Châtillon Anna magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Châtillon Anna
A királyné koponyája alapján készített arcrekonstrukció. Árpás Károly munkája
A királyné koponyája alapján készített arcrekonstrukció. Árpás Károly munkája

Magyarország királynéja
Uralkodási ideje
1172. március 4.1184
Koronázása Székesfehérvár
1173. január 13.
Elődje Babenbergi Ágnes
Utódja Capet Margit
Életrajzi adatok
Született 1153
Antiókhia
Elhunyt 1184 (31 évesen)
Székesfehérvár
Nyughelye Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár;
1898-tól
Mátyás-templom, Budapest
Házastársa III. Béla magyar király
Édesapja Châtillon Rajnald
Édesanyja Antiókhiai Konstancia

Châtillon Anna címere
Châtillon Anna címere

Châtillon Anna, vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Antiókhia, 1153Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.

Châtillon Anna az egyetlen királyné, akinek földi maradványait érintetlenül találták a székesfehérvári koronázóbazilika területén. 1196-os halálát követően a királyné mellé temették Béla királyt is. Azóta többször felmerült a gyanú, hogy a sírban nem Châtillon Anna és III. Béla, hanem Könyves Kálmán és Felícia királyné nyugodott. A kérdés máig nem tisztázott.[1]

Élete[szerkesztés]

Antiókhiában és Bizáncban[szerkesztés]

Châtillon Anna királyné 1153-ban született a közel-keleti Antiókhiában Châtillon Rajnald fejedelem és Antiókhiai Konstancia hercegnő gyermekeként. A keresztségben valószínűleg az Ágnes nevet kapta. Apja kalandjairól és kegyetlenségéről híres keresztes hadvezér volt, aki 1160-ban egy fosztogató hadjárat során az arabok fogságába került, és csak 1176-ban szabadult, majd 1187-ben a Hattíni csata után Szaladin végezte ki. Anyja jóval korábban, 1163-ban halt meg.

A fiatal hercegnő 1170 körül Bizáncba került, ahol anyai féltestvére, I. Manuél császár felesége, Mária császárné maga mellé vette. Ott a császár feleségül adta az 1163 óta Bizáncban élő magyar herceghez, Bélához, aki korábban a birodalom trónjának várományosaként eljegyezte a császár lányát, de miután a császárnak fia született, felbontotta Béla jegyességét és megfosztotta örökösi tisztségétől. A frigyre egyes források szerint 1169 szeptemberében, más források alapján 1171 márciusában került sor. A császári udvarban vette fel az Anna nevet, melyet királynéként Magyarországon is megtartott, valószínűleg azért, mert az Ágnes név ritka volt akkoriban. A magyar dokumentumok is Anna néven emlegetik. Az esküvő után a pár elzarándokolt a Szentföldre, ahol gazdag adományokat adtak át a johannitáknak.

Magyarországon[szerkesztés]

Miután Béla herceg bátyja, III. István 1172. március 4-én utód nélkül halt meg, a korona Béla fejére került. Koronázásukra 1173. január 13-án került sor Székesfehérvárott.

Châtillon Anna nevéhez köthető egyes francia királyi hagyományok magyarországi meghonosítása, ez családja frank származásának tudható be. III. Béla a királyné hatására vált a burgundiai ciszterci rend fő támogatójává: ekkor alakultak jelentős ciszterci apátságok a Pilisben, Pásztón és Szentgotthárdon. A rend kiválasztása valószínűleg összefüggött azzal, hogy Anna egy Pontigny-i család leszármazottja volt. Azon a környéken a ciszterci rendnek három kolostora is működött, tehát a család szoros kapcsolatban állhatott a ciszterciekkel.

1184-ben, 31 évesen halt meg Székesfehérvárott. A királyi bazilikában temették el.

Gyermekei[szerkesztés]

Hat gyermeke született Béla királytól:

Sírja körüli viták[szerkesztés]

Anna királynét a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temették el, majd 1196-ban mellé temették Béla királyt is. Az 1848 decemberében Érdy János régész által a bazilika romterületén feltárt sírt akkor elhelyezkedése alapján III. Bélának és Anna királynénak tulajdonították.

A királyi pár földi maradványait megtalálásuk után a Nemzeti Múzeumba vitték, majd 1898-ban a budai Mátyás-templomban temették újra. A díszes sírt Ferenc József király saját pénzén készíttette. A királyi pár budapesti újratemetése egyesek szerint a maradványok megszentségtelenítése, ugyanis végakaratuk szerint Székesfehérvárott kellene nyugodniuk. A sírmellékletek ma is a Nemzeti Múzeumban láthatók, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban csak a másolatok tekinthetők meg. Az eredeti, piszkei vörös-mészkőből készült szarkofágok a székesfehérvári Szent István-bazilika altemplomában láthatók. A kőkoporsók különlegessége, hogy a király és a királyné testlenyomata jól kivehető a fenéklapokon.

Egyes feltételezések szerint azonban a sírban nem III. Béla és Anna királyné, hanem Könyves Kálmán és első felesége, Felícia nyugszik. A feltételezés alapjául többek között az szolgál, hogy a királyi párral eltemetett sírmellékletek a 11. század végéről származhatnak, valamint a király kezébe helyezett körmeneti feszület arra utal, hogy a sírban eltemetett férfi főpap volt. Márpedig a magyar uralkodók közül Kálmán volt az egyetlen, aki trónra lépése előtt felszentelt püspök volt.[2]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Châtillon Anna magyar királyné témájú médiaállományokat.
  • Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század), főszerkesztő: Kristó Gyula, szerkesztők: Engel Pál és Makk Ferenc (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994)
Előző
Babenbergi Ágnes
Magyar királyné Coa Hungary Family Anna Châtillon (1154-1184).svg
1172 – 1184
Következő
Capet Margit