Ugrás a tartalomhoz

IV. Albert bajor herceg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Albert bajor herceg
Született

München
Elhunyt

München
Állampolgárságanémet
HázastársaHabsburg Kunigunda (1487. január 2. – 1508. március 18.)[3][4]
Gyermekei
SzüleiBraunschweig-grubenhagen-einbecki Anna
III. Albert bajor herceg
Foglalkozásauralkodó
SírhelyeMiasszonyunk-templom
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Albert bajor herceg témájú médiaállományokat.

IV. (Bölcs) Albert (München, 1447. december 15. vagy 1447. december 15.[1][2] –‎ München, 1508. március 18. vagy 1508. március 18.[1][2]) bajor–müncheni herceg 1467-től 1503-ig, egész Bajorország hercege 1504-től haláláig.

Élete

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]

IV. Albert herceg Münchenben született. Édesapja III. Albert herceg volt, Ernő bajor-müncheni herceg (1373–1438) és Elisabetta Visconti milánói nemes kisasszony (1374–1432) fia. Édesanyja III. Albert második felesége, Anna braunschweig-grubenhageni hercegnő (1420–1474), I. Erik braunschweig-grubenhagen-einbecki herceg és Erzsébet braunschweig-göttingeni hercegnő volt. Szülei házasságából tíz testvér született:

  • János herceg (Johann, 1437–1463), trónörökös, 1460–1463 között IV. János néven uralkodó herceg,
  • Ernő herceg (Ernst, 1438–1460),
  • Zsigmond herceg (Siegmund, 1439–1501); 1460–1467 között Bajorország uralkodó hercege,
  • Albert herceg (Albrecht, 1440–1445), kisgyermekként meghalt,
  • Margit hercegnő (Margarete, 1442–1479), aki 1463-ban I. Federico Gonzaga mantovai herceg (1441–1484) felesége lett,
  • Erzsébet hercegnő (Elisabeth, 1443–1484), 1460-tól Ernő szász választófejedelem (1441–1486) felesége,
  • Albert herceg (Albrecht, 1447–1508), aki Habsburg Kinga főhercegnőt (1465–1520) vette feleségül,
  • „Erős” Kristóf herceg (Christoph der Starke, 1449–1493),
  • Wolfgang herceg (1451–1514),
  • Borbála hercegnő (Barbara, 1454–1472), klarissza apáca.

Mivel voltak bátyjai, Albert herceget szülei egyházi pályára szánták, és Itáliába küldték tanulni.

Házassága

[szerkesztés]
Habsburg Kinga osztrák főhercegnő 1485 körül

IV. Albert herceg 1487-ben Habsburg Kinga osztrák főhercegnőt (1465–1520), III. Frigyes német-római császár és Eleonóra portugál infánsnő leányát, a későbbi I. Miksa német-római császár húgát vette feleségül. Kinga (Kunigunda) főhercegnő kezére sokan pályáztak, köztük Hunyadi Mátyás magyar király is, már 1465-ben, de őt Frigyes visszautasította. 1485-ben Kinga főhercegnő megismerkedett Albert bajor herceggel, aki azonban még a házassági egyezkedés közben elfoglalta Regensburg birodalmi várost. Frigyes császár erre megszakította a tárgyalásokat, de 1487-ben a leleményes Albert herceg – Kinga főhercegnő rokonának, Zsigmond osztrák főhercegnek segítségével – egy hamis császári engedély-okiratot készíttetett, és elvette feleségül választottját. Három fiuk és öt leányuk született: Szülei házasságából nyolc gyermek született:

