztina
Bourbon–Szicíliai Mária Krisztina Ferdinanda
Maria Cristina de España.jpg

Spanyol Királyság királynéja
María Cristina de Borbón-Dos Sicilias
Uralkodási ideje
1829. december 11.1833. szeptember 29.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Szász Mária Jozefa
Utódja Orléans-i Mária de las Mercedes
Spanyol királyság régense
María Cristina de Borbón-Dos Sicilias
Uralkodási ideje
1833. szeptember 29.1840. október 17.
Elődje VII. Ferdinánd
Utódja Baldomero Espartero
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bourbon-ház (Capeting-dinasztia)
Született 1806. április 27.
Palermo, Szicíliai Királyság
Elhunyt 1878. szeptember 13. (72 évesen)
Le Havre, Franciaország
Nyughelye Escorial, Spanyolország
Édesapja I. Ferenc nápoly–szicíliai király (1777–1830)
Édesanyja Bourbon Mária Izabella spanyol királyi hercegnő (infánsnő) (1789–1848)
Házastársa 1. VII. Ferdinánd spanyol király (1784–1833)
Házastársa 2. Agustín Fernando Muñoz spanyol főnemes, Riánsares hercege (1808–1873)
Gyermekei 1. férjétől:
1. Izabella (1830–1904)
2. Lujza (1832–1897)
2. férjétől:
3. Mária Amparo (1834–1864)
4. Mária de los Milagros (1835–1903)
5. Ágost (1837–1855)
6. Ferdinánd (1838–1910)
7. Mária Krisztina (1840–1920)
8. Antal (1842–1847)
9. János (1844–1863)
10. József (1846–1863)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bourbon–Szicíliai Mária Krisztina témájú médiaállományokat.

Bourbon–Szicíliai Mária Krisztina, teljes születési nevén Mária Krisztina Ferdinanda (olaszul: Maria Cristina Ferdinanda di Borbone-Due Sicilie, spanyolul: María Cristina de Borbón-Dos Sicilias; Palermo, 1806. április 27. – Le Havre, 1878. szeptember 13.) a Bourbon–Szicíliai-házból származó, születési jogán nápoly-szicíliai királyi hercegnő, aki VII. Ferdinánd spanyol királlyal kötött házassága révén Spanyolország királynéja 1829 és 1833 között, majd férje halálát követően az ország régense 1833 és 1840 között. Szülei a nápoly–szicíliai király, I. Ferenc és felesége, Bourbon Mária Izabella spanyol infánsnő. Mária Krisztina lánya II. Izabella spanyol királynő, unokája XII. Alfonz és dédunokája XIII. Alfonz spanyol király, valamint II. Péter brazil császár sógornője.

Élete[szerkesztés]

Az ifjú Mária Krisztina spanyol királyné, 1830.

I. Ferenc (1777–1830) nápoly–szicíliai királynak és második feleségének, Bourbon Mária Izabella (1789–1848) spanyol királyi hercegnőnek, IV. Károly spanyol király leányának, VII. Ferdinánd spanyol király húgának a lánya.

1829. december 11-én Madridban feleségül ment anyai nagybátyjához, VII. Ferdinánd spanyol királyhoz, aki már negyedszerre állt oltárhoz, mivel a korábbi házasságaiból született gyermekei mind meghaltak kiskorukban, és nem volt közvetlen örököse. Ennek a legidősebb öccse, Károly (1788–1855), Molina grófja örült a legjobban, hiszen így ő volt VII. Ferdinándnak a soron következő utóda a spanyol trónon.

Amikor Mária Krisztina teherbe esett, VII. Ferdinánd nem bízta a véletlenre, hogy milyen nemű gyermeke fog születni, és felkészült minden eshetőségre. A régi kasztíliai trónöröklés visszaállításával, amely fiúgyermek hiányában a mindenkori uralkodó lányát az uralkodó öccsével szemben a trónöröklésben előbbre helyezte, kifejezte akaratát, hogy mindenképpen a saját gyermekét szeretné a trónon látni. Ezt a spanyol Pragmatica sanctio tette lehetővé, amelyet VII. Ferdinánd még a lánya, Izabella születése előtt, 1830. március 29-én bocsátott ki. A női trónöröklést a Bourbon-ház trónra léptével (1700) hatályon kívül helyeztek, és a száli frank trónöröklést vezették be. Ez utóbbi értelmében VII. Ferdinánd öccsének, Károlynak kellett volna követnie a trónon a királyt, aki bátyja halála után fellépett a nőuralom ellen, és önmagát tartotta a jog szerinti királynak V. Károly néven. Követőit nevezték karlistáknak.

Mária Krisztina 1832-ben még egy lányt szült, Lujza (1832–1897) infánsnőt.

Legidősebb lányát, Izabellát közvetlenül apja halála után, 1833. szeptember 29-én, háromévesen kiáltották ki királlyá II. Izabella néven, és nevében anyja, Mária Krisztina királyné vette át a régensséget. Három hónappal VII. Ferdinánd halála után az özvegy királyné 1833. december 28-án titokban rangon aluli házasságot kötött testőrével, Agustín Fernando Muñoz (1808–1873) főnemessel, akit később a mostohaleánya, II. Izabella Riánsares hercegévé nevezett ki. A házasságból nyolc gyermek született, és amikor napvilágra került a hír, nagy felzúdulást keltett.

Mária Krisztina a liberálisokra támaszkodva kormányzott, és 1837-ben egy új alkotmány kibocsátására kényszerült.

Mária krisztina spanyol királyné, Franz Xaver Winterhalter festménye, 1841.

1840. október 17-én azonban a régens anyakirálynét lemondatták, aki franciaországi száműzetésbe kényszerült, és Baldomero Espartero (1792–1879) lett a régens, őt 1843. július 23-án Joaquín María López (1798–1855) váltotta fel a tisztségében, végül pedig a Cortes 1843. november 8-án nagykorúvá nyilvánította a 13 éves királynőt. Ekkor Mária Krisztina is visszatért Madridba, és nyilvánosan is megülte az esküvőjét a korábbi testőrével, Fernando Muñozszal. Izabella lánya 1846. október 10-én a 16. születésnapján feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, a homoszexuális Bourbon Ferenc cádizi herceghez, aki a házassága révén megkapta a királyi címet, de nem vált társuralkodóvá. Másodszülött lányával, Mária Lujzával kettős esküvőt tartottak, aki egy másik unokatestvérükhöz, Orléans-i Antal francia herceghez, I. Lajos Fülöp francia király egyik fiához ment feleségül.

1854-ben újra menekülnie kellett Spanyolországból, de 1864-ben ismét visszatért az országba.

1868. szeptemberében Juan Prim (1814–1870) és Francisco Serrano (1810–1885) tábornokok felkelése következtében leányát megfosztották trónjától, és II. Izabella III. Napóleon francia császárhoz menekült, formális lemondás nélkül. Unokája, XII. Alfonz 1874-ben, a köztársaság bukása után léphetett trónra. Még megérte unokája, XII. Alfonz esküvőjét másik unokájával, Orléans-i Mária de las Mercedes (1860–1878) montpensier-i hercegnővel 1878. január 23-án Madridban, ahol nagy feltűnést keltett a lánya, a száműzött királynő a megjelenésével. A házasság azonban tragikusan rövid életű lett, és fél évvel az esküvő után meghalt az ifjú spanyol királyné, és nagymamája, Mária Krisztina az ő végzetét is megérte. Franciaországban, második férjét is túlélve 1878. szeptember 13-án dédnagymamaként halt meg.

Gyermekei[szerkesztés]

Agustín Fernando Muñoz, Mária Krisztina 2. férje
  • 2. férjétől, Agustín Fernando Muñoz spanyol főnemestől (1808–1873), házassága révén Riánsares hercegétől, rangon alul kötött házasságból, 8 gyermek:
    • Mária Amparo (1834–1864), férje Władyslaw Czartoryski herceg (1828–1894), 1 fiú
    • Mária de los Milagros (1835–1903), férje Filippo del Drago (1824–1913), Mazzano hercege, utódok
    • Ágost (1837–1855), Tarancón hercege, nem nősült meg, nem születtek gyermekei
    • Ferdinánd (1838–1910), Tarancón és Riánsares hercege, felesége Eladia Bernaldo de Quirós (1839–1909), utódok
    • Mária Krisztina (1840–1920), férje José María Bernaldo de Quirós (1840–1911), Camposagrado őrgrófja, utódok
    • Antal (1842–1847)
    • János (1844–1863), Recuerdo grófja, Montmorot hercege, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
    • József (1846–1863), Gracia grófja, Arboleda algrófja, nem nősült meg, gyermekei nem születtek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Férje homoszexualitása miatt II. Izabella gyermekei apjának a királynő aktuális szeretőit tekintették, de erre a mai napig semmi bizonyíték nincsen.

Irodalom[szerkesztés]

  • Mária Krisztina (I.) spanyol királynő, In: Gerõ Lajos (szerk.): A Pallas nagy lexikona, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893–1897. URL: L. Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Előző
Szász Mária Jozefa
Spanyolország királynéja File-Arms of Spain (corrections of heraldist requests).svg
1829 – 1833
Következő
Orléans-i Mária de las Mercedes
Előző uralkodó:
VII. Ferdinánd
Spanyolország királya
1833 – 1840 (Régens)
Spanyolország királyi címere
Következő uralkodó:
Baldomero Espartero