Valois Klaudia lotaringiai hercegné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valois Klaudia
Claude of Valois1.jpg

lotaringiai hercegné
Uralkodási ideje
15591575
Elődje Oldenburgi Krisztina
Utódja Gonzaga Mária
Életrajzi adatok
Uralkodóház Valois-ház
Született 1547. november 12.
Palace of Fontainebleau
Elhunyt 1575. február 21. (27 évesen)
Nancy
Házastársa Charles III de Lorraine
Gyermekei
  • Henri II de Lorraine
  • Christine de Lorraine
  • François II de Lorraine
  • Catherine de Lorraine
  • Elisabeth of Lorraine
  • Charles de Lorraine
  • Antoinette de Lorraine
Édesapja II. Henrik francia király
Édesanyja Medici Katalin francia királyné
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Valois Klaudia témájú médiaállományokat.

Valois Klaudia francia királyi hercegnő (1547. november 12. – 1575. február 21.) II. Henrik francia király és Medici Katalin második leányaként és harmadik gyermekeként, Fontainebleau-ban jött világra. Szülei 1533. október 28-án keltek egybe.

Apai nagyszülei: I. Ferenc francia király és első felesége, Valois Klaudia, Bretagne hercegnője

Anyai nagyszülei: II. (Medici) Lorenzó, Urbino hercege és Madeleine de La Tour d'Auvergne grófnő

Klaudia volt a királyi pár első olyan gyermeke, aki már apja trónra lépése után született.

Édestestvérei:

  • Ferenc (1544. január 19 - 1560. december 5.), a későbbi II. Ferenc francia király, 1558. április 24. és 1560. december 5. között Stuart Mária skót királynő első férje, ám gyermekük nem született
  • Erzsébet (1545. április 2 - 1568. október 3.), 1559. június 22. és 1568. október 3. között II. Fülöp spanyol király harmadik felesége, aki négyszer volt terhes, de egy ikerpárt (leányokat) elvetélt, egy leánya pedig halvaszületett vagy már az anyaméhben meghalt. Két leánya élve jött világra, Izabella Klára Eugénia és Katalin Mikáéla.
  • Lajos (1549. február 3 - 1550. október 24.)
  • Károly (1550. június 27 - 1574. május 30.), a későbbi IX. Károly francia király, aki 1570. november 26-án nőül vette a 16 esztendős Habsburg Erzsébet osztrák főhercegnőt. Egy leányuk született 1572. október 27-én, Mária Erzsébet, ám ő ötéves korában elhunyt.
  • Henrik (1551. szeptember 19 - 1589. augusztus 2.), a későbbi III. Henrik francia király, aki 1575. február 15-én elvette a 21 éves Lotaringia-i Lujza hercegnőt, ám örökösük nem született.
  • Margit (1553. május 14 - 1615. március 27.), 1572. augusztus 18. és 1599 között III. (Bourbon) Henrik navarra-i király első felesége, ám frigyük gyermektelen maradt, ezért az uralkodó kérvényezte a pápánál házasságuk felbontását.
  • Herkules (1555. március 18 - 1584. június 19.), Anjou és Alençon hercege, aki nem nősült meg, s gyermekei sem születtek sajnos.
  • Viktória (1556. június 24 - 1556. augusztus 17.)
  • Johanna (született és meghalt 1556. június 24-én), Viktória ikerhúga, ő még anyja méhében meghalt

Féltestvérei (apja törvénytelen gyermekei):

  • Diána, édesanyja Duci Filippa, Couy úrnője (1538-1619. január 11.), Diána kétszer is férjnél volt élete során, első hitvese a nála hat évvel idősebb Farnese Horáció castro-i herceg volt 1553-ban, ám a férfi még abban az évben meghalt, özvegye pedig 1559-ben ismét oltár elé állt, ezúttal a 29 esztendős Montmorency Ferenc herceggel. Gyermeke egyik frigyből sem született.
  • Henrik, édesanyja Lady Janet Stewart, IV. Jakab skót király törvénytelen leánya (1551-1586), Henrik sosem házasodott meg és gyermeke sem született.
  • Henri, édesanyja Nicole de Savigny (1557-1621), Henri-nak édesapja a Saint-Rémy grófja címet adományozta oda

Klaudia örökölte a Mediciek testi gyengeségeit, többek közt a dongalábat és a púposságot is, ami nyilván arra az okra vezethető vissza, hogy az ilyen arisztokrata családok tagjai sokszor közeli rokonukkal házasodtak, tehát lényegében vérfertőzést követtek el, ami különféle genetikai hibákat eredményezett gyermekeiknél. Medici Katalin gyermekei közül csak Margit hercegnő volt fizikailag teljesen egészséges, ráadásul ő élt közülük a legtovább is, 61 évig.

