I. Miksa bajor választófejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Miksa
Herzog von Bayern
Kurfürst von Bayern
Joachim von Sandrart - Maximilian I, Elector of Bavaria.jpg

Bajorország hercege
Uralkodási ideje
15971623
Elődje V. Vilmos
Utódja Ferdinánd Mária
Rajnai Palotagrófság választófejedelme
Uralkodási ideje
16231648
Elődje V. Frigyes
Utódja I. Károly Lajos
Bajorország választófejedelme
Uralkodási ideje
16231651
Elődje nem volt
Utódja Ferdinánd Mária
Életrajzi adatok
Uralkodóház Wittelsbach
Született 1573. április 17.[1]
München
Elhunyt 1651. szeptember 27. (78 évesen)[2][3]
Ingolstadt
Nyughelye Szent Mihály-templom (München)
Édesapja V. Vilmos bajor herceg
Édesanyja Renáta lotaringiai hercegnő
Házastársa Lotaringiai Erzsébet Renáta hercegnő
Házastársa Mária Anna főhercegnő
Gyermekei Ferdinánd Mária
Miksa Fülöp Jeromos
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Miksa témájú médiaállományokat.

I. Miksa (1573. április 17.1651. szeptember 27.) bajor herceg 1597-től, bajor választófejedelem 1623-tól haláláig. A harmincéves háború katolikus oldalán harcolók egyik vezéralakjaként ismeretes.

Élete[szerkesztés]

Miksa herceg 1573-ban született, apja V. Vilmos bajor herceg (1548–1626), anyja Renáta lotaringiai hercegnő (1544–1602) volt, I. Ferenc lotaringiai herceg leánya. Szülei házasságából tíz testvér született:

  • Kristóf (*/† 1570), kisgyermekként meghalt
  • Krisztina (1571–1580), gyermekként meghalt
  • Miksa (1573–1651), trónörökös herceg
  • Mária Anna (1574–1616), aki 1600-tól Ferdinánd osztrák főherceg, a későbbi II. Ferdinánd német-római császár felesége lett.
  • Fülöp Vilmos (1576–1598), Regensburg hercegpüspöke és bíboros diakónusa
  • Ferdinánd (1577–1650), Köln választófejedelme, Liège, Münster, Hildesheim és Paderborn hercegpüspöke
  • Eleonóra Magdolna (1578–1579), kisgyermekként meghalt
  • Károly (1580–1587), gyermekként meghalt
  • Albrecht bajor herceg (1584–1666), aki 1612-ben Mechthild von Leuchtenberg (1588–1634) hercegnőt vette feleségül
  • Magdolna (1587–1628), aki 1613-ban Wolfgang Vilmos pfalz-neuburgi herceg felesége lett.

Szigorú jezsuita nevelésben részesült, és 1597-ben lemondott édesapját követte Bajorország élén. Miksa első tetteként rendbe tette az eladósodott állam pénzügyeit, és megbízható alapokra helyezte az államigazgatást. Módosította a törvénykönyvet, ütőképes hadsereget szervezett, megszigorította ellenőrézését az egyház és birtokai fölött.

1610-ben a Protestáns Unió ellensúlyozására létrehozta a Katolikus Ligát. Ezt ugyan később átszervezte, hogy gátat szabjon a Habsburg-ház befolyásának, a kitörő harmincéves háborúban 1619-ben mégis Ausztria segítségére sietett. 1620-ban legyőzte a cseheket protestáns királyukkal – egyébként Miksa távoli rokonával –, V. Frigyessel együtt. Tettéért Ausztria hálából neki ígérte Pfalzot egyéb területekkel.

16221623-tól Miksa hadvezére, Johann von Tilly megszerezte Felső- és Rajnai Pfalzot, így a választófejedelemséget is. 1626-ban Miksa serege kiűzte a dán behatolókat az északi német területekről. Ennek ellenére Miksa pozíciója veszélybe került, amikor a Habsburgok Albrecht von Wallenstein vezetésével létrehozták az önálló császári hadsereget. Miksa 1630-ban kierőszakolta Wallenstein elbocsátását, és seregének feloszlatását, de Svédország hadbaléptekor Wallenstein visszakerült előbbi helyére. Miksa mesterkedéseinek következtében 1634-ben Wallensteint ismét elbocsátották.

Eközben 1632-ben Bajorország az új svéd támadók kezére került, és csak 1634-ben szabadult fel a nördlingeni csata után. Miksa ezek után már megelégedett azzal, hogy saját országát megvédje, és 1647-ben – francia és svéd győzelmeket követően – különbékét volt kénytelen kötni a harcoló ellenfelekkel. Miksa megérte a harmincéves háború végét, és az 1648-as vesztfáliai béke értelémben megtartott választófejedelemségét és Felső-Pfalzot, de a rajnai tartományokat vissza kellett adnia V. Frigyes fiának.

Miksa 54 évnyi uralom után, 78 éves korában hunyt el. Mivel a fia csak későn született meg, Ferdinánd Mária mindössze 15 évesen örökölte édesapja hagyatékát.

Forrás[szerkesztés]

  • Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 9639075124  , 481. oldal

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  3. Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Lásd még[szerkesztés]


Előző uralkodó:
V. Vilmos
Bajorország uralkodója
15971623
hercegként
A Bajor Királyság címere
Következő uralkodó:
nem volt
Előző uralkodó:
V. Frigyes
Rajnai palotagróf
16231648
Arms of the Palatinate (Bavaria-Palatinate).svg
Következő uralkodó:
I. Károly Lajos
Előző uralkodó:
nem volt
Bajorország uralkodója
16231651
választófejedelemként
Wittelsbach
A Bajor Királyság címere
Következő uralkodó:
Ferdinánd Mária