III. Albert bajor herceg
| III. Albert bajor herceg | |
 | |
| Uralkodóház | Wittelsbach-ház |
| Született | 1401. március 27. München |
| Elhunyt | 1460. február 29. (58 évesen)[1] München |
| Nyughelye | Andechsi bencés apátság |
| Édesapja | Ernő bajor-müncheni herceg |
| Édesanyja | Elisabetta Visconti |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Albert bajor herceg témájú médiaállományokat. | |
III. (Kegyes) Albert (München, 1401. március 27. – München, 1460. február 29.) bajor–müncheni herceg 1437-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]Ernő bajor herceg fiaként született. Prágában nevelkedett nagynénje, Zsófia királyné udvaránál. Később megismerkedett az augsburgi születésű Bernauer Ágnessel, akivel 1435-ben össze is házasodott Straubing várában. 1432-ben azonban – fia távollétében – Ernő herceg Straubing várába tört, és a Dunába fojtatta Ágnest. Majdnem háború tört ki Ernő és Albert közt, de Zsigmond császárnak sikerült kibékíteni a feleket. Apjával való kibékülés után Albert 1436-ban feleségül vette Braunschweig-grubenhagen-einbecki Annát, akitől tíz gyermeke született, és társuralkodó lett.
1438-ban elhunyt Ernő, Albert pedig trónra lépett. Albert cseh király halála után, 1440-ben Prágában a cseh országgyűlés egyhangúlag a bajor herceget választotta új királlyá. Albert végül elutasította a neki felajánlott cseh királyi koronát, tekintettel Albert király utódjára, Utószülött Lászlóra.[2] Politikai téren Albert, az 1444-ben és 1445-ben a rablólovagok ellen indított országos kampányon kívül, alig végzett tevékenységet.
A bajor-ingolstadti ág 1447-ben kihalt, és ő ellenállás nélkül átadta örökségét landshuti hercegnek, XVI. Henriknek. Az 1450. december 16-án Erdingerben kötött szerződés értelmében az ingolstadti hercegség szinte teljes területe Henrik fia, IX. Ludwig tulajdonába került, Albert pedig csak a örökség kis részét tudta megőrizni.
Békésen uralkodott, és a kolostorok reformjával a érdemelte ki a "kegyes" jelzőt. Utóda fia, IV. János volt.
Források
[szerkesztés]- Albert (5). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 428. o. ISBN 963-05-6612-5
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
- ↑ Ahhoz Walter Ziegler: Die Wittelsbacher und der böhmische Königsthron. In: Alois Schmid, Hermann Rumschöttel (szerk.): Wittelsbacher-Studien. Festgabe für Herzog Franz von Bayern zum 80. Geburtstag (= Schriftenreihe zur bayerischen Landesgeschichte. 166.kötet). C.H. Beck, München 2013, ISBN 978-3-406-10781-8, 201–229. o., különösen 208–211. o.
Irodalom
[szerkesztés]- Helga Czerny: Der Tod der bayerischen Herzöge im Spätmittelalter und in der frühen Neuzeit 1347–1579. Vorbereitungen – Sterben – Trauerfeierlichkeiten – Grablegen – Memoria (= Schriftenreihe zur bayerischen Landesgeschichte. 146. kötet). C.H. Beck, München 2005, ISBN 3-406-10742-7, 197–206. oldal (egyben disszertáció is, Universität München 2004).
- Bernhard Glasauer: Herzog Heinrich XVI. (1393–1450) der Reiche von Bayern-Landshut. Territorialpolitik zwischen Dynastie und Reich (= Münchner Beiträge zur Geschichtswissenschaft. 5. kötet). Herbert Utz Verlag, München 2009, ISBN 978-3-8316-0899-7 (zugleich Dissertation, Universität München 2009).
- Georg A. Gut: Albrecht III., Herzog in Bayern, Gemahl der Agnes Bernauer. Das Leben des Herzogs und das Geschehen in München und Bayern. önkiadás, München 1993.
- Karl Theodor von Heigel: Albrecht III., Herzog von Baiern-München. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1875, 231–233. oldal (németül)
- Renate Kremer: Die Auseinandersetzungen um das Herzogtum Bayern-Ingolstadt 1438–1450 (= Schriftenreihe zur bayerischen Landesgeschichte. 113, kötet). C.H. Beck, München 2000, ISBN 3-406-10694-3 (egyben disszertáció is, Mannheim 1989).
- Gerda Maria Lucha: Kanzleischriftgut, Kanzlei, Rat und Regierungssystem unter Herzog Albrecht III. von Bayern-München (1438–1460). Lang, Frankfurt am Main u. a. 1993, ISBN 3-631-43942-3 (egyben disszertáció is, München 1990).
- Rupert Mittermüller: Albert der Dritte, Herzog von München-Straubing. 2 rész, Thomann, Landshut 1867–1869 (az 1. rész digitalizált változata).
- Hans Rall: Albrecht III., der Gütige (der Fromme). In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1953, ISBN 3-428-00182-6, 156. oldal (Digitalisat).
- Max Spindler, Andreas Kraus (szerk.): Das Alte Bayern. Der Territorialstaat vom Ausgang des 12. Jahrhunderts bis zum Ausgang des 18. Jahrhunderts. (= Handbuch der bayerischen Geschichte. II. kötet). 2. Auflage. C.H. Beck, München 1988, ISBN 3-406-32320-0
Lásd még
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Ernő |
 |
Következő uralkodó: IV. János |
