Felícia magyar királyné
| Hauteville-i Felícia | |
| Magyarország királynéja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1097 – 1110 körül | |
| Koronázása | Székesfehérvár 1097 |
| Elődje | Rurik Anasztázia |
| Utódja | Rurik Eufémia |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hauteville-ház |
| Született | 1076 körül Szicília |
| Elhunyt | 1110 körül Székesfehérvár |
| Nyughelye | Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár |
| Édesapja | I. Roger szicíliai gróf |
| Édesanyja | Mortaini Eremburga |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Könyves Kálmán |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hauteville-i Felícia, gyakran Szicíliai Felícia, tévesen Buzilla (Szicília, 1076 körül – Székesfehérvár, 1110 körül) szicíliai normann hercegnő. Apja I. Roger szicíliai gróf, anyja Mortaini Eremburga. Könyves Kálmán király első feleségeként Magyarország királynéja 1097 és 1110 között. Felíciát sokáig tévesen Buzillának nevezte a magyar történettudomány a pucelle/puella (olasz: szűz) szó helytelen olvasása miatt.[1]
Élete[szerkesztés]
Felícia királyné 1076 körül született a normann Hauteville-házba. Apja I. Roger szicíliai gróf, anyja Mortaini Eremburga, Vilmos mortaini gróf leánya. 1097 májusában Székesfehérvárott Kálmán királlyal kötött házassága a magyarok és a Szicíliát megszálló normannok szövetségét erősítette a Velencei Köztársaság horvátországi terveivel szemben. Hóman Bálint szerint Kálmán király első házassága volt az Árpád-ház uralkodóinak első olyan házassági kapcsolata, amely már nem német, hanem más nyugat-európai családi kapcsolatokon nyugodott.[2] Első gyermekük, Zsófia 1100-ban született. László és István gyermekük 1101-ben született. Előbbi 1112-ben meghalt, utóbbi 1116-ban követte apját a trónon.
Halála[szerkesztés]
Felícia valószínűleg 1110-ben halt meg Fehérvárott, bár egyesek szerint halálának ideje az 1102 és az 1110 közötti évek bármelyikére eshet. A fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temették el. Kálmán 1112-ben nősült meg másodszor: II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem leányát, Eufémiát vette feleségül.
Gyermekei[szerkesztés]
- Zsófia (1100-1125), Saul bihari ispán felesége;
- István (1101-1131), későbbi magyar király (1116-1131);
- László (1101–1112).
Sírja[szerkesztés]
A királynét a székesfehérvári koronázóbazilikában temették el. 1116-ban mellétemették Könyves Kálmánt is. Csontjaikat a 19-20. században zajló feltárások során nem sikerült egyértelműen azonosítani, azonban egyes feltételezések szerint az 1848 decemberében feltárt érintetlen királysírban Felícia és Kálmán nyugodott.[3] Akkor a sír elhelyezkedése alapján III. Bélának és Châtillon Anna királynénak tulajdonították a maradványokat. A csontok és a sírmellékletek a Nemzeti Múzeumba kerültek. A maradványokat 1898-ban Ferenc József király saját pénzén újratemettette a budapesti Mátyás-templomban. A feltételezések alapját a sírmellékletek lehetséges Kálmán-korabeli datálása és a király kezében hagyott körmeneti kereszt jelenti.[4] Az ilyen feszületeket csak főpapok sírjába volt szokás elhelyezni, és tudva levő, hogy a magyar királyok közül egyedül Kálmán volt megkoronázása előtt felszentelt főpap, egészen pontosan nagyváradi, majd egri püspök.
-
A sírban talált nő arcrekonstrukciója -
A királyi pár 1848-as megtalálásakor -
A sírban talált ékszerek, 1853-as rajz -
A királyi pár jelenlegi nyughelye. Mátyás-templom, Budapest
Források[szerkesztés]
- ↑ Vajay Szabolcs: A magyar Roland-ének nyomában: Irodalomtörténeti közlemények. 72. évf. 3. sz. 334. p.
- ↑ Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.Bp. 1935-1936. I. kötet. 349. p.
- ↑ Rubicon történelmi magazin - III. Béla vagy Kálmán? - A székesfehérvári királysír. (Hozzáférés: 2016. augusztus 17.)
- ↑ Kovács Olivér - Buzás Gergely: Kálmán sírja: visszatérés Székesfehérvárra Archeologia.hu - Altum Castrum online magazin
| Előző Rurik Anasztázia |
Magyar királyné  1097 – 1110 körül |
Következő Rurik Eufémia |