Valois Erzsébet spanyol királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valois Erzsébet
Élisabeth de France
Erzsébet, Juan Pantoja de la Cruz festménye, (1606), Madrid, Prado.
Erzsébet, Juan Pantoja de la Cruz festménye, (1606), Madrid, Prado.

Spanyolország királynéja
Isabel de Valois
Uralkodási ideje
1559. június 22.1568. október 3.
Elődje Tudor Mária
Utódja Habsburg Anna
Életrajzi adatok
Uralkodóház Valois-ház
Született 1545. április 2.
Fontainebleau[1]
Elhunyt 1568. október 3. (23 évesen)
Aranjuez[2]
Nyughelye Real Monasterio de San Lorenzo de El Escorial
Házastársa II. Fülöp spanyol király
Gyermekei Izabella Klára Eugénia
Katalin Michaela
Édesapja II. Henrik francia király
Édesanyja Medici Katalin francia királyné
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Valois Erzsébet témájú médiaállományokat.

Valois Erzsébet, franciául: Élisabeth de Valois vagy Élisabath de France, spanyolul: Isabel de Valois (Fontainebleau, 1545. április 2.Aranjuez, 1568. október 3.); francia királyi hercegnő, házassága révén spanyol, szicíliai és nápolyi királyné. II. Fülöp spanyol király harmadik felesége.

Élete[szerkesztés]

Arms of the Kingdom of France (Ancien).svg

Édesapja II. Henrik francia király (1519–1559) volt, I. Ferenc francia király (1494–1547) és Valois Klaudia francia hercegnő (1499–1524) fia.

Édesanyja Medici Katalin (1519–1589) volt, II. Lorenzónak (1492–1519), Urbino hercegének, Firenze urának és Madeleine de la Tour d’Auvergne grófnőnek (1495k.–1519) leánya.

Erzsébet volt szüleinek második gyermeke. Bátyja, Ferenc herceg (1544–1560) később II. Ferenc néven lett Franciaország királya. Két öccse, Károly herceg (IX. Károly néven) és Henrik herceg (III. Henrik néven) egymást követve ugyancsak trónra léptek. Húga, Margit hercegnő (már Erzsébet elhunyta után) a Bourbon-házi Navarrai Henrikhez ment feleségül, így lett Franciaország királynéja.

Erzsébet hercegnőt eredetileg Don Carlos infánssal, az asztúriai herceggel (1545–1568), Spanyolország trónörökösével jegyezték el, később azonban politikai okokból (az 1559-es cateau-cambrésis-i békeszerződés értelmében) az 1558-ban másodszor megözvegyült II. Fülöp spanyol királyhoz (1527–1598), korábbi jegyesének apjához adták feleségül.

Coat of Arms of Philip II of Spain (1558-1580).svg

A házasságkötést 1559. június 21-én tartották Párizsban, ahol a távol lévő vőlegényt Alba hercege képviselte. Az eseményt beárnyékolta Erzsébet édesapjának, II. Henrik királynak az előző napon, június 20-án tartott lovagi tornán elszenvedett súlyos balesete. Ellenfelének lándzsája a szemébe fúródott, sebesülésébe július 10-én bele is halt. A gyászoló hercegnő fél évvel apja temetése után útra kelt Spanyolország felé. A 14 éves menyasszony Guadalajarában találkozott először a nála 18 évvel idősebb vőlegényével. Az esküvői szertartást 1560. február 2-án tartották Toledóban.

Erzsébet hercegnő Fülöp király harmadik felesége lett. Első terhessége vetéléssel végződött, ezután két életképes gyermeknek adott életet:

Férjével bensőséges viszonyt alakított ki. Fülöp még akkor is felesége mellett maradt, amikor az himlőben megbetegedett.

1568-ban, 23 éves korában egy halott fiút hozott a világra, majd még ugyanazon a napon ő maga is elhunyt. Fülöpöt nagyon megviselte ifjú nejének halála.

Harmadik feleségének halála után Fülöp negyedszer is megnősült. Saját unokahúgát, Ausztriai Anna osztrák főhercegnőt (1549–1580), II. Miksa német-római császár (1564–1576) leányát vette feleségül, ő szült neki trónörököst, a későbbi III. Fülöp királyt (1578–1621).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár, 119232820, 2015. augusztus 13.
  2. Integrált katalógustár, 2014. december 31.