  • Szidónia hercegnő (Sidonie, 1488–1505), V. Lajos pfalzi választófejedelem eljegyzett menyasszonyaként hunyt el,
  • Szibilla hercegnő (Sibylle, 1489–1519), aki 1511-ben V. Lajos pfalzi választófejedelem (1478–1544) felesége lett,
  • Szabina hercegnő (Sabine, 1492–1564), aki 1511-ben I. Ulrik württembergi herceghez (1487–1550) ment feleségül,
  • Vilmos herceg (Wilhelm, 1493–1550), trónörökös, 1508-tól IV. Vilmos néven uralkodó herceg, aki 1522-ben Maria Jakobäa von Baden őrgrófnőt (1507–1580) vette feleségül,
  • Lajos herceg (Ludwig, 1495–1545), X. Lajos néven Landshut hercege, Vohburg grófja,
  • Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1499–1500), kigyermekként elhunyt,
  • Ernő herceg (Ernst, 1500–1560), a Passaui Püspökség és a Salzburgi Érsekség adminisztrátora
  • Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1502–1543), aki 1518-ban Kázmér brandenburg-kulmbachi őrgrófhoz († 1527), majd 1529-ben Ottó Henrik (Ottheinrich) pfalz-neuburgi grófhoz († 1559) ment férjhez.

Uralkodása

[szerkesztés]

Mivel egyik bátyja meghalt, a másik lemondott, 1467-ben mégis Albert hercegre szállt a müncheni bajor rész-hercegség. A császárleánnyal történő házasság kikényszerítése körüli manővereiért 1467-ben ő maga is, és felesége is kegyvesztett lett apósánál, III. Frigyes császárnál. Birodalmi kiközösítés (Reichsacht) és birodalmi háború fenyegette, amit csak sógorának, Miksa főhercegnek, a császári trónörökösnek – ekkor már a birodalom társuralkodójának – közbenjárásával sikerült elhárítania. Hosszú uralkodása alatt a tudományok és művészetek barátjaként kormányzott, és Bajorország legerélyesebb, legbölcsebb hercegeként tartották számon.

1503-ban unokafivérének, György bajor–landshuti hercegnek elhunytával kihalt a család Alsó-Bajorország–Landshut uralkodói ága, IV. Vilmos saját koronája alatt egyesítette a bajor területeket, és egész Bajorország uralkodó hercege lett. 1506-ban adta ki az úgynevezett bajor pragmatica sanctiót, amely a bajor trónöröklést szabályozza, a trónt örök időkre a mindenkori elsőszülött fiúnak biztosítva (primogenitúra).

Albert herceg 41 évnyi uralkodás után, 1508-ban hunyt el. Örököse fia, az ugyancsak hosszú ideig kormányzó IV. Vilmos lett.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 3 4 Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia. Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  2. 1 2 3 4 Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia
  3. ↑ http://www.hdbg.de/portraitgalerie/gemaelde-2444.php
  4. ↑ p11391.htm#i113909, 2020. augusztus 7.

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Hans Rall: Albrecht IV., der Weise. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 1, Duncker & Humblot, Berlin 1953, ISBN 3-428-00182-6, S. 157 (Digitalisat).
  • Rudolf Reiser: Albrecht IV., der Weise, bayer. Herzog. In: Karl Bosl (szerk.): Bosls bayerische Biographie. Pustet, Regensburg 1983, ISBN 3-7917-0792-2, S. 12 (Digitalisat).
  • Helga Czerny: Der Tod der bayerischen Herzöge im Spätmittelalter und in der frühen Neuzeit 1347–1579. Vorbereitungen – Sterben – Trauerfeierlichkeiten – Grablegen – Memoria (= Schriftenreihe zur bayerischen Landesgeschichte. Band 146). C. H. Beck, München 2005, ISBN 3-406-10742-7, S. 232–264 (zugleich Dissertation, Universität München 2004).
  • Andreas Kraus: Sammlung der Kräfte und Aufschwung (1450–1508). In: Max Spindler, Andreas Kraus (szerk.): Das Alte Bayern. Der Territorialstaat vom Ausgang des 12. Jahrhunderts bis zum Ausgang des 18. Jahrhunderts (= Handbuch der bayerischen Geschichte. Band II). 2. Auflage. C. H. Beck, München 1988, ISBN 3-406-32320-0, S. 289–321.

Lásd még

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=IV._Albert_bajor_herceg&oldid=28566341”