János luxemburgi nagyherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
János
Jean Benoit Guillaume Robert Antoine Louis Marie Adolphe Marc d'Aviano
János nagyherceg 2006-ban
János nagyherceg 2006-ban

Luxemburg nagyhercege
Uralkodási ideje
1964. november 12.2000. október 7.
Elődje Sarolta
Utódja Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bourbon-Párma-ház
Született 1921január 5. (95 éves)
 Luxemburg, Luxembourg
Házastársa Jozefina Sarolta belga királyi hercegnő
Gyermekei Mária Arisztid hercegnő
Henrik koronaherceg
János herceg
Margit hercegnő
Vilmos herceg
Édesapja Félix Bourbon-pármai herceg
Édesanyja Sarolta luxemburgi nagyhercegnő
János aláírása
János aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz János témájú médiaállományokat.

János luxemburgi nagyherceg (teljes néven Jean Benoit Guillaume Robert Antoine Louis Marie Adolphe Marc d'Aviano; Luxembourg, 1921. január 5. –) Luxemburg nagyhercege 1964. november 12. és 2000. október 7. között.

Élete[szerkesztés]

János nagyherceg szülei Félix Bourbon-pármai herceg és Sarolta luxemburgi nagyhercegnő voltak. Luxemburgban járt általános iskolába, de a gimnáziumi tanulmányit már egy Egyesült Királyság-beli kollégiumban fejezte be. A második világháború elején, 1940-ben a németek megszállták Luxemburgot, mire a nagyhercegi család Portugáliába menekült. Sarolta nagyhercegnő később Londonba költözött a kormánnyal, míg Félix herceg a gyermekeikkel együtt az Egyesült Államokba, majd Kanadába utazott Franklin D. Roosevelt amerikai elnök segítségével. János herceg a Quebecki Egyetemen szerezte meg a diplomáját jogból és politikai tudományokból.

1941-ben a trónörökös herceg előadást tartott számos Amerikában élő luxemburgi előtt, és beszédet mondott a New York-i rádióban. Egy évvel később Félix herceg és János Angliába repültek, ahol a trónörökös az aldershoti Sandhurst Katonai Akadémián részesült kiképzésben. 1944-ben Ír Gárdistaként vett részt a normandiai partraszállásban, szeptember 10-én pedig Luxemburgba érkezett az angol felszabadító csapatok élén. A második világháború végére a herceg már az ír gárda parancsnoka volt, és számos más ország magas fokozatú katonai érdemrendjét is megkapta.

1953. április 9-én feleségül vette Jozefina Sarolta belga királyi hercegnőt, akitől öt gyermeke született:

János nagyherceg szabad idejében előszeretettel síel, lovagol és vadászik. Hobbija a zene, a műkincsgyűjtés és a kertészkedés.

1964. november 12-én Sarolta nagyhercegnő lemondott a javára a trónról. A nagyherceg aktívan vett részt a közéletben, többek között a Luxemburgi Olimpiai Bizottság elnöke lett, és bekerült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökségébe is. A nagyherceg közkedveltségnek örvendett nemcsak a népe, de a külföldiek között is. Georges Pompidou francia elnök mondata híven példázza ezt: „Ha Európának örökletes elnököt kellene választania, bizonyára Luxemburg nagyhercegét választaná.[1]

A nagyherceg 1999 karácsonyán jelentette be a visszavonulását, idős korára hivatkozva. A trónátadást eredetileg 2000. szeptember 8-ára tervezték, de Vilmos herceg és felesége súlyos autóbalesetet szenvedtek, így az ünnepségeket elhalasztották. János nagyherceg végül 2000. október 7-én lemondott a nagyhercegi címről legidősebb fia, Henrik javára.


Előző uralkodó:
Sarolta
Luxemburgi nagyherceg
1964–2000
A Luxemburgi Nagyhercegség címere
Következő uralkodó:
Henrik

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 122. oldal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz János luxemburgi nagyherceg témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]