Klaudia a nővérével, Erzsébettel és leendő sógornőjükkel, Stuárt Máriával együtt nevelkedett, 1559. január 19-én pedig nőül ment a nála négy és fél évvel idősebb III. (Lotaringiai) Károly herceghez, akinek kilenc örököst szült házasságuk 16 éve során.

  • Henrik (1563. november 8 - 1624. július 31.), a későbbi II. Henrik lotaringia-i herceg, aki kétszer is megnősült, első neje 1599. január 31-től a 39 éves Bourbon Katalin navarra-i királyi hercegnő, második hitvese pedig a 14 esztendős Gonzága Margaréta mantua-i hercegnő lett. Katalin 1604-ben halt meg, gyermektelenül, s a herceg újra nősült, hogy végre örököse születhessen. 1606. április 24-én vette el második feleségét, aki négy gyermeket (egy halvaszületett leány, Nikolett, egy ismeretlen nevű leány és Klaudia Franciska) szült férjének frigyük 18 éve során.
  • Krisztina (1565. augusztus 16 - 1637. december 19.), aki 1589-ben nőül ment a körülbelül 40 esztendős I. (Medici) Ferdinánd toszkána-i nagyherceghez, akit kilenc örökössel (öt fiú és négy leány) ajándékozott meg frigyük mintegy 20 éve során.
  • Károly (1567-1607), később Lotaringia bíborosa s Metz és Strasbourg püspöke
  • Antónia (1568-1610), aki La Marck János Vilmos jülich-kleve-bergi herceg második felesége lett, ám gyermekük nem született
  • Anna (1569-1676)
  • Ferenc (1572. február 27 - 1632. október 14.), a későbbi II. Ferenc lotaringia-i herceg, aki 1624. július 31-től viselhette ezt a címet, mivel bátyja, II. Henrik fiúörökös nélkül halt meg. Ferenc Salm-i Krisztina grófnőt vette feleségül, aki hat gyermekkel (három fiú és három leány) ajándékozta meg hitvesét.
  • Katalin (1573. november 3 - 1648. március 7.), Remiremont későbbi rendfőnökasszonya
  • Erzsébet Renáta (1574-1635), ő 1595. február 9-én hozzáment egyik kuzinjához, a 21 éves I. (Wittelsbach) Miksa bajor választófejedelemhez, akinek nem szült örököst házasságuk mintegy 40 éve alatt.
  • Klaudia (1575-1576)

A mindig visszafogott Klaudia volt Katalin királyné kedvenc leánya, s a hercegné gyakran hagyta el Nancy-t, a Lotaringiai Hercegség fővárosát, hogy minél többet lehessen édesanyja közelében. Katalin szintén volt, hogy szívesen meglátogatta szeretett leányát Lotaringiában. Medici Katalin akaratával szöges ellentétben, Klaudia megpróbálta óva inteni húgát, Margitot attól, hogy Navarrai Henrik király felesége legyen, mivel előre látta eme frigy kellemetlen következményeit, ami meg is történt, a Szent Bertalan éji mészárlás során, 1572. augusztus 23-ról 24-re virradóan.

Klaudia hercegné 1575. február 21-én, mindössze 27 évesen, gyermekágyi láz következtében hunyt el, a franciaországi Nancy városában. Utolsó gyermeke, kinek szülésébe belehalt, ugyancsak a Klaudia nevet kapta, ám körülbelül egyéves korában ő is meghalt, nyilván valamilyen gyermekbetegség miatt.

Előző
Oldenburgi Krisztina
Lotaringia hercegnéje Blason Lorraine.svg
1559 – 1575
Következő
Gonzaga Mária