Valois Erzsébet spanyol királyné

Franciaországi Erzsébet
Uralkodóház	Valois
Született	1545. április 2. Fontainebleau
Elhunyt	1568. október 3. (23 évesen) Aranjuez
Nyughelye	El Escorial-i királyi kolostor
Édesapja	II. Henrik francia király
Édesanyja	Caterina de’ Medici
Házastársa	II. Fülöp spanyol király
Gyermekei	Izabella Klára Eugénia infánsnő Katalin Michaela savoyai hercegné
Vallása	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Franciaországi Erzsébet témájú médiaállományokat.

Franciaországi Erzsébet (spanyol névváltozata alapján Izabella, franciául: Élisabeth de France, spanyolul: Isabel de Francia; Fontainebleau, Francia Királyság, 1545. április 2. – Aranjuez, Spanyol Királyság, 1568. október 3.), Valois-házból származó francia királyi hercegnő, II. Fülöp király harmadik hitveseként Spanyolország királynéja 1559-től 1568-ban, harmadik gyermeke születését követő gyermekágyi láztól bekövetkezett haláláig.

Erzsébet hercegnő volt II. Henrik francia király és Medici Katalin királyné legidősebb leánygyermeke. 1559-ben kötött házasságot az addigra már kétszer megözvegyült II. Fülöp spanyol királlyal, bár az eredeti tervek szerint annak fiával, Don Carlos infánssal jegyezték el. Fülöppel való bensőséges kapcsolatából két leány, Izabella Klára Eugénia infánsnő, Németalföld későbbi kormányzója, és Katalin Michaela savoyai hercegné született. Halálát követően hitvese negyedjére is megházasodott, unokahúgát, Ausztriai Anna főhercegnőt vette feleségül.

Élete

Származása

Édesapja II. Henrik francia király (1519–1559) volt, I. Ferenc francia király (1494–1547) és Valois Klaudia francia hercegnő (1499–1524) fia.

Édesanyja Medici Katalin (1519–1589) volt, II. Lorenzónak (1492–1519), Urbino hercegének, Firenze urának és Madeleine de la Tour d’Auvergne grófnőnek (1495k.–1519) leánya.

Erzsébet volt szüleinek második gyermeke. Bátyja, Ferenc herceg (1544–1560) később II. Ferenc néven lett Franciaország királya. Két öccse, Károly herceg (IX. Károly néven) és Henrik herceg (III. Henrik néven) egymást követve ugyancsak trónra léptek. Húga, Margit hercegnő (már Erzsébet elhunyta után) a Bourbon-házi Navarrai Henrikhez ment feleségül, így lett Franciaország királynéja.

Házassága

Erzsébet hercegnőt eredetileg Don Carlos infánssal, az asztúriai herceggel (1545–1568), Spanyolország trónörökösével jegyezték el, később azonban politikai okokból (az 1559-es cateau-cambrésis-i békeszerződés értelmében) az 1558-ban másodszor megözvegyült II. Fülöp spanyol királyhoz (1527–1598), korábbi jegyesének apjához adták feleségül.

A házasságkötést 1559. június 21-én tartották Párizsban, ahol a távol lévő vőlegényt Alba hercege képviselte. Az eseményt beárnyékolta Erzsébet édesapjának, II. Henrik királynak az előző napon, június 20-án tartott lovagi tornán elszenvedett súlyos balesete. Ellenfelének lándzsája a szemébe fúródott, sebesülésébe július 10-én bele is halt. A gyászoló hercegnő fél évvel apja temetése után útra kelt Spanyolország felé. A 14 éves menyasszony Guadalajarában találkozott először a nála 18 évvel idősebb vőlegényével. Az esküvői szertartást 1560. február 2-án tartották Toledóban.

Erzsébet hercegnő Fülöp király harmadik felesége lett. Első terhessége vetéléssel végződött, ezután két életképes gyermeknek adott életet:

• Izabella Klára Eugénia (1566–1633), aki 1599-ben feleségül ment unokatestvéréhez, VII. Albert osztrák főherceghez (1559–1621).
• Katalin Michaela (1567–1597), aki I. Károly Emánuel savoyai herceghez (1562–1630) ment feleségül.

Férjével bensőséges viszonyt alakított ki. Fülöp még akkor is felesége mellett maradt, amikor az himlőben megbetegedett.

A bayonne-i találkozó

1562-ben kitörtek a francia vallásháborúk, amelyek azonban 1563-ban nyugvópontra jutottak. Medici Katalin úgy döntött, hogy a vallásbéke kikényszerítése és a királyi hatalom helyreállítása érdekében az udvarral körbeutazza Franciaország nagy részét. IX. Károly nagy körutazásának részeként királytalálkozóra is sor került volna, de II. Fülöp végül elhárította a meghívást, és saját képviseletében Erzsébetet és Alba hercegét küldte a bayonne-i találkozóra (1565. június 15–július 2.), ahol hosszú idő után újra láthatta édesanyját és fivéreit. Az érzelmes jelenetektől és számos ünnepségtől kísért tárgyalássorozat után kisebbik öccse, Anjou hercege öt napon át vele tartott a hazaútján, és egészen Segura városáig kísérte.

Elhunyta

1568-ban, 23 éves korában egy halott fiút hozott a világra, majd még ugyanazon a napon ő maga is elhunyt. Fülöpöt nagyon megviselte ifjú nejének halála.

Harmadik feleségének halála után Fülöp negyedszer is megnősült. Saját unokahúgát, Ausztriai Anna osztrák főhercegnőt (1549–1580), II. Miksa német-római császár (1564–1576) leányát vette feleségül, ő szült neki trónörököst, a későbbi III. Fülöp királyt (1578–1621).

Jegyzetek

Franciaországi Erzsébet Valois-ház (a Capeting-ház oldalága) Született: 1545. április 2. Elhunyt: 1568. október 3.
Előző Tudor Mária	Spanyolország királynéja, Nápoly és Szicília királynéja 1559. június 22. – 1568. október 3.	Következő Ausztriai Anna