IV. Albert bajor herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Albert bajor herceg
Albert IV, Duke of Bavaria, portrait by Barthel Beham.jpg
Született 1447. december 15.
München
Elhunyt 1508. március 18. (60 évesen)
München
Állampolgársága német
Házastársa Habsburg Kinga
Gyermekei
Szülei Braunschweig-grubenhagen-einbecki Anna
III. Albert bajor herceg
Foglalkozása uralkodó
Sírhely Miasszonyunk templom
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Albert bajor herceg témájú médiaállományokat.

IV. (Bölcs) Albert (1447. december 15.1508. március 18.) bajor–müncheni herceg 1467-től 1503-ig, egész Bajorország hercege 1504-től haláláig.

Élete[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

IV. Albert herceg Münchenben született. Édesapja III. Albert herceg volt, Ernő bajor-müncheni herceg (1373–1438) és Elisabetta Visconti milánói nemes kisasszony (1374–1432) fia. Édesanyja III. Albert második felesége, Anna braunschweig-grubenhageni hercegnő (1420–1474), I. Erik braunschweig-grubenhagen-einbecki herceg és Erzsébet braunschweig-göttingeni hercegnő volt. Szülei házasságából tíz testvér született:

  • János herceg (Johann, 1437–1463), trónörökös, 1460–1463 között IV. János néven uralkodó herceg,
  • Ernő herceg (Ernst, 1438–1460),
  • Zsigmond herceg (Siegmund, 1439–1501); 1460–1467 között Bajorország uralkodó hercege,
  • Albert herceg (Albrecht, 1440–1445), kisgyermekként meghalt,
  • Margit hercegnő (Margarete, 1442–1479), aki 1463-ban I. Federico Gonzaga mantovai herceg (1441–1484) felesége lett,
  • Erzsébet hercegnő (Elisabeth, 1443–1484), 1460-tól I. Ernő szász választófejedelem (1441–1486) felesége,
  • Albert herceg (Albrecht, 1447–1508), aki Habsburg Kinga főhercegnőt (1465–1520) vette feleségül,
  • „Erős” Kristóf herceg (Christoph der Starke, 1449–1493),
  • Wolfgang herceg (1451–1514),
  • Borbála hercegnő (Barbara, 1454–1472), klarissza apáca.

Mivel voltak bátyjai, Albert herceget szülei egyházi pályára szánták, és Itáliába küldték tanulni.

Házassága[szerkesztés]

Habsburg Kinga osztrák főhercegnő 1485 körül

IV. Albert herceg 1487-ben Habsburg Kinga osztrák főhercegnőt (1465–1520), III. Frigyes német-római császár és Eleonóra portugál infánsnő leányát, a későbbi I. Miksa német-római császár húgát vette feleségül. Kinga (Kunigunda) főhercegnő kezére sokan pályáztak, köztük Hunyadi Mátyás magyar király is, már 1465-ben, de őt Frigyes visszautasította. 1485-ben Kinga főhercegnő megismerkedett Albert bajor herceggel, aki azonban még a házassági egyezkedés közben elfoglalta Regensburg birodalmi várost. Frigyes császár erre megszakította a tárgyalásokat, de 1487-ben a leleményes Albert herceg – Kinga főhercegnő rokonának, Zsigmond osztrák főhercegnek segítségével – egy hamis császári engedély-okiratot készíttetett, és elvette feleségül választottját. Három fiuk és öt leányuk született: Szülei házasságából nyolc gyermek született:

  • Szidónia hercegnő (Sidonie, 1488–1505), V. Lajos pfalzi választófejedelem eljegyzett menyasszonyaként hunyt el,
  • Szibilla hercegnő (Sibylle, 1489–1519), aki 1511-ben V. Lajos pfalzi választófejedelem (1478–1544) felesége lett,
  • Szabina hercegnő (Sabine, 1492–1564), aki 1511-ben I. Ulrik württembergi herceghez (1487–1550) ment feleségül,
  • Vilmos herceg (Wilhelm, 1493–1550), trónörökös, 1508-tól IV. Vilmos néven uralkodó herceg, aki 1522-ben Maria Jakobäa von Baden őrgrófnőt (1507–1580) vette feleségül,
  • Lajos herceg (Ludwig, 1495–1545), X. Lajos néven Landshut hercege, Vohburg grófja,
  • Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1499–1500), kigyermekként elhunyt,
  • Ernő herceg (Ernst, 1500–1560), a Passaui Püspökség és a Salzburgi Érsekség adminisztrátora
  • Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1502–1543), aki 1518-ban Kázmér brandenburg-kulmbachi őrgrófhoz († 1527), majd 1529-ben Ottó Henrik (Ottheinrich) pfalz-neuburgi grófhoz († 1559) ment férjhez.

Uralkodása[szerkesztés]

Mivel egyik bátyja meghalt, a másik lemondott, 1467-ben mégis Albert hercegre szállt a müncheni bajor rész-hercegség. A császárleánnyal történő házasság kikényszerítése körüli manővereiért 1467-ben ő maga is, és felesége is kegyvesztett lett apósánál, III. Frigyes császárnál. Birodalmi kiközösítés (Reichsacht) és birodalmi háború fenyegette, amit csak sógorának, Miksa főhercegnek, a császári trónörökösnek – ekkor már a birodalom társuralkodójának – közbenjárásával sikerült elhárítania. Hosszú uralkodása alatt a tudományok és művészetek barátjaként kormányzott, és Bajorország legerélyesebb, legbölcsebb hercegeként tartották számon.

1503-ban unokaifivérének, György bajor-landshuti hercegnek elhunytával kihalt a család Alsó-Bajorország-Landshut uralkodói ága, IV. Vilmos saját koronája alatt egyesítette a bajor területeket, és egész Bajorország uralkodó hercege lett. 1506-ban adta ki az úgynevezett bajor pragmatica sanctiót, amely a bajor trónöröklést szabályozza, a trónt örök időkre a mindenkori elsőszülött fiúnak biztosítva (primogenitúra).

Albert herceg 41 évnyi uralkodás után, 1508-ban hunyt el. Örököse fia, az ugyancsak hosszú ideig kormányzó IV. Vilmos lett.

Forrás[szerkesztés]

Bokor József (szerk.). Albert (6), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Lásd még[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Zsigmond
Bajorország uralkodója
14671504
bajor–müncheni hercegként
A Bajor Királyság címere
Következő uralkodó:
nem volt
Előző uralkodó:
nem volt
Bajorország uralkodója
15041508
hercegként
A Bajor Királyság címere
Következő uralkodó:
IV. Vilmos, X. Lajos