Ágnes
Az Ágnes[1] görög eredetű női név, a hagnósz (régebbi alakban hagiosz) szóból származik. Jelentése: szűzies, tiszta, szemérmes. Korábbi magyarázatok szerint a latin agnus („bárány”) szóból ered, ez azonban csak a hasonló hangzás és a bárány jelképes jelentése miatti vélt egyezés.[2]
Az ógörög nyelvben több név is származik a hagnosz szóból, és ezek egyik becézett alakja volt a Hagnész. Más források szerint a melléknév nőnemű alakjából, a hagnéből származik. A latinba H nélkül került át, Agnes alakban írták, amit a középkorban Magyarországon Ágnesnek ejtettek.[3]
Rokon nevek
[szerkesztés]Gyakoriság
[szerkesztés]Az Ágnes az 1440-es évek előtt a 7. leggyakoribb név volt, de a 16.-19. század között vesztett a népszerűségéből, majd a 20. század közepén ismét divatba jött. 1967-ben már a 10., az 1980-as évek közepén pedig a 7. leggyakrabban adott női név.[3] Az 1990-es években is gyakori név volt.[2] A 2000-es években az Ágnes vesztett a népszerűségéből, a 73-97. leggyakrabban adott női név lett, a 2010-es évekre azonban kiesett a 100 leggyakrabban adott női név köréből.[4]
A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években az Ágnes minden évben a 11. helyen állt, 2009-ben 95 269-en viselték ezt a nevet, 2016-ra ez a szám 4000 fővel csökkent.[5]
Névnapok
[szerkesztés]január 21.,[2] január 28.,[2] március 6.,[2] június 8.,[2] november 16.[2]
Névnapi szokások
[szerkesztés]A január 21-i emléknaphoz fűződő egyházi szokás szerint a pápa ekkor szenteli meg azokat a bárányokat, amelyek a gyapjából készítik az új érsekek beiktatására a palliumokat, azaz a fehér vállszalagokat.[3]
A népi időjóslásban azt tartották, hogyha Ágnes napja hideg, akkor a másnapi Vince biztosan enyhébb időt hoz. Egy rábaközi faluban úgy mondták: Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, had teljék a pince.[3]
Más vidékeken az Ágnes-nap a férjjövendölés napja volt, de volt olyan település is, ahol az állapotos asszonyok sós vízben mosakodtak meg, hogy a gyerekük szép és egészséges legyen.[3]
Idegen nyelvi változatai
[szerkesztés]- albán: Agnesa (ejtsd: agnesza)
- angol, dán, holland, latin, német, norvég: Agnes (ejtsd: agnesz)
- baszk: Añes (ejtsd: anyes)
- bolgár: Agnesza (Агнеса)
- cseh: Anežka (ejtsd: anezska)
- finn: Aune
- francia: Agnès (ejtsd: anyesz)
- görög: Agni (Αγνή)
- horvát, román: Agneza
- japán: Aguneszu
- latin: Janja (ejtsd: jányá)
- lengyel: Agnieszka (ejtsd: agnyeska)
- litván: Agnė
- olasz: Agnese (ejtsd: anyéze)
- orosz: Agnessza, Agnija (Агнесса, Агния)
- román: Agneta
- portugál: Inês (ejtsd: inés)
- spanyol: Inés (ejtsd: inész)
- svéd: Agnes, Agneta, Agnetha
- szerb: Agnija (Агнија)
- szlovák: Agneša (ejtsd: agnesa)
Híres Ágnesek
[szerkesztés]„Ágnes” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
Egyéb Ágnesek
[szerkesztés]Az irodalomban
[szerkesztés]- Agnes Grey: Anne Brontë angol írónő regényének címe és főszereplője
- Arany János Ágnes asszony című balladájának főszereplője
- Mikszáth Kálmán: A néhai bárány című elbeszélésének főszereplője Baló Ágnes, akinek a neve és a történet között összefüggés van
- Örkény István Tóték című kisregényében az egyik főszereplő Tót Ágika.
- Több legenda, történet, vers és festmény született Szent Ágnes életéről, az egyik Szent Ambrus éneke Ágnes vértanúságáról, amit Babits Mihály fordított magyarra.
A képzőművészetben
[szerkesztés]- Jusepe de Ribera festménye: Szent Ágnes a börtönben
A tudományban
[szerkesztés]- agnezit: egy ásvány, melynek nevében szintén az Ágnes név rejtőzik
- Mohai Ágnes víz: gyógyvíz, a Fejér vármegyei Mohán lévő Ágnes-forrás vize
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- 1 2 3 4 5 6 7 Ladó-Bíró, 137. old.
- 1 2 3 4 5 Fercsik-Raátz, 39-43. old.
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala[halott link]
- ↑ Nyilvántartó.hu[halott link]
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250
- El Mexicano: Az Ágnes és az Inés